A Clair Obscur és a Dispatch uralta az estét a londoni BAFTA-n

A londoni BAFTA játékdíjátadó idei gálája kiegyensúlyozott és meglepetésekkel teli estét hozott, ahol több különböző stílusú és hangulatú alkotás is reflektorfénybe került.

Bár sokan arra számítottak, hogy az est egyértelmű főszereplője a kritikailag elismert Clair Obscur: Expedition 33 lesz, amely összesen 12 jelöléssel érkezett, a végeredmény valamivel árnyaltabb képet mutatott. A játék ugyan nem tudta megismételni a decemberi The Game Awards során elért kilenc győzelmét, de így is az este egyik legnagyobb nyertese lett. Elhódította a legjobb játék és a legjobb debütáló játék díját, valamint a legjobb főszereplőnek járó elismerést is, amelyet Jennifer English kapott. Az est másik kiemelkedő szereplője a szuperhősös humorra építő Dispatch volt, amely három díjat vihetett haza. Ezek között szerepelt a legjobb animáció, a hangdizájnért járó elismerés, valamint a legjobb mellékszereplő díja, amelyet Jeffrey Wright kapott.

A történelmi témájú, szamurájharcokra építő Ghost of Yotei szintén több kategóriában bizonyult erősnek, és végül két díjat nyert, a zenei és a technikai megvalósításért járó elismeréseket. A látványvilágáról híres, posztapokaliptikus hangulatú Death Stranding 2 hét jelölést kapott, ám ezek közül végül csak egyet tudott díjra váltani, mégpedig a művészi megvalósítás kategóriájában. A brit játékok mezőnyében a Atomfall bizonyult a legjobbnak. A hidegháborús korszakot idéző, nukleáris katasztrófára épülő thriller többek között olyan címeket utasított maga mögé, mint a Two Point Museum vagy a PowerWash Simulator 2. Egy másik brit siker is született: a No Man's Sky az úgynevezett folyamatosan fejlődő játék kategóriában diadalmaskodott.

A játékmenet tervezéséért járó díjat a Blue Prince kapta, amely ugyanakkor a történet kategóriában alulmaradt a Kingdom Come Deliverance II című alkotással szemben. Kisebb meglepetést okozott az új szellemi tulajdon kategóriája is, ahol a South of Midnight győzött, maga mögé utasítva több erős versenyzőt, köztük a Clair Obscur: Expedition 33-at és a Dispatch-et is. Az úgynevezett szórakoztatáson túli élményt nyújtó játékok díját a Despelote kapta, amely egy félig önéletrajzi történeten keresztül mutatja be egy fiú élményeit Ecuador 2002-es világbajnoki selejtezős időszakában. A többjátékos kategóriában az Arc Raiders győzött, míg a családi játékok között a Lego Party! bizonyult a legjobbnak. Az est egyik legfontosabb életmű jellegű elismerése, a BAFTA Fellowship díj Ilkka Paananen részére került átadásra, aki a Supercell vezérigazgatója és társalapítója. A stúdió olyan világsikereket jegyez, mint a Clash of Clans és a Clash Royale.

Animation Dispatch
Artistic achievement Death Stranding 2: On the Beach
Audio achievement Dispatch
Best game Clair Obscur: Expedition 33
British game Atomfall
Debut game Clair Obscur: Expedition 33
Evolving game No Man’s Sky
Family Lego Party!
Game beyond entertainment Despelote
Game design Blue Prince
Multiplayer Arc Raiders
Music Ghost of Yotei
Narrative Kingdom Come: Deliverance II
New intellectual property South of Midnight
Performer in a leading role Jennifer English as Maelle in Clair Obscur: Expedition 33
Performer in a supporting role Jeffrey Wright as Chase in Dispatch
Technical achievement Ghost of Yotei

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Lehet, hogy öreg vagyok én már ehhez, vagy csak simán hülye vagyok. A Death Stranding első részével játszottam pár órát, és érdekes volt a világ, nagyon érdekelt volna a sztori is, de az, hogy az egész játék lényege, hogy sétálni kell a nagy semmiben, egyensúlyozni a csomagot és elkerülni a "szörnyeket"... hát nem fogott meg. Persze ettől még lehet, hogy a második rész jó, de azt nem próbáltam. A Clair Obscur pedig szintén egy szép játék érdekes történettel, de! A történetet nem jól adagolják, nincs integrálva a játékmenetbe. Igazából a játék előtt megkapjuk a háttérsztorit, aztán jön 10 óra harcolászás, kapunk egy kis sztorit, aztán harcolászás... Én az a fajta játékos vagyok, aki a sztori motivál (no meg persze a karakter fejlesztés), és ha nem adagolják a sztorit és maga a játékmechanika nem köt le eléggé a következő adag sztoriig, akkor hagyom a fenébe. És hát a játékmechanika... Sokan odáig vannak a harcokért is, de engem győzött meg. A hárítás itt nem egy kis plusz adalék, hanem élet-halál kérdése. Ha nem tudsz hárítani meghalsz, ha jól tudsz hárítani akkor lehelet könnyű a játék. Volt olyan boss amit pikk-pakk leszedtem, mert egyszerűen minden támadást sikerült hárítani és ellentámadni, közben volt olyan ratyi mob, aminek a támadásait nem bírtam elkapni, és egy csomószor meghaltam miatta. Ha ez a hárítás úgy került volna be a játékba, mint mondjuk anno a Final Fantasy VIII-ban Squall gunblade-jének a lövés képessége (ha a támadás animáció alatt jó pillanatban nyomtad a gombot, akkor nem csak vágott, de lőtt is, egy kis plusz sebzést okozva), akkor jó lett volna. Ott ha nem éreztél rá, akkor is végig lehetett játszani, ha meg ráéreztél, akkor egy kis plusz élvezetet adott.
Viszont az, hogy ezek lettek a legjobb játékok, azt is jelenthetik, hogy egyszerűen nem készülnek már jó játékok. Én mondjuk (mint mondtam, lehet, hogy már öreg vagyok ehhez) régebben mindig amikor játszottam egy játékkal, már tudtam, hogy mi lesz a következő, mert jött valami új ami nagyon érdekelt. Most meg már egyszerűen semmi olyan nem jön ami érdekesnek tűnne. Nagyon szépek vannak, az biztos, de tartalmilag... Itt van ez a Crimson Desert. Ezt is most nagyon felkapták, de az összes teszt videóban elmondják, hogy ebben nincs a hagyományos értelemben vett sztori, inkább amolyan mászkálj szabadon, aztán majd mindenfelé kapsz feladatokat típusú játék. Ezek alapján ki se próbálom. Nekem ez side quest gyűjteménynek hangzik egy szépen megrajzolt világban. Hol vannak az olyan játékok, mint a Cyberpunk 2077, a Mass Effect, a Final Fantasy játékok (mondjuk nem mindegyik), Horizon Zero Dawn, Star Wars Jedi, Deus Ex?

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások