Tóth Kristóf

Gyorsabban a fénynél

A tudósok előállítottak egy fénysugarat, ami előbb lép ki a gázködből mielőtt még belépett volna abba. A zavarbaejtő kisérletet a princetoni NEC kutatóintézetben hajtották végre.


A felhasznált anyagok egy bonyolult lézer, egy hideg céziumatomokat tartalmazó kamra és egy szuperpontos stopperóra. A végeredmény, hogy a lézersugár a fénysebesség 300-szorosával haladt.
Einstein elmélete szerint semmilyen fizikai anyag nem képes a fénynél gyorsabban menni, mivel ez - más dolgok mellett - azt is jelenti, hogy visszafelé haladnánk az időben. De a NEC tudósai szerint munkájuk összhangban van Einstein elméletével.

A hitelességéről híres Nature tudományos magazinban megjelent irásában Dr. Lijun Wang és kollégái elmondják, hogy fénysugaruk az atomcsapdában olyan gyosan haladt át, hogy a sugár eleje előbb jött ki, mint bement volna. Ugyan ez meglepően hangozhat, de nem kell aggódni, számos fizikus is kényelmetlenül érzi magát, annak ellenére, hogy ez együttjár a fény hullámtermészetével.

Habár Dr. Wang és csapatának munkája jelentős, ez nem az első alkalom, hogy hasonló "trükköt" hajtanának végre - de valószínűleg eddig ez a legdrámaibb demonstráció. Idén korábban már egy fizikuscsapat kisérletezett egy a fénynél 7%-al gyorsabb mikrohullámmal. Tavaly pedig a fényt a sétáló embernél lassabb sebességre lassították le.

A hatás eléréséhez Dr. Wang kollégái lézersugarat lőttek át egy céziumatomcsapdán. A lézer frekvenciáját az atomok energiaszintjével összhangba hozva a tudósok képesek voltak létrehozni a "szabálytalan törésmutatónak" (anomalous refractive index) nevezett hatást. Ezáltal a fényimpulzus "csoportsebességét" képesek voltak a fénynél gyorsabbra, 300 millió méter/másodpercre felgyorsítani.

A fénysugár csoportsebessége a fényimpulzuson belüli frekvenciáktól és a környező közeg természetétől függ, és lehet más is, mint magának az impulzusnak a sebessége.
Érdekesség, hogy habár a csoportsebesség gyosabb lehet a fénynél, de nem lehetséges ezt a fénynél gyorsabb információhordozásra felhasználni. A nagy csoportsebesség ellenére az impulzus eleje 62 milliárdod másodperccel előbb lépett ki a kamrából, mint oda belépett. Dr. Wang véleménye szerint ez a meghökkentő eredmény nem áll ellentétben Einstein vagy az ok-okozati összefüggés elméletével, mely szerint minden hatást egy időben azt megelőző dolog okoz.

Magánvéleményként számos fizikus elmondta, hogy a Dr. Wangéhoz hasonló kisérletek eddig sziklaszilárdnak hitt elméletek újragondolására kényszerítik őket. A Cologne Egyetem munkatársa, Dr. Guenter Nimtz szerint, akinek hasonló tapasztalatai vannak, a NEC munkája nagyon izgalmas. A BBC News-nak tett nyilatkozata szerint "A hatás nem használható fel arra, hogy visszautazzunk az időben, csak némileg lecsökkenti az hatás és következmény eltelése közötti időt."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • CarlosBoy666 #102
    Egy vmi átment vmin, és hamarabb kijött volna, mint ahhogy bement? HAHAHAHA
    Lehetséges magyarázatok:
    Einstein azt mondta, hogy semmilyen fizikai anyag nem haladhat gyorsabban a fénynél. Ez nem fizikai anyag, ez is fény( amiről írnak).
    Lehet h a gyors fénysugár, lyukat vágott a térbe, amin bement, a fénysugár első fele, de a lyuk bezárult, mert nem volt annyi energia, hogy fentartsa még a fénysugár másik felének. Csak így lehet elképzelni azt az egészet.Einstein szerint, az a fizikai anyag, ami már elérné a fénysebességet, az az energia ami adná a plusz sebességet, a fény lehagyásához az átalakul tömegenergiává. DE a fénynek 0 tömege van.A fénynek nem lehet tömege, mert nem fizikai anyag. Így lehet, hogy ez a fény gyorsabban ment, a "sima" fénynél.

    Másik magyarázat. ez a fény sokkal gyorsabban ment, mint 300*fénysebesség. ÉS a stopper már nem bírta mérni.

