MTI
Elkészült az ősi anyanyelv "szótára"
Tizenöt ezer évvel ezelőtt az európai és ázsiai népek közös nyelvet beszélhettek - erre jutottak brit kutatók, akik két tucat szót rekonstruáltak is, összeállítva az ősi anyanyelv szűk szótárát.
A szószedet az amerikai tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratának legújabb számában jelent meg. Szakértők úgy vélik: a szótár segíthet az ősi vándorlások történetének feltárásában és a prehisztorikus kultúrák közötti kapcsolat megtalálásában - írta a LiveScience. Az emberiség ősi anyanyelvének gondolata legalább a Bibliáig nyúlik vissza, amelyben az emberek még közös nyelvet beszéltek, ám a Bábel tornyát építőket elbizakodottságuk miatt Isten azzal büntette, hogy összezavarta a nyelvüket, ne értsék egymást többé. Sok szakember kételkedik abban, hogy valaha létezett egy közös eredeti nyelv. A legtöbb nyelvész szerint legfeljebb 3-4 ezer évre visszamenőleg lehet felkutatni a nyelv gyökereit.
Mark Pagel evolúció biológus, a brit Reading Egyetem tudósa és kollégái azonban az utolsó jégkorszak végére, úgy 15 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza a közös nyelv szavainak felkutatásakor. Pagelben felmerült, hogy a nyelv evolúciója esetleg úgy működhet, mint a biológiai evolúció. Amennyiben így van, akkor a legfontosabb szavak, például azok, amelyekkel a társadalmi kapcsolatainkat határozzuk meg, sokkal lassabban változhattak. A jelen kutatás előzményeként Pagel és tudóstársai megvizsgálták, hogy milyen gyorsan változnak a szavak a modern nyelvekben. Ennek során azonosították a legszilárdabb szavakat. Emellett azt is feltérképezték, milyen kapcsolatban állnak egymással a különböző modern nyelvek.
Néhány szó 15 000 évet is túlélhetett
Ezt követően rekonstruálták az ősi szavakat a leggyakoribb hangváltozások figyelembe vételével - mint például, hogy a "p" és az "f" hang sok nyelvben gyakran változott, a latin "pater"-ből így lett az angolban "father" (azaz apa). Ennek alapján találták ki, hogy hogyan hangozhatott 23 szó - köztük az I (én), a mother (anya), a male (férfi), a fire (tűz), a hand (kéz) vagy a to hear (hallani) - 15 ezer évvel ezelőtt. Pagel szerint ez a szókincs elegendő lenne arra, hogy egy mai ember megértesse magát egy-két egyszerű mondattal egy kőkori előddel. A tudós azonban hangsúlyozta, hogy ezzel a kutatási technikával ennél korábbi korszakra nem lehet visszanyúlni a nyelv történetében.
A tanulmány ugyanakkor felveti annak lehetőségét, hogy a nyelvi adatokat összevessék az archeológiai és antropológiai adatokkal "az emberiség prehisztorikus történetének elmesélésére" - mutatott rá William Croft, az Új-Mexikói Egyetem összehasonlító nyelvésze, aki nem vett részt a kutatásban. "Ez még hátravan, hiszen eddig a legtöbb nyelvész úgy vélte, ennyire nem lehet visszanyúlni az időben. Érdekes felvetés, hogy mégis lehetséges" - fűzte hozzá Croft.
A szószedet az amerikai tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratának legújabb számában jelent meg. Szakértők úgy vélik: a szótár segíthet az ősi vándorlások történetének feltárásában és a prehisztorikus kultúrák közötti kapcsolat megtalálásában - írta a LiveScience. Az emberiség ősi anyanyelvének gondolata legalább a Bibliáig nyúlik vissza, amelyben az emberek még közös nyelvet beszéltek, ám a Bábel tornyát építőket elbizakodottságuk miatt Isten azzal büntette, hogy összezavarta a nyelvüket, ne értsék egymást többé. Sok szakember kételkedik abban, hogy valaha létezett egy közös eredeti nyelv. A legtöbb nyelvész szerint legfeljebb 3-4 ezer évre visszamenőleg lehet felkutatni a nyelv gyökereit.
Mark Pagel evolúció biológus, a brit Reading Egyetem tudósa és kollégái azonban az utolsó jégkorszak végére, úgy 15 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza a közös nyelv szavainak felkutatásakor. Pagelben felmerült, hogy a nyelv evolúciója esetleg úgy működhet, mint a biológiai evolúció. Amennyiben így van, akkor a legfontosabb szavak, például azok, amelyekkel a társadalmi kapcsolatainkat határozzuk meg, sokkal lassabban változhattak. A jelen kutatás előzményeként Pagel és tudóstársai megvizsgálták, hogy milyen gyorsan változnak a szavak a modern nyelvekben. Ennek során azonosították a legszilárdabb szavakat. Emellett azt is feltérképezték, milyen kapcsolatban állnak egymással a különböző modern nyelvek.
Néhány szó 15 000 évet is túlélhetett
Ezt követően rekonstruálták az ősi szavakat a leggyakoribb hangváltozások figyelembe vételével - mint például, hogy a "p" és az "f" hang sok nyelvben gyakran változott, a latin "pater"-ből így lett az angolban "father" (azaz apa). Ennek alapján találták ki, hogy hogyan hangozhatott 23 szó - köztük az I (én), a mother (anya), a male (férfi), a fire (tűz), a hand (kéz) vagy a to hear (hallani) - 15 ezer évvel ezelőtt. Pagel szerint ez a szókincs elegendő lenne arra, hogy egy mai ember megértesse magát egy-két egyszerű mondattal egy kőkori előddel. A tudós azonban hangsúlyozta, hogy ezzel a kutatási technikával ennél korábbi korszakra nem lehet visszanyúlni a nyelv történetében.
A tanulmány ugyanakkor felveti annak lehetőségét, hogy a nyelvi adatokat összevessék az archeológiai és antropológiai adatokkal "az emberiség prehisztorikus történetének elmesélésére" - mutatott rá William Croft, az Új-Mexikói Egyetem összehasonlító nyelvésze, aki nem vett részt a kutatásban. "Ez még hátravan, hiszen eddig a legtöbb nyelvész úgy vélte, ennyire nem lehet visszanyúlni az időben. Érdekes felvetés, hogy mégis lehetséges" - fűzte hozzá Croft.