Gyurkity Péter
Hiénák éltek a sarkkörön túli területeken
50 éves rejtélyt oldottak meg kutatók, egy hiányzó részletre nyújtva magyarázatot.
Érdekes tanulmány látott napvilágot az Open Quaternary tudományos magazinban, amelyben három kutató részletezi a hetvenes években Kanada északi részén megtalált maradványok korát és eredetét. Magyarázatuk szerint annak idején hiénák fogaira bukkantak az ásatások során, amelyek puszta jelenlétükkel egy fontos, eddig hiányzó láncszemre utalnak.
Az anyagban arról olvashatunk, hogy a szakemberek eredetileg még 1973-ban, őslakosok segítségével bukkantak a leletekre, több tízezer, különböző emlősöktől származó maradvány katalogizálása közben. Akkor nem tudták pontosan meghatározni, hogy a két fogmaradvány milyen állat jelenlétére utalt, a választ pedig több, mint 50 évvel később, egy véletlen eseményt követően tudták csak megtalálni, miután egyéb kutatókat is bevontak a munkába. A yukoni kormánynak dolgozó paleontológus egy amerikai és egy svéd biológus segítségére támaszkodva dolgozott a tanulmányon, amelyben rámutatnak a hiénák nagyjából 1 millió évvel ezelőtt jelenlétére, azt a következtetést vonva le, hogy ezen állatok Ázsiából vándoroltak át.
A Yukon Territórium (amely egyelőre még a tartomány kategóriát sem érdemelte ki rendkívül gyér lakossága miatt) északi részén, a Beaufort-tengerhez viszonylag közel kerültek elő ezen leletek, amelyeket azonban később egy ottawai múzeumba szállítottak. A sarkkörön túli régióból származó fogak azonnal felkeltették egy hiénaspecialista érdeklődését, aki megállapította, hogy ezen állatok maradványairól van szó, a fogak korát pedig 850 ezer és 1,4 millió év közé tették. Fontos részlet, hogy ezen állatok egészen eltérő életet éltek, hiszen az afrikai szavannákon kóborló, sokszor tévesen csak dögevőnek minősített ragadozókkal ellentétben rendkívül hideg és hosszú éjszakákat nyújtó környezetben kellett túlélniük – korábban már Mongólia északi részén és Mexikóban is előkerültek hasonló leletek, itt viszont most egy 10 ezer kilométeres rést sikerült némileg betömni.
A hiénák kapcsán egyébként sokan a kiemelkedő intelligenciát említik meg, ezen állatok ugyanis a csoportos kognitív feladatok terén olykor még a csimpánzoknál is jobban teljesítenek, ami arra utal, hogy eddig igencsak alábecsültük őket. A fenti eredmény eközben azt jelzi számunkra, hogy evolúciójukat sem teljesen ismerjük, így itt további meglepetések érhetnek bennünket.
Érdekes tanulmány látott napvilágot az Open Quaternary tudományos magazinban, amelyben három kutató részletezi a hetvenes években Kanada északi részén megtalált maradványok korát és eredetét. Magyarázatuk szerint annak idején hiénák fogaira bukkantak az ásatások során, amelyek puszta jelenlétükkel egy fontos, eddig hiányzó láncszemre utalnak.
Az anyagban arról olvashatunk, hogy a szakemberek eredetileg még 1973-ban, őslakosok segítségével bukkantak a leletekre, több tízezer, különböző emlősöktől származó maradvány katalogizálása közben. Akkor nem tudták pontosan meghatározni, hogy a két fogmaradvány milyen állat jelenlétére utalt, a választ pedig több, mint 50 évvel később, egy véletlen eseményt követően tudták csak megtalálni, miután egyéb kutatókat is bevontak a munkába. A yukoni kormánynak dolgozó paleontológus egy amerikai és egy svéd biológus segítségére támaszkodva dolgozott a tanulmányon, amelyben rámutatnak a hiénák nagyjából 1 millió évvel ezelőtt jelenlétére, azt a következtetést vonva le, hogy ezen állatok Ázsiából vándoroltak át.
A Yukon Territórium (amely egyelőre még a tartomány kategóriát sem érdemelte ki rendkívül gyér lakossága miatt) északi részén, a Beaufort-tengerhez viszonylag közel kerültek elő ezen leletek, amelyeket azonban később egy ottawai múzeumba szállítottak. A sarkkörön túli régióból származó fogak azonnal felkeltették egy hiénaspecialista érdeklődését, aki megállapította, hogy ezen állatok maradványairól van szó, a fogak korát pedig 850 ezer és 1,4 millió év közé tették. Fontos részlet, hogy ezen állatok egészen eltérő életet éltek, hiszen az afrikai szavannákon kóborló, sokszor tévesen csak dögevőnek minősített ragadozókkal ellentétben rendkívül hideg és hosszú éjszakákat nyújtó környezetben kellett túlélniük – korábban már Mongólia északi részén és Mexikóban is előkerültek hasonló leletek, itt viszont most egy 10 ezer kilométeres rést sikerült némileg betömni.
A hiénák kapcsán egyébként sokan a kiemelkedő intelligenciát említik meg, ezen állatok ugyanis a csoportos kognitív feladatok terén olykor még a csimpánzoknál is jobban teljesítenek, ami arra utal, hogy eddig igencsak alábecsültük őket. A fenti eredmény eközben azt jelzi számunkra, hogy evolúciójukat sem teljesen ismerjük, így itt további meglepetések érhetnek bennünket.