SG.hu·
Márciusban elérik a Ceres törpebolygót
Az amerikai űrügynökség Dawn szondája úton van a Ceres, a Mars és a Jupiter között elterülő aszteroida öv legnagyobb ismert objektuma felé.
A hétfőn közzétett új felvételek segíteni fognak az expedíció navigátorainak a műhold megfelelő pályára állításában a törpebolygó körül. A Dawn német kamera csapata egy kis animációt is készített, ami a tengelye körül forogva mutatja be a 950 kilométer széles égitestet. A hónap végére a szonda felvételei már részletesebb képet fognak adni, mint amit a Hubble készíthet. Jelenleg, közel 400.000 kilométer távolságból a Dawn képeinek élessége még mindig csak 80%-os a híres űrtávcső által készítettekhez képest.
A Ceres lesz az első törpebolygó, amit földi eszköz megközelít, a pályára állást március 6-ra időzítették. Egy másik találkozóra is sor kerül az idén, méghozzá júliusban, amikor a NASA New Horizons űrszondája repül el az objektum mellett, útban a Plútó felé.
A törpebolygók a Naprendszer jól elkülönülő objektumai, sorban a gázóriások, mint a Jupiter, és a sziklás belső bolygók, mint a Föld után következnek. A Dawn a Ceres előtt a Vesta aszteroidát is tanulmányozta. Az 530 kilométer széles űrszikla egy leeresztett focilabdára hasonlít, ami egy hatalmas ütközés eredménye, a múltban jókora darabot tépve ki az objektum déli sarkvidékéből. Ezzel szemben a Ceres elég nagy ahhoz, hogy gravitációjának köszönhetően gömb alakot vehetett fel. A tudósok szerint mindkét égitest olyan kezdemény, aminek nem sikerült igazán kifejlődnie.
A Dawn január 13-i felvétele krátereket sejtet a felszínen
A Vestán szinte ugyanazok a folyamatok mentek végbe, amik a korai Földet is formálták, jókora differenciálódás zajlott a belsejében, ami egy vasmagot eredményezett. Ezzel ellentétben a Ceres esélyei a nagyobb bolygóvá válásra valószínűleg nagyon gyorsan szertefoszlottak. A kutatók szerint belsejét egy sziklás mag uralja, ami körül jég helyezkedhet el, melyet ugyancsak sziklás üledékrétegek szigetelhetnek el a felszínen a külvilágtól. A küldetés elvileg választ adhat a nagy kérdésre, vajon létezhet-e folyékony óceán a mélyben? Egyes modellek szerint erre jó esély van.
A Dawn a tervek szerint 16 hónapon át fogja tanulmányozni a Cerest, mindez azonban elsősorban a szonda állapotától függ. Sajnos négy reakciókereke közül kettőt már elvesztett, ami miatt be kellett indítania hajtóműveit a megfelelő magasság megtartása érdekében, vagyis csökkent a küldetésre szánt üzemanyag mennyisége. Amennyiben minden megfelelően fog működni, a Dawn akár 400 kilométerre is megközelítheti a felszínt.
A hétfőn közzétett új felvételek segíteni fognak az expedíció navigátorainak a műhold megfelelő pályára állításában a törpebolygó körül. A Dawn német kamera csapata egy kis animációt is készített, ami a tengelye körül forogva mutatja be a 950 kilométer széles égitestet. A hónap végére a szonda felvételei már részletesebb képet fognak adni, mint amit a Hubble készíthet. Jelenleg, közel 400.000 kilométer távolságból a Dawn képeinek élessége még mindig csak 80%-os a híres űrtávcső által készítettekhez képest.
A Ceres lesz az első törpebolygó, amit földi eszköz megközelít, a pályára állást március 6-ra időzítették. Egy másik találkozóra is sor kerül az idén, méghozzá júliusban, amikor a NASA New Horizons űrszondája repül el az objektum mellett, útban a Plútó felé.
A törpebolygók a Naprendszer jól elkülönülő objektumai, sorban a gázóriások, mint a Jupiter, és a sziklás belső bolygók, mint a Föld után következnek. A Dawn a Ceres előtt a Vesta aszteroidát is tanulmányozta. Az 530 kilométer széles űrszikla egy leeresztett focilabdára hasonlít, ami egy hatalmas ütközés eredménye, a múltban jókora darabot tépve ki az objektum déli sarkvidékéből. Ezzel szemben a Ceres elég nagy ahhoz, hogy gravitációjának köszönhetően gömb alakot vehetett fel. A tudósok szerint mindkét égitest olyan kezdemény, aminek nem sikerült igazán kifejlődnie.
A Dawn január 13-i felvétele krátereket sejtet a felszínen
A Vestán szinte ugyanazok a folyamatok mentek végbe, amik a korai Földet is formálták, jókora differenciálódás zajlott a belsejében, ami egy vasmagot eredményezett. Ezzel ellentétben a Ceres esélyei a nagyobb bolygóvá válásra valószínűleg nagyon gyorsan szertefoszlottak. A kutatók szerint belsejét egy sziklás mag uralja, ami körül jég helyezkedhet el, melyet ugyancsak sziklás üledékrétegek szigetelhetnek el a felszínen a külvilágtól. A küldetés elvileg választ adhat a nagy kérdésre, vajon létezhet-e folyékony óceán a mélyben? Egyes modellek szerint erre jó esély van.
A Dawn a tervek szerint 16 hónapon át fogja tanulmányozni a Cerest, mindez azonban elsősorban a szonda állapotától függ. Sajnos négy reakciókereke közül kettőt már elvesztett, ami miatt be kellett indítania hajtóműveit a megfelelő magasság megtartása érdekében, vagyis csökkent a küldetésre szánt üzemanyag mennyisége. Amennyiben minden megfelelően fog működni, a Dawn akár 400 kilométerre is megközelítheti a felszínt.