MTI
A Neander-völgyi ember is összetett nyelvet beszélt
A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember - derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.
Már a csontlelet feltárásakor, 1989-ben feltűnt a kutatóknak, hogy a Neander-völgyi nyelvcsontja nagyon hasonlít a Homo sapienséhez. Most számítógépes szimulációval bemutatták, hogy a csontot úgy használhatták, ahogy a mai ember - tudósított a BBC a PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányról. A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok erednek belőle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél, esetükben hangzók formálására nem alkalmas. Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a Neander-völgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévő csontokkal kapcsolatban.
Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi ősemberről alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvető tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a Neander-völgyi beszélt, akkor ő is tényleg ember volt - hangsúlyozta a kutató. A közkeletű felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy 100 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, és csak a Homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat az elméleten.
A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint 500 ezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a Neander-völgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínű, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a Neander-völgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi időpontra kell helyezni. A szakember hangsúlyozta, igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy kétségkívül bizonyítottak bármit is a Neander-völgyi ember beszédével kapcsolatban, de úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyőzni a szakemberek nagy részét.
Már a csontlelet feltárásakor, 1989-ben feltűnt a kutatóknak, hogy a Neander-völgyi nyelvcsontja nagyon hasonlít a Homo sapienséhez. Most számítógépes szimulációval bemutatták, hogy a csontot úgy használhatták, ahogy a mai ember - tudósított a BBC a PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányról. A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok erednek belőle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél, esetükben hangzók formálására nem alkalmas. Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a Neander-völgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévő csontokkal kapcsolatban.
Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi ősemberről alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvető tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a Neander-völgyi beszélt, akkor ő is tényleg ember volt - hangsúlyozta a kutató. A közkeletű felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy 100 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, és csak a Homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat az elméleten.
A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint 500 ezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a Neander-völgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínű, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a Neander-völgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi időpontra kell helyezni. A szakember hangsúlyozta, igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy kétségkívül bizonyítottak bármit is a Neander-völgyi ember beszédével kapcsolatban, de úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyőzni a szakemberek nagy részét.