SG.hu
Snake Pass
Kiadó: Sumo Digital
Fejlesztő: Sumo Digital
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-750 2,6 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 945 processzor, Nvidia GeForce GTX 560 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-3340 3,1 GHz-es vagy AMD FX-8150 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon RX 460 grafikus kártya, 8 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Snake
Kategória: ügyességi
A legendás Nokia-mobiltelefonok korszaka óta szinte egyáltalán nem volt lehetőségünk kígyókat irányítani a digitális térben, azonban a Sumo Digital most úgy határozott, hogy itt az ideje változtatni ezen az áldatlan állapoton. Snake Pass játéktesztünk következik!
A játékvilágot az elmúlt évtizedekben meglepően hidegen hagyták a kígyók olyan értelemben, hogy az állandó realizmusra való törekvés mellett senkinek sem jutott eszébe az, hogy esetleg a legendás Snake mintájára egy csúszómászó kerüljön a középpontba. Hiszen irányíthattuk a múltban már a földkerekség legtöbb állatát a sündisznótól kezdve, a rókán át a medvéig bezárólag, de a kígyóban rejlő lehetőségeket senki sem nagyon akarta kiaknázni, és ha akadtak is próbálkozások, azok egyáltalán nem voltak túl maradandóak. Ezért is volt már a kezdetektől egy igazi különlegesség a Sumo Digital által fejlesztett Snake Pass, amelyet bár sokan próbáltak párhuzamba állítani a korabeli Nokia-mobiltelefonok népszerű és mindenki által ismert játékával, a valóság azonban az, hogy a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. Hogy miért? Az alábbiakban máris kiderítheted!
A Snake Passról első körben tudni kell, hogy nem egy történetorientált játék, méghozzá olyannyira nem, hogy ilyesmi szinte szóba sem kerül benne, ami egyáltalán nem hátrány vagy negatívum. Éppen ellenkezőleg! Itt ugyanis minden a játékmenetnek, az élménynek van alárendelve, hiszen egy ügyességi játékról beszélünk, ami elsődlegesen sajátos irányításával és elragadóan színes megjelenésével igyekszik levenni minket a lábunkról. A Snake Passban felfedezhető világokban, illetve az összesen 15 pályán – ami annak ellenére is elképesztően kevés, hogy némelyik teljesítése 30-40 percig tarthat –, ugyanis egyetlen célunk lesz, hogy a különböző színű kristályok összegyűjtésével megnyissuk a továbbjutás kulcsát jelentő portált, amely elrepít minket a következő helyszínre.
A színes kristályok mellett természetesen más egyebet is bezsákolhatunk majd, ezáltal a pályák könnyebb pontjain, de rendszerint az amúgy is utunkba kerülő részeken kék buborékok várnak ránk, míg a nehezebben megközelíthető helyeken aranytallérok. Bár némelyek megszerzéséhez kis túlzással vért izzadhatunk, ellenben egyikkel sem oldhatunk fel magunknak újabb szinteket, újabb kígyóbőröket, esetleg más extrákat, csak azt a célt szolgálják, hogy az adott pálya végén magasabb pontszámot kapjunk.
A Snake Passban nem egy emberevő kígyót, hanem egy meglepően kedves, csendes és mosolygós csúszómászót irányíthatunk, aki a Noodle névre hallgat, és a küldetésein mindvégig vele tart Doodle is, a kis kolibri, aki inkább az idegeinkre megy, mint hogy segítene. Bár az irányítást tőle tanulhatjuk el, sőt mi több, a nehezebb akadályoknál segítséget nyújt és tippeket is ad, de hajlamos gyakran belelógni a képernyőbe, ami pont egy nagy koncentrációt igénylő feladat teljesítése közben nem a legszerencsésebb. Merthogy kígyónk terelgetése közben folyamatos akadályokkal kell szembenéznünk, amelyek mindegyike egy-egy fejtörő, és a szabadon bejárható pályákon elszórva helyezkednek el.
