Gyurkity Péter
Folyékony víz van a Ceres törpebolygón
Kutatók távcsővel fedezték fel a törpebolygóról párolgó vízgőzt, amely a jégpáncél jelenlétét is igazolja.
A Ceres egy meglehetősen hosszú, ám kanyarokkal telített pályafutásra tekinthet vissza, legalábbis az emberi csillagászat szempontjából nézve azt. Az 1801-ben felfedezett égitest volt már bolygó, aszteroida, majd pedig törpebolygó, jelenleg ez utóbbi besorolást mondhatja magáénak. Felszínét illetően is megoszlottak a vélemények, ám egy friss felfedezés igazolhatja a korábbi feltevéseket.
Azt ugyanis már eddig is sejtették, hogy a Mars és a Jupiter pályája között elhelyezkedő aszteroidaövben tanyázó Ceres felszíne szilárd, felette pedig vastag jégpáncél található, bár ezt némileg árnyalja a különböző ásványok, így a karbonátok és agyagfélék jelenléte. Most azonban az infravörös tartományban dolgozó Herschel űrtávcső párolgó vízgőzt fedezett fel rajta, amely valószínűleg akkor jelenik meg, amikor közelebb kerül a Naphoz és felszíne némileg felmelegszik. A víz jelenléte saját naprendszerünk kialakulásának megértése szempontjából is fontos, ahogy tovább finomítjuk az ezzel kapcsolatos elméleteinket.
A 950 km átmérőjű égitest egyébként a teljes öv tömegének nagyjából egyharmadát teszi ki, alakja azonban - a szabálytalan aszteroidákkal szemben - gömbre emlékeztet, emellett pedig erősebb gravitációval rendelkezik. Szerepe kiemelkedő lehet, hiszen a naprendszer megalakulását követően a Naphoz közelebb elhelyezkedő bolygókon túlságosan meleg volt a folyékony víz megmaradásához, ezért azt jóval később, esetleg éppen ilyen kozmikus vándorok hozhatták magukkal, mint amilyen a Ceres, "megfertőzve" a Marsot, a Földet és némely társukat.
A NASA által korábban elindított Dawn űrszonda egyébként már úton van a Ceres felé, a tervek szerint 2015 tavaszán ér majd oda, hogy közelebbről is szemügyre vegye a felszínt.
A Ceres egy meglehetősen hosszú, ám kanyarokkal telített pályafutásra tekinthet vissza, legalábbis az emberi csillagászat szempontjából nézve azt. Az 1801-ben felfedezett égitest volt már bolygó, aszteroida, majd pedig törpebolygó, jelenleg ez utóbbi besorolást mondhatja magáénak. Felszínét illetően is megoszlottak a vélemények, ám egy friss felfedezés igazolhatja a korábbi feltevéseket.
Azt ugyanis már eddig is sejtették, hogy a Mars és a Jupiter pályája között elhelyezkedő aszteroidaövben tanyázó Ceres felszíne szilárd, felette pedig vastag jégpáncél található, bár ezt némileg árnyalja a különböző ásványok, így a karbonátok és agyagfélék jelenléte. Most azonban az infravörös tartományban dolgozó Herschel űrtávcső párolgó vízgőzt fedezett fel rajta, amely valószínűleg akkor jelenik meg, amikor közelebb kerül a Naphoz és felszíne némileg felmelegszik. A víz jelenléte saját naprendszerünk kialakulásának megértése szempontjából is fontos, ahogy tovább finomítjuk az ezzel kapcsolatos elméleteinket.
A 950 km átmérőjű égitest egyébként a teljes öv tömegének nagyjából egyharmadát teszi ki, alakja azonban - a szabálytalan aszteroidákkal szemben - gömbre emlékeztet, emellett pedig erősebb gravitációval rendelkezik. Szerepe kiemelkedő lehet, hiszen a naprendszer megalakulását követően a Naphoz közelebb elhelyezkedő bolygókon túlságosan meleg volt a folyékony víz megmaradásához, ezért azt jóval később, esetleg éppen ilyen kozmikus vándorok hozhatták magukkal, mint amilyen a Ceres, "megfertőzve" a Marsot, a Földet és némely társukat.
A NASA által korábban elindított Dawn űrszonda egyébként már úton van a Ceres felé, a tervek szerint 2015 tavaszán ér majd oda, hogy közelebbről is szemügyre vegye a felszínt.