MTI
Már 3000 évvel ezelőtt is használtak kábítószert
A mai Spanyolország területén három évezreddel ezelőtt élő népcsoportok hallucinogén szereket használhattak egy új kutatás szerint.
Egy menorcai temetkezési helyről gyűjtött hajtincsek elemzése alapján a tudósok azt állapították meg, hogy az ott élő ősi emberi közösség növényekből származó drogokat használt - írta a Scientific Reports tudományos lap friss száma. A kutatók szerint ez a legrégebbi közvetlen bizonyítéka annak, hogy az őskori európai emberek hallucinogén tudatmódosító szereket használtak, melyek delíriumot és látomásokat okoztak. A kutatók a Menorca délnyugati részén lévő Es Carritz barlangban emberi tevékenységre utaló jeleket mutattak ki. Több mint 200 sírt rejtett a barlang, és úgy vélik, mintegy 600 éven keresztül, i. e. 800-ig használták rituális és temetkezési helyszínként.
A kutatók azt találták, hogy a barlangban végzett rítusok alatt erőteljes hatású anyagokat vehettek igénybe. A szertartásokon a tudósok szerint részt vehettek olyan sámánok, akik "képesek lehettek a növényi kábítószerek mellékhatásait kontrollálni". Az ősi szertartások alatt vörösre festett, talán több embertől származó hajtincsekből háromféle drogot mutattak ki: a hallucinálást okozó atropin és szkopolamin mellett élénkítő efedrint is találtak a kutatók. Az őskori európai drogfogyasztást eddig közvetett bizonyítékok, többek között kábítószer-tartalmú növények művészi ábrázolásain támasztották alá.
Egy menorcai temetkezési helyről gyűjtött hajtincsek elemzése alapján a tudósok azt állapították meg, hogy az ott élő ősi emberi közösség növényekből származó drogokat használt - írta a Scientific Reports tudományos lap friss száma. A kutatók szerint ez a legrégebbi közvetlen bizonyítéka annak, hogy az őskori európai emberek hallucinogén tudatmódosító szereket használtak, melyek delíriumot és látomásokat okoztak. A kutatók a Menorca délnyugati részén lévő Es Carritz barlangban emberi tevékenységre utaló jeleket mutattak ki. Több mint 200 sírt rejtett a barlang, és úgy vélik, mintegy 600 éven keresztül, i. e. 800-ig használták rituális és temetkezési helyszínként.
A kutatók azt találták, hogy a barlangban végzett rítusok alatt erőteljes hatású anyagokat vehettek igénybe. A szertartásokon a tudósok szerint részt vehettek olyan sámánok, akik "képesek lehettek a növényi kábítószerek mellékhatásait kontrollálni". Az ősi szertartások alatt vörösre festett, talán több embertől származó hajtincsekből háromféle drogot mutattak ki: a hallucinálást okozó atropin és szkopolamin mellett élénkítő efedrint is találtak a kutatók. Az őskori európai drogfogyasztást eddig közvetett bizonyítékok, többek között kábítószer-tartalmú növények művészi ábrázolásain támasztották alá.