Általánosságban kijelenthető, hogy a kis kék buborékok összeszedéséhez elegendő lesz csak manőverezgetnünk Noodle oldalán, de amennyiben aranytallérokat és a továbbjutás kulcsát jelentő színes kristályokat akarjuk begyűjteni, akkor ahhoz egy kicsit ügyesebbnek kell lennünk. Sőt mi több, az sem árt, ha tisztában vagyunk a fizika törvényeivel, hiszen kígyónkkal sokszor olyan helyekre kell feljutnunk, amihez ötször át kell tekerednünk és hurkolnunk magunkat különféle mesterséges és természetes akadályokon, amelyek érdekessége az, hogy soha nem csak egy, hanem legalább két-három jó megoldás is van. Magyarul csak rajtunk múlik, hogy az adott problémát le tudjuk-e küzdeni, és ha igen, akkor azt mégis milyen formában!
Mindez eddig szép és jó, azonban a Snake Pass kapcsán van egy dolog, ami az idilli összképet és az egyébként kellemes élményt alaposan tönkreteszi. Ez nem más, mint az irányítás! A Sumo Digital érezhetően valami nagyon egyedit, valami nagyon különlegeset akart alkotni a játékhoz, határozottan olyan érzésünk lehet például Noodle irányítása közben, mintha minket is kígyómozgásra kényszerítettek volna a készítők, de hiába az egyébként jó alapötlet, és hiába működik mindez állítólag konzolon meglehetősen jól, egérrel és billentyűzettel egyenesen borzasztó és megszokhatatlan.
Amikor pedig az ember már azt hinné, hogy végre belejött egy kicsit, akkor garantáltan jönnek újabb, nehezebb akadályok, amelyek a mozgó elemek megjelenésével jutnak el arra a szintre, hogy ahhoz PC-n már nyugtató szükségeltetik. Esetleg egy kontroller. Hősünket ugyanis messze nem úgy vezethetjük, hogy megnyomunk egy gombot, és a kígyó szépen siklik előre, mert a fejlesztők külön billentyűre rendelték a mozgást és az irányítást, ami mellett egy másik szolgálja Noodle fejének megemelését, vagyis egy akadály megmászásához legalább 4-5 gomb folyamatos nyomkodása, valamint az egérjáték összhangja szükségeltetik. Ez már önmagában is nagyon frusztráló, de még nagyobb gond, hogy mindehhez a kamerakezelés is hagy maga után kívánnivalót, ezáltal nem elég, hogy kígyónk gyakran nem azt teszi, amit mi szeretnénk, hanem rengeteg esetben még csak nem is látjuk át rendesen a problémát, ami tovább nehezíti a helyzetünket.
Grafika:
Bár a Snake Pass mögött Unreal Engine 4 grafikus motor dolgozik, azonban ez sajnálatos módon messze nem jelenti azt, hogy a játék makulátlanul fest. Bár tény és való, hogy a rajzfilmes megközelítés, valamint a szép színes világ egészen kellemes összhatást kelt, azonban nagyon sokszor látjuk közelről a tereptárgyakat és az animációkat ahhoz, hogy csakhamar elmenjen a kedvünk az egésztől. Bár Noodle meglepően jó fizikával rendelkezik, és ügyesen simul a tereptárgyakhoz, ellenben például egy füves réten haladva a fűszálak egyszerűen átmennek a testén, ami egészen kiábrándító tud lenni sok más egyéb apróság mellett.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
Bár hangsúlyozandó, hogy konzolokon jobb a helyzet, illetve egy kontrollerrel is javítható az eredmény, de egérrel és billentyűzettel egyenesen katasztrófa a Snake Pass irányítása. A készítők ugyanis határozottan túlbonyolították az egészet, ezáltal már egy egyszerű létra megmászása sem lesz könnyű munka, hiszen külön gombbal kell mozgatnunk a kígyó testét, egy másikkal emelni a fejét, és mindemellett még irányításáról is gondoskodnunk kell közben, ami ha nem is lehetetlen feladat, ellenben nagyon csúnyán próbára teszi az ember türelmét. Különösen a nehezebb akadályok esetén!
