MTI
A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot kutatók
A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik.
A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.
A barna törpék vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Legalább 13-szor nagyobb tömegűek, mint a Jupiter, ez a tömeg elegendő ahhoz, hogy legalább ideiglenesen energiát generáljon a magban magfúzió révén. Ugyanakkor ez nem elég nagy tömeg ahhoz, hogy lángra lobbantsa a magban lévő hidrogént, ebből kifolyólag nincs saját fénye. A csillagászok helyüket hő alapján tudják meghatározni, melyet a kialakulásuk után továbbra is sugároznak magukból. A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe "lakik" a Tejútrendszerben.
A Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának munkatársai Andreas Quirrenbach vezetésével elemezték a Nu Ophiuchi radiális sebességének változásait. Amerikai és japán teleszkópok segítségével 11 éven át figyelték a csillag radiális sebességét. A csillag tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra található a Kígyótartó csillagképben. A heidelbergi kutatócsoport az adatokban észrevett egy mintázatot, hasonlót ahhoz, amelyet keringő bolygók vagy kettős csillagok esetén lehet észlelni. Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap. A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A felfedezés teljesen új fényt vet a barna törpék fejlődésére. A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben. Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során - fejtette ki Quirrenbach. Erre utal a Nu Ophiuchi rendszerének elemzése. Ez a szuperplanetáris rendszer az első olyan, amely határozottan azt az elképzelést erősíti, miszerint a barna törpék a protoplanetáris lemezben formálódnak - emelte ki Quirrenbach.
A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.
A barna törpék vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Legalább 13-szor nagyobb tömegűek, mint a Jupiter, ez a tömeg elegendő ahhoz, hogy legalább ideiglenesen energiát generáljon a magban magfúzió révén. Ugyanakkor ez nem elég nagy tömeg ahhoz, hogy lángra lobbantsa a magban lévő hidrogént, ebből kifolyólag nincs saját fénye. A csillagászok helyüket hő alapján tudják meghatározni, melyet a kialakulásuk után továbbra is sugároznak magukból. A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe "lakik" a Tejútrendszerben.
A Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának munkatársai Andreas Quirrenbach vezetésével elemezték a Nu Ophiuchi radiális sebességének változásait. Amerikai és japán teleszkópok segítségével 11 éven át figyelték a csillag radiális sebességét. A csillag tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra található a Kígyótartó csillagképben. A heidelbergi kutatócsoport az adatokban észrevett egy mintázatot, hasonlót ahhoz, amelyet keringő bolygók vagy kettős csillagok esetén lehet észlelni. Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap. A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A felfedezés teljesen új fényt vet a barna törpék fejlődésére. A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben. Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során - fejtette ki Quirrenbach. Erre utal a Nu Ophiuchi rendszerének elemzése. Ez a szuperplanetáris rendszer az első olyan, amely határozottan azt az elképzelést erősíti, miszerint a barna törpék a protoplanetáris lemezben formálódnak - emelte ki Quirrenbach.