Szeptember 18-án adták át a legnevetségesebbnek ítélt tudományos kísérletek díját, az Ig Nobelt. Az idén Csehország két díjazottal is képviseltette magát, a legnagyobb sikert azonban a japánok aratták banánhéj-tanulmányukkal.

A banánhéjon csúszás amúgy is egyike a klasszikus nevettető elemeknek. Mabucsi Kijosi és munkatársai a tokiói Kiaszato Egyetemen azonban elhatározták, hogy megvizsgálják a banánhéj súrlódási együtthatóját, amit valamilyen okból eddig még senki nem tett meg. A tanulmányhoz banánra, egy bőrcipőre, egy darab linóleumra, fapadlóra és egy sor transzduktorra volt szükség, utóbbi a csúszósságot mérte.


A cipővel rátaposva a héjra vizet sajtolunk ki a belső rétegből, melynek következtében egy zselés anyag keletkezik. Ennek annyira alacsony a súrlódása, hogy a láb bármely, 3,8 foknál nagyobb szögben megcsúszik rajta. További kísérletek elvégzése után az is megállapítást nyert, hogy a banán héja 60 százalékkal csúszósabb az almáénál. A kutatást végül a fizikai Ig Nobel díjjal honorálták. Az idegtudományi díj első helyezettjének munkáját nevezhetnénk a "Jézus pirítóson" projektnek is. Kang Lee, a kanadai Toronto Egyetem kutatója és kínai kollégái azt igyekeztek kideríteni, mi okozza, hogy arcokat vélünk felfedezni teljesen véletlenszerű mintákban. Ennek a jelenségnek tudományos neve is van, az arc-pareidoliának köszönhetjük például a marsi arcot is, a jelenség eredete azonban ismeretlen volt.

Lee kísérletében teljesen véletlenszerű mintákat mutatott kísérleti alanyainak, hozzátéve, hogy a képek felében egy-egy arcot is elrejtettek. Az alanyok ennek hatására a minták 37 százalékában felfedezni vélték az arcokat, sőt az időközben elvégzett agyletapogatás is aktivitást mutatott az agy arcfelismerő területén. Maguk a kutatók is meglepődtek, hogy amikor egymásra helyezték azokat a mintákat, melyekben a kísérletben résztvevők arcot véltek felfedezni, két szem és egy orr rajzolódott ki előttük. "Amikor nagyon akarunk valamit látni, az felgyorsítja a feldolgozást. Az arcot, amit ennek hatására látni fogunk, a személyes várakozás, vagy hitünk határozza meg. Vagyis például egy buddhista nem Jézust látja majd egy pirítóson, hanem Buddhát" - összegezte tapasztalataikat Lee.


Cseh kutatók az állatvilág, konkrétan a kutyák és macskák tanulmányozásában értek el átütő sikereket. A Prágai Élettudományi Egyetem munkatársai biológiai díjat nyertek tanulmányukkal, melyben 37 kutyafaj 70 képviselője vett rész és megállapításra került, hogy vizeléskor és székeléskor a kutyusok legtöbbször az észak-déli irányt veszik fel.

A macskák sem úszták meg, Jaroslav Flegr, az ugyancsak Prágában működő Károly Egyetemen a macskatartás mentális egészségre gyakorolt veszélyeire hívta fel a figyelmet, miután kimutatta, hogy a macskatulajdonos cseh katonák intelligencia tesztjei alacsonyabb pontszámokat mutattak ki, ami a toxoplazmózis számlájára írandó. Ehhez társult David Hanauer, a Michigan Orvosi Egyetem munkatársa, aki 750 macskatulajdonos 41 százalékánál állapított meg depressziót. A kérdés, miszerint a macskák váltják-e ki a depressziót, vagy a depressziós emberek keresik a macskák társaságát nyitott maradt. "Tanulmányunk több kérdést vet fel, mint amit megválaszol" - ismerte el Hanauer, aki így Flegrel közösen a közegészségügyi díjat vehette át.

A pszichológiai díjat nyert Peter Jonason, az ausztráliai Nyugat-Sydney Egyetem kutatójától megtudhattuk, hogy azok, akik rendszeresen sokáig ébren vannak átlagukat tekintve hajlamosak az önimádatra, manipulatívabbak és nagyobb az esély, hogy pszichopaták, mint a korán kelők. A művészeti díjat a Bari Egyetemen ténykedő Marina de Tommaso kapta, aki munkatársaival azt mérte, mennyivel viselik jobban egy kézfejre irányított erőteljes lézersugár okozta fájdalmat azok, akik egy szép festményt szemlélnek közben, azokhoz képest, akik egy csúnya festmény előtt állnak.


A közgazdasági díjat az olasz kormány statisztikai hivatala nyerte, akik az EU gazdasági növekedési elvárásainak teljesítése érdekében számításba vették a prostitúcióból, drogkereskedelemből, csempészetből és a törvénytelen pénzügyi tranzakciókból származó bevételeket is. A sarkkutatási díjat a norvég Eigil Reimers vihette haza, aki munkatársaival a jegesmedvének álcázott emberek által kiváltott reakciót vizsgálták a rénszarvasoknál. Az élelmezési díjat pedig a spanyol Raquel Rubio és kollégái söpörték be a "Csecsemő székletből izolált tejsav baktériumok elemzése, mint lehetséges probiotikus tenyészet a kolbászok érleléséhez" című tanulmányukkal.

Az idei volt a 24. Ig Nobel, amire egyre több és több kutatást neveznek. Marc Abrahams a díj egyik alapítója szerint egyre több az olyan kutatás, ami kifejezetten az Ig-nek szól. "Évente körülbelül 9000 nevezést kapunk, ebből 10-20% önjelölés, ezek azonban aligha nyerhetnek" - nyilatkozott a BBC-nek. "Ennek oka, hogy eleve mulatságosak akarnak lenni, míg a győztesek nem annak indulnak, csak később realizálódik, hogy amivé váltak az valóban nevetséges"