MTI
Elkészült az óceáni áramlatok eddigi legpontosabb térképe
Műholdfelvételek segítségével készítették el az eddigi legpontosabb térképet a Föld óceánjainak áramlatairól és sebességükről. Az új modellt az UNESCO párizsi székhelyén mutatták be egy konferencián.
A műholdak között fontos szerepet játszott az Európai Űrügynökség Goce-missziója (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer), mely 2009 és 2013 között különlegesen pontos méréseket végzett a földi gravitációról. Adatai részletesen bemutatták, milyen szerepet játszik a nehézségi erő az óceáni áramlatok mozgásában - olvasható a BBC News honlapján. Az új térkép sokat segít a klímakutatóknak. A hatalmas víztömeg mozgása a bolygón a hő szállításában is szerepet játszik, ezért az új szimulációs éghajlati modellekbe is beépíthető.
Az óceánokba dobott bóják helymeghatározásával erősítették meg az eredményeket
A Goce olyan műszerekkel dolgozott, amelyek a Föld gravitációs vonzásának igen enyhe változásait is érzékelték. A vonzás azért mutat apró eltéréseket, mert a bolygó belsejében egyenlőtlen a tömeg elosztása. A tudósok a megfigyelések alapján alkották meg a geoidot, amely a Föld idealizált felszínét jelenti. Ezt a formát vennék fel az óceánok, ha szelek, áramlatok, árapályok nem háborgatnák őket. Összehasonlítva a más műholdak által mért tengerszint-magasságokat az ideális geoiddal, a kutatók megfigyelhetik, hol "halmozódott fel" víz.
A térképen világosan látható az afrikai partok mentén folyó Agulhas-áramlat, az Atlanti-óceánon át haladó Golf-áramlat, a Kurosio-áramlat, mely Japántól délre húzódik a Csendes-óceán északi része felé, az antarktiszi sarkköri áramlat, valamit az Egyenlítőt körülölelő áramok. Úszóbóják adataival ellenőrizték és pontosították a műholdas méréseket. Az elegáns formája miatt a világűr Ferrarijának nevezett Goce volt a legalacsonyabban szálló műhold: pályája vége felé 224 kilométeres magasságból végezte a méréseket, így jobban érzékelte a gravitáció apró változásait. Xenon üzemanyaga tavaly novemberben elfogyott, az űreszköz a Falkland-szigetektől délre az Atlanti-óceánba zuhant.
A műholdak között fontos szerepet játszott az Európai Űrügynökség Goce-missziója (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer), mely 2009 és 2013 között különlegesen pontos méréseket végzett a földi gravitációról. Adatai részletesen bemutatták, milyen szerepet játszik a nehézségi erő az óceáni áramlatok mozgásában - olvasható a BBC News honlapján. Az új térkép sokat segít a klímakutatóknak. A hatalmas víztömeg mozgása a bolygón a hő szállításában is szerepet játszik, ezért az új szimulációs éghajlati modellekbe is beépíthető.
Az óceánokba dobott bóják helymeghatározásával erősítették meg az eredményeket
A Goce olyan műszerekkel dolgozott, amelyek a Föld gravitációs vonzásának igen enyhe változásait is érzékelték. A vonzás azért mutat apró eltéréseket, mert a bolygó belsejében egyenlőtlen a tömeg elosztása. A tudósok a megfigyelések alapján alkották meg a geoidot, amely a Föld idealizált felszínét jelenti. Ezt a formát vennék fel az óceánok, ha szelek, áramlatok, árapályok nem háborgatnák őket. Összehasonlítva a más műholdak által mért tengerszint-magasságokat az ideális geoiddal, a kutatók megfigyelhetik, hol "halmozódott fel" víz.
A térképen világosan látható az afrikai partok mentén folyó Agulhas-áramlat, az Atlanti-óceánon át haladó Golf-áramlat, a Kurosio-áramlat, mely Japántól délre húzódik a Csendes-óceán északi része felé, az antarktiszi sarkköri áramlat, valamit az Egyenlítőt körülölelő áramok. Úszóbóják adataival ellenőrizték és pontosították a műholdas méréseket. Az elegáns formája miatt a világűr Ferrarijának nevezett Goce volt a legalacsonyabban szálló műhold: pályája vége felé 224 kilométeres magasságból végezte a méréseket, így jobban érzékelte a gravitáció apró változásait. Xenon üzemanyaga tavaly novemberben elfogyott, az űreszköz a Falkland-szigetektől délre az Atlanti-óceánba zuhant.