    ------>
    másik magyarázat: Nemtudom h a fénynek van e gyorsulása, addig, míg el nem éri a max sebességet. A sebességnövekedés 300*fénysebesség pontjánál érzékelte a stopper, de tovább már sokkal, - sokkal gyorsabban ért bele a gázködbe. eztán meg amikor kiért... fogalmam sincs <-------------Ez hülyeség!!!!!!!!!!
  • dez #101
    És ki a fene beszélt itt tetszőleges információ továbbításáról?
  • BiroAndras #100
    "Az a helyzet, hogy a kvantummechanikában ismert a "0 idő alatti" távhatás. Lásd fotonpárok, vagy a koherens szuperpozícióval kapcsolatos dolgok."

    Mint már sokszor megbeszéltük, ez egy nagyon speciális eset, és nem lehet felhasználni tetszőleges információ továbbítására.
  • AranyKéz #99
    "Pedig inkább éppen ez tartozik a relativitás-elmélet körébe, a másik dolog (közelebbi csillag, távolabbi csillag) egyszerűen klasszikus fizika."

    Elég a Földdel és a két csillaggal példálózni az egyidejűség szemléltetésére, nem ?

    "Az a helyzet, hogy a kvantummechanikában ismert a "0 idő alatti" távhatás. Lásd fotonpárok, vagy a koherens szuperpozícióval kapcsolatos dolgok."

    Ebbe ne köss bele, csak ha majd egyesítetted a kvantumfizikát a relativitáselmélettel

    ---

    Nnna, csak a lényeget hagytam ki: ha korlátozzuk fénysebességre az információátvitelt (v<c), azaz időbe telik míg a másik eseményt befolyásolni tudjuk, ez az idő pont elég lesz arra hogy elkerüljük a paradoxont minden szemlélő szempontjából.
  • dez #98
    Te még mindig részecsék hadának, egy golyózápornak képzeled a terjedő fényt, pedig már rég nem az.
  • dez #97
    "Gyorsan mozgó dolgoknál meg erős gravitáció esetében még komplikáltabb, azt nem is részletezem itt"

    Pedig inkább éppen ez tartozik a relativitás-elmélet körébe, a másik dolog (közelebbi csillag, távolabbi csillag) egyszerűen klasszikus fizika.

    "Az egyszerűség kedvéért most elfogadjuk hogy létezik végtelen sebesség, azaz a tér bármely pontjából bármely pontjába tudunk információt közvetíteni 0 idő alatt."

    Az a helyzet, hogy a kvantummechanikában ismert a "0 idő alatti" távhatás. Lásd fotonpárok, vagy a koherens szuperpozícióval kapcsolatos dolgok.
  • AranyKéz #96
    Kivéve ha a sebességétől függően torzul az idő, ha felborul az egyidejűség, satöbbi...
  • AranyKéz #95
    Nagyon leegyszerűsítve megpróbálom elmagyarázni.

    A relativitáselmélet többek között azt is kimondja, hogy 2 esemény ami 1 szemlélő számára ugyanakkor zajlik, nem biztos hogy más szemlélők számára is ugyanakkor zajlik. A legegyszerűbb ebbe belegondolni ha veszed a Földet, és az égbolt ellentétes pontjain elhelyezkedő 2 csillagot, amik 100 fényévre vannak a Földtől. Egy esemény az egyik csillagon, egy másik esemény a másik csillagon történik; a Földről nézve ugyanakkor történnek, viszont egy csillagról nézve 200 évet késik a másik csillag eseménye. Gyorsan mozgó dolgoknál meg erős gravitáció esetében még komplikáltabb, azt nem is részletezem itt, annyi a lényeg hogy lehetőséget adnak az ok-okozati összefüggés megszegésére ha a fénynél gyorsabban tudunk információt közvetíteni.

    Az egyszerűség kedvéért most elfogadjuk hogy létezik végtelen sebesség, azaz a tér bármely pontjából bármely pontjába tudunk információt közvetíteni 0 idő alatt.

    Béla szemszögéből nézve egy A esemény előbb bekövetkezik, mint a B esemény, így B eseményt, és valószínűleg az őt megelőző körülményeket is tudjuk módosítani, akárhol is történik az, így B eseményt függővé tudjuk tenni A-tól (pl. mind a kettő egy ímél, és B szövegét az A alapján határozzuk meg)

    Sanyi szemszögéből nézve viszont B esemény következik be előbb, és ha ő meg az A eseményt mintázza a B-ről akkor nagy bajok vannak.

    (Egy valamivel pontosabb és bonyolultabb magyarázat:
    http://www.theculture.org/rich/sharpblue/archives/000089.html)

    (Bakker, analízisre kéne tanulnom erre itt magyarázom a relativitáselméletet. Menthetetlen vagyok... )
  • babajaga #94
    Ez nem fénysebességi kérdés mert akármilyen gyorsan megy valami akkor sem lehet ott távolabb előbb mint közelebb.
  • dez #93
    Az előző példa alapján ez olyan, mintha ezt mondanád: "nincs mit felfogni a gravitáción, az emberek lefelé esnek, ergo a másik oldalon leesnének".