Hét év szünet után újraindítják a kínai agyaghadsereg feltárását Hszianban, az első kínai császár nyughelyének közelében. A régészek modern technikát, többek közt digitális szkennelést is alkalmaznak - számolt be a kínai média a hétvégén.

Az új munkálatok helyszíne az az úgynevezett 2. számú gödör, amelyben az első ásatások időszakában, 1994 és 2008 között több különlegesen ritka színes szobor került a felszínre. Az új feltárásban az eddigieknél nagyobb szerepet szánnak a fejlett technikának: a leleteket digitális szkenneléssel veszik számba és e módszer segítségével építenek adatbázist - nyilatkozta a Hszinhua hírügynökségnek Csu Szi-hung, a régészcsoport vezetője. Mint mondta, ezzel a további kutatásokat is segítik, továbbá a lelőhely állapotának jobb megőrzését is szeretnék elérni.


Kutatók becslése szerint a szóban forgó gödörben 1400 agyagkatona és 89 szekér rejtőzhet. Feltételezéseik szerint bár az 1. számú gödörnél kisebb területről van szó, a leletek változatosabbak, a hadsereg egységeit itt szekeres, lovas és íjász katonák alkotják. Ez a terület volt az, ahonnan többek között egy zöldre festett arcú katonát ástak ki. Ekkor jutottak arra a megállapításra, hogy a harcosokat egykor vélhetően festették is, csak az évszázadok folyamán a színük megfakult, a festék lekopott.

Az agyaghadsereget Csin Si Huangti császár, a Csin-dinaszita (Kr.e. 221-206) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum a világon a legnagyobb, 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára találtak. A 2. számú gödörben 1994-ben kezdett munkálatokat 14 évvel később szakemberhiányra és a korszerű, állagmegóvó védelmet biztosító technológia hiányára hivatkozva állították le. A sírhely és az uralkodó örök álmát vigyázó agyaghadsereg 1987 decemberében került fel az UNESCO világörökségi listájára.