SG.hu·
A Steam akciók és a digitális vásárlási szokások új szintre emelték a gyűjtőszenvedélyt
A hozzáférés könnyebb, mint valaha, a kínálat szinte végtelen, és a vásárlási döntések egyre inkább elszakadnak a tényleges felhasználástól.
A digitális játékgyűjtemények világa az utóbbi években egészen elképesztő méreteket öltött, de még ebben a közegben is kiemelkednek azok a felhasználók, akik több tízezer címet halmoztak fel. A legfrissebb adatok szerint legalább 120 olyan Steam-felhasználó létezik, akiknek könyvtárában 20 ezer vagy annál is több játék található. Ez már nem pusztán hobbi, hanem egyfajta extrém digitális gyűjtőszenvedély, amely komoly pénzügyi és időbeli ráfordítást igényel. A lista élén egy Sonix nevű felhasználó áll, aki 43 085 Steam-játékot birtokol. Ez a gyűjtemény mai árakon számolva kb. 230 millió forintot ér, ennyiből több szép lakást lehetne venni Budapesten. Ez a szám még azok számára is nehezen felfogható, akik maguk is jelentős digitális könyvtárral rendelkeznek. A több száz vagy akár ezer játékos kollekciók ehhez képest kifejezetten szerénynek tűnnek.
Nem Sonix az egyetlen extrém gyűjtő. Összesen három olyan felhasználó van, akik már átlépték a 40 ezres határt, ami gyakorlatilag a platform történetének legnagyobb gyűjteményeit jelenti. Érdekesség, hogy nem is olyan régen még különleges mérföldkőnek számított a 40 ezer játékos szint elérése, mára viszont már többen is eljutottak idáig. A lista másik végén, a 120. helyen egy japán felhasználó, Cheltan található, aki több mint 17 éve tagja a platformnak. Az ő gyűjteménye 20 005 játékból áll, amelynek összértéke megközelíti a 148 596 dollárt. Ez elsőre hatalmas összegnek tűnik, de az átlagos játékár mindössze 7,47 dollár körül alakul, ami arra utal, hogy a kollekció jelentős része akciók során került megvásárlásra.
A hatalmas könyvtárak azonban nem jelentik azt, hogy a tulajdonosok valóban játszanak is a játékokkal. Cheltan példája jól szemlélteti ezt a jelenséget. Bár több mint 21 ezer címhez fér hozzá, ezek közül csupán 8 732-t próbált ki legalább egyszer. Az átlagos játékidő mindössze 4,7 óra, ami arra utal, hogy sok cím csak rövid ideig köti le a figyelmet. Az egy órára jutó költség így körülbelül 0,92 dollár, ami egyébként kifejezetten kedvező szórakozási formának számít.
Ha a teljes képet nézzük, még inkább elképesztővé válik a helyzet. Egy 40 ezer játékból álló gyűjtemény végigjátszása folyamatos játékkal körülbelül hét évig tartana. Ha ezt napi nyolc órára bontjuk, akkor már 21 évről beszélünk. Ez gyakorlatilag egy teljes felnőtt élet jelentős részét lefedné. Még maga a vásárlási folyamat is időigényes: ha egyetlen játék megvásárlása átlagosan egy percet vesz igénybe, akkor napi nyolc órás "munkával" is körülbelül három hónap szükséges egy ekkora könyvtár felépítéséhez.
A jelenség mögött részben a digitális áruházak működése áll. A Steam rendszeres akciói, csomagajánlatai és külső kulcsértékesítő platformok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók sokszor impulzívan vásároljanak. Nem ritka az sem, hogy valaki ugyanazt a játékot többször is megveszi, például egy kedvező ajánlat hatására, mielőtt észrevenné, hogy már birtokolja azt. A harmadik féltől származó kulcsboltok különösen növelik ennek esélyét, mivel ezek nem mindig ellenőrzik, hogy a játék már szerepel-e a felhasználó könyvtárában.
A digitális játékgyűjtés így egyre inkább eltávolodik a hagyományos értelemben vett játékélménytől, és egyfajta gyűjtői státuszszimbólummá válik. A hatalmas könyvtárak nem feltétlenül a játékidőről szólnak, hanem inkább arról, hogy a felhasználó milyen mértékben vesz részt a platform ökoszisztémájában. A kérdés már nem az, hogy mennyi játékunk van, hanem az, hogy valójában mennyit használunk belőlük.
A digitális játékgyűjtemények világa az utóbbi években egészen elképesztő méreteket öltött, de még ebben a közegben is kiemelkednek azok a felhasználók, akik több tízezer címet halmoztak fel. A legfrissebb adatok szerint legalább 120 olyan Steam-felhasználó létezik, akiknek könyvtárában 20 ezer vagy annál is több játék található. Ez már nem pusztán hobbi, hanem egyfajta extrém digitális gyűjtőszenvedély, amely komoly pénzügyi és időbeli ráfordítást igényel. A lista élén egy Sonix nevű felhasználó áll, aki 43 085 Steam-játékot birtokol. Ez a gyűjtemény mai árakon számolva kb. 230 millió forintot ér, ennyiből több szép lakást lehetne venni Budapesten. Ez a szám még azok számára is nehezen felfogható, akik maguk is jelentős digitális könyvtárral rendelkeznek. A több száz vagy akár ezer játékos kollekciók ehhez képest kifejezetten szerénynek tűnnek.
Nem Sonix az egyetlen extrém gyűjtő. Összesen három olyan felhasználó van, akik már átlépték a 40 ezres határt, ami gyakorlatilag a platform történetének legnagyobb gyűjteményeit jelenti. Érdekesség, hogy nem is olyan régen még különleges mérföldkőnek számított a 40 ezer játékos szint elérése, mára viszont már többen is eljutottak idáig. A lista másik végén, a 120. helyen egy japán felhasználó, Cheltan található, aki több mint 17 éve tagja a platformnak. Az ő gyűjteménye 20 005 játékból áll, amelynek összértéke megközelíti a 148 596 dollárt. Ez elsőre hatalmas összegnek tűnik, de az átlagos játékár mindössze 7,47 dollár körül alakul, ami arra utal, hogy a kollekció jelentős része akciók során került megvásárlásra.
A hatalmas könyvtárak azonban nem jelentik azt, hogy a tulajdonosok valóban játszanak is a játékokkal. Cheltan példája jól szemlélteti ezt a jelenséget. Bár több mint 21 ezer címhez fér hozzá, ezek közül csupán 8 732-t próbált ki legalább egyszer. Az átlagos játékidő mindössze 4,7 óra, ami arra utal, hogy sok cím csak rövid ideig köti le a figyelmet. Az egy órára jutó költség így körülbelül 0,92 dollár, ami egyébként kifejezetten kedvező szórakozási formának számít.
Ha a teljes képet nézzük, még inkább elképesztővé válik a helyzet. Egy 40 ezer játékból álló gyűjtemény végigjátszása folyamatos játékkal körülbelül hét évig tartana. Ha ezt napi nyolc órára bontjuk, akkor már 21 évről beszélünk. Ez gyakorlatilag egy teljes felnőtt élet jelentős részét lefedné. Még maga a vásárlási folyamat is időigényes: ha egyetlen játék megvásárlása átlagosan egy percet vesz igénybe, akkor napi nyolc órás "munkával" is körülbelül három hónap szükséges egy ekkora könyvtár felépítéséhez.
A jelenség mögött részben a digitális áruházak működése áll. A Steam rendszeres akciói, csomagajánlatai és külső kulcsértékesítő platformok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók sokszor impulzívan vásároljanak. Nem ritka az sem, hogy valaki ugyanazt a játékot többször is megveszi, például egy kedvező ajánlat hatására, mielőtt észrevenné, hogy már birtokolja azt. A harmadik féltől származó kulcsboltok különösen növelik ennek esélyét, mivel ezek nem mindig ellenőrzik, hogy a játék már szerepel-e a felhasználó könyvtárában.
A digitális játékgyűjtés így egyre inkább eltávolodik a hagyományos értelemben vett játékélménytől, és egyfajta gyűjtői státuszszimbólummá válik. A hatalmas könyvtárak nem feltétlenül a játékidőről szólnak, hanem inkább arról, hogy a felhasználó milyen mértékben vesz részt a platform ökoszisztémájában. A kérdés már nem az, hogy mennyi játékunk van, hanem az, hogy valójában mennyit használunk belőlük.