MTI
4,5 kilométerre fúrtak bele egy izlandi vulkánba
Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén.
Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban - írta a BBC News. A fúrási munkálatok tavaly augusztusban kezdődtek a Reykjanes-félsziget vulkánján, amely 700 évvel ezelőtt tört ki utoljára. Az eredeti cél az ötezer méteres mélység elérése volt, ahol a hőmérséklet valószínűleg eléri az 500 Celsius-fokot.
Ilyen mélységben az olvadt kőzet keveredik a vízzel. A forró folyadék úgynevezett szuperkritikus állapotban van: egyszerre nagyon magas nyomás alatt áll és extrém hőmérsékletű. Ez azt jelenti, hogy se nem gáz, se nem folyékony halmazállapotú, de mindkettőnél több energiát rejt magában. A szakemberek elmélete szerint ha ezt a - leginkább folyadékszerű gázként leírható - szuperkritikus vizet felhozzák a felszínre és árammá alakítják, akkor akár tízszer több energiát is nyerhetnek, mint a hagyományos geotermikus kutakkal.
Amikor a geológusok megközelítették az ötezer méteres mélységet, egyre nehezebbé vált a fúrás, ezért 4659 méternél végül leálltak. Szerencséjükre azonban ebben a mélységben is elég magas volt a nyomás ahhoz, hogy szuperkritikus gőzzel találkozzanak. A háromévesre tervezett projekt következő hónapjaiban hideg vízzel töltik fel a kutat, hogy kiszélesítsék azt. Ezután megvárják, amíg a lyuk újra felmelegszik. A kút hőmérséklete várhatóan az 500 Celsius-fokot is meg fogja haladni. Mindezek mellett a munkálatok egyedülálló betekintést engednek a kutatóknak egy vulkán legmélyére és segíthetnek a tűzhányók működésének jobb megértésében is.
Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban - írta a BBC News. A fúrási munkálatok tavaly augusztusban kezdődtek a Reykjanes-félsziget vulkánján, amely 700 évvel ezelőtt tört ki utoljára. Az eredeti cél az ötezer méteres mélység elérése volt, ahol a hőmérséklet valószínűleg eléri az 500 Celsius-fokot.
Ilyen mélységben az olvadt kőzet keveredik a vízzel. A forró folyadék úgynevezett szuperkritikus állapotban van: egyszerre nagyon magas nyomás alatt áll és extrém hőmérsékletű. Ez azt jelenti, hogy se nem gáz, se nem folyékony halmazállapotú, de mindkettőnél több energiát rejt magában. A szakemberek elmélete szerint ha ezt a - leginkább folyadékszerű gázként leírható - szuperkritikus vizet felhozzák a felszínre és árammá alakítják, akkor akár tízszer több energiát is nyerhetnek, mint a hagyományos geotermikus kutakkal.
Amikor a geológusok megközelítették az ötezer méteres mélységet, egyre nehezebbé vált a fúrás, ezért 4659 méternél végül leálltak. Szerencséjükre azonban ebben a mélységben is elég magas volt a nyomás ahhoz, hogy szuperkritikus gőzzel találkozzanak. A háromévesre tervezett projekt következő hónapjaiban hideg vízzel töltik fel a kutat, hogy kiszélesítsék azt. Ezután megvárják, amíg a lyuk újra felmelegszik. A kút hőmérséklete várhatóan az 500 Celsius-fokot is meg fogja haladni. Mindezek mellett a munkálatok egyedülálló betekintést engednek a kutatóknak egy vulkán legmélyére és segíthetnek a tűzhányók működésének jobb megértésében is.