Játszhatóság:
Bár a borzasztó irányítás miatt valahol inkább előny, mint hátrány, de mivel maga az élmény és a hangulat kellemes lenne, ezért sokaknak csalódás lehet, hogy a Snake Pass szavatossága meglepően csekély. Többjátékos mód nincs, sőt semmiféle multiplayer lehetőség, csak és kizárólag a 15 nyers pálya, melyeken egyenként átlagosan 30 perc alatt száguldhatunk végig, vagyis 7-8 óra alatt kényelmesen teljesíthetjük a kihívásokat, ami egyébként röhejesen kevés egy ilyen játéktól.
Intelligencia, nehézség: A mesterséges intelligencia ellenfelek és harc nélkül nem igazán játszik különösebb szerepet a Snake Pass keretein belül, ellenben a nehézséget érdemes kiemelni. Alapesetben a játék nem lenne kifejezetten nehéz, hiszen minden feladat teljesíthető szinteket üt meg, ellenben a kritikán aluli irányítás miatt gyakran olyan nehézzé válik a kígyókaland, hogy inkább a pokolba kívánnánk az egészet.
Hangok, zene: A Snake Pass mind a hangok, mind a zenék tekintetében teljesen átlagos teljesítményt vonultat fel. Szinkronok például talán egyáltalán nincsenek a játékban, a hangok nem feltűnőek, a zenék pedig úgy bújnak meg a háttérben, mintha nem is lennének, szóval ennél azért több kellett volna a jobb eredményért.
Összegzés: A Snake Pass összességében egy erősen középszerű videojáték lett, amely a pontszámok ellenére mégis erősen ajánlott mindenkinek, hiszen olyan különleges témát és játékélményt garantál, amihez foghatót korábban még soha nem láthattunk. Bár az irányítás borzasztó, egy kontrollerrel ezen részben felül lehet emelkedni, és ezért cserébe egy kellemes kis családbarát kalandot kapunk, amiben a folyamatosan nehezedő fejtörők teljesítése egy-két délutánra könnyed kikapcsolódást biztosít, de ennél többet ne nagyon várjunk tőle. Billentyűzetre és egérre szabott irányítással, valamint jelentősebb tartalommal azonban szívesen látnánk belőle még folytatást is!
Fejlesztő: Sumo Digital
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-750 2,6 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 945 processzor, Nvidia GeForce GTX 560 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-3340 3,1 GHz-es vagy AMD FX-8150 processzor, Nvidia GeForce GTX 670 vagy ATI Radeon RX 460 grafikus kártya, 8 GB RAM, 10 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Snake
Kategória: ügyességi
A legendás Nokia-mobiltelefonok korszaka óta szinte egyáltalán nem volt lehetőségünk kígyókat irányítani a digitális térben, azonban a Sumo Digital most úgy határozott, hogy itt az ideje változtatni ezen az áldatlan állapoton. Snake Pass játéktesztünk következik!
A játékvilágot az elmúlt évtizedekben meglepően hidegen hagyták a kígyók olyan értelemben, hogy az állandó realizmusra való törekvés mellett senkinek sem jutott eszébe az, hogy esetleg a legendás Snake mintájára egy csúszómászó kerüljön a középpontba. Hiszen irányíthattuk a múltban már a földkerekség legtöbb állatát a sündisznótól kezdve, a rókán át a medvéig bezárólag, de a kígyóban rejlő lehetőségeket senki sem nagyon akarta kiaknázni, és ha akadtak is próbálkozások, azok egyáltalán nem voltak túl maradandóak. Ezért is volt már a kezdetektől egy igazi különlegesség a Sumo Digital által fejlesztett Snake Pass, amelyet bár sokan próbáltak párhuzamba állítani a korabeli Nokia-mobiltelefonok népszerű és mindenki által ismert játékával, a valóság azonban az, hogy a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. Hogy miért? Az alábbiakban máris kiderítheted!
A Snake Passról első körben tudni kell, hogy nem egy történetorientált játék, méghozzá olyannyira nem, hogy ilyesmi szinte szóba sem kerül benne, ami egyáltalán nem hátrány vagy negatívum. Éppen ellenkezőleg! Itt ugyanis minden a játékmenetnek, az élménynek van alárendelve, hiszen egy ügyességi játékról beszélünk, ami elsődlegesen sajátos irányításával és elragadóan színes megjelenésