Gyurkity Péter

Ősi emlős írja át a szuperkontinens történetét

Véletlenül bukkantak a leletre, amely az emlősök korai diverzifikációját mutatja.

Az Egyesült Államokban, egy már korábban is ismert helyszínen bukkantak nemrég további leletekre, amelyek között dinoszauruszok és egy korai emlős is felbukkan. Ennek révén vontak le most további következtetéseket az emlősök, valamint az utolsó szuperkontinens történetére vonatkozóan.

A Dél-Kaliforniai Egyetem közleményében olvashatunk az érdekes leletről, amely gyakorlatilag egy apró emlős koponyájából áll. A 130 millió éves példány az egyetlen ebből a korból, amely ezen a környéken, Utah államban előkerült, az Arches Nemzeti Parkban megtalált koponya alapján pedig a Cifelliodon wahkarmoosuch névre keresztelték el az állatot, amely Richard Cifelli paleontológus nevét, valamint egy helyi törzs nyelvét kombinálva utal a „sárga macskára”. Ennek elődeit korábban csak Észak-Afrikában azonosították be, ami viszont arra utal, hogy a Pangea mintegy 15 millió évvel később vált szét kisebb kontinensekre, mint ahogy azt korábban gondolták.


Egy Hippodraco scutedens fossziliáját tartalmazó blokk kibontása közben, a lába alatt találták a koponyát

A másik fontos következtetés a korai emlősök diverzifikációjára vonatkozik, itt ugyanis a lelet arra utal, hogy a modern emlősök ősei már nagyon korán szétváltak és elnyerték specifikus jellemzőiket, tehát már a kréta időszakban is különbséget tudtunk volna tenni közöttük az életmód és az egyéb különbségek alapján, legyen szó rovar-, növény-, vagy húsevőkről, úszókról vagy csúszómászókról, stb. - tulajdonképpen azon fő vonalak mentén választhattuk volna el őket egymástól, mint ahogy azt ma is tesszük, a modern fajok esetében. A helyszínen egyébként már 2004-ben dinoszauruszcsontokat találtak, ezek jó része később eltűnt, a kőzet azonban további példányokat rejtett, itt több dinoszaurusz, egy jelenleg is vizsgált krokodil, valamint a már említett koponya bukkant fel.

Maga a koponya arra utal, hogy az állat aprócska lehetett, hossza mindössze 13-15 centiméter volt, súlya alig 1 kg. Orra nem nyúlt nagyon hosszan előre, fejét lefelé fordítva tartotta, szőrzete sárgás-vöröses volt. Érdekes módon bár tojásokat rakott, kicsinyeit a modern emlősökhöz hasonlóan szoptatta. Szaglása kitűnő lehetett, valószínűleg éjszaka volt aktívabb, diétája főleg növényekből állt. Fiatalabb kora és európai kötődése miatt azon korból származhat, amikor az Atlanti-óceán még nem nyílt teljesen meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #28
    Ez így van, főleg az említett 250 éves Troy II perióduson belül, ettől még lehet - némileg önkényes - határvonalakat húzni egyes fázisok közé. Pl:
    Archaeologists believed that probably the Troy I settlement ended with a fire.
    The archaeologists believe that Troy II suddenly succumbed to attack.
    Troy III was destroyed by and earthquake.
  • Tetsuo #27
    Köszönöm, hogy próbáljátok tisztázni a dolgokat, de egyre inkább kételkedem abban, hogy az ún. rétegeket valódinak kellene tekinteni, ugyanis egyáltalán nem valószínű, hogy az adott 250 éves intervallumban bármilyen építési technológia vagy markáns kulturális stílusjegy érdemben változott volna.
  • Sequoyah #26
    Ez meg mindig kifejezetten lassu a mi elmult 250 evunk varosfejlodesehez kepest:)
  • Sequoyah #25
    Vannak korokra jellemzo anyagfelhasznalasi es tecnologiai elemek, valamint a raidokarbon kormeghatarozas. Szoval hogy mi melyik korhoz tartozik az igazabol az egyszeru resze a feladatnak.
    Mindezekbol osszerakni a lehetseges tortenelmi leirast, hogy mi miert tortenhetett, mikor volt haboru stb... na az a nehez:)
  • defiant9 #24
    Igen, de ne kő házakban és kő falakban gondolkodj csak. A vályogtégla nem egy időtálló anyag, mi is éppen csak hogy elkezdtük elfelejteni a használatát, 4000+ évvel a görögök után...

    Troy II is the major level of the Early Bronze Age. The walls enclose a roughly circular area some 110m in diameter. Like those of the preceding Troy I, these walls were built of stone foundations with a sun-dried mud brick superstructure.
  • Tetsuo #23
    Tehát 250 év alatt 7 réteg "képződött" és mindegyiket külön városfal-rendszer védte...
  • Tetsuo #22
    Igen, valószínűleg előfordult, hogy az alapot újra és újra felhasználták, tehát nem építettek egymás fölé több alapot (hiszen ennek sem lenne semmi értelme), így viszont olyan sok réteg nem marad meg, hanem az "ősi" alap, meg a az újabb falak és a legújabb tető - ahol megmaradt, de ezeket konkrétan elkülöníteni meg stílusjegyeket meghatározni... hát, sok sikert! :-) Több esély van eltűnt maja városokat találni.
  • Tetsuo #21
    Nem műemlékvédelem, hanem a rendre való törekvés mindamellett, hogy az ókori ember (is) tisztelte őseit és azok nyomait - már ha arra érdemesek, de ha csak az általad említet építési törmelék marad, abból a régész sem tud sok mindent megállapítani. Ha szerves, akkor radiokarbon kormeghatározással "nagyjából" felmerül egy időszak, de mint te is írod, akárhányszor használhatták már különböző célokra.
  • Sequoyah #20
    ...ahelyett, hogy felújítana vagy eltakarítan...

    Itt a felujitas siman jelentheti azt, hogy a regi elpusztult haz alapjait ujra felhasznaljak. Aztan az uj haz is elpusztul, es az alapjaira megint ujra epitkeznek. Amikor a sokadik generacios haz is elpusztul, akkor ujra visszakapjuk a legregebbi alapokat. Es ez tok veletlenszeru lehet hogy melyik korbol mi marad vissza.
  • Irasidus #19
    "Betemetni a régi épületet? Annak végképp semmi értelme. "

    Itt több ezer évekről van szó; például a település ahol lakom, már száz éves romok is betemetődnek, elfelejtődnek, pedig végig lakott volt, és egyik lakóház a másikra épül. Te még soha nem hallottál olyanról, hogy egy ház felújítása során, egy kétszáz-háromszáz éves épület maradványait találták? Pedig a település végig lakott volt... Ennek felismeréséhez Trójáig kell menned? Azta... Te a mai kórból és logikájából indulsz ki, és próbálod elhitetni magaddal, hogy létezett olyan akkoriban, hogy állagmegóvás, vagy felújítás - vagy műemlékvédelem. A lakóházakat abban az időben, sárból és agyagból vagy tört kövekből építették, fa gerendákkal megtámogatva, nem volt sem értelme, sem lehetőség felújításnak, főleg akkor nem, ha már senki nem lakott benne (egy ilyet egy nap alatt felhúztak). Értéke egy ilyen háznak nem sok volt. A nagyobb épületek, meg mindig a politikai, és vallási széljárás alapján épültek, vagy pusztultak el. Ez nem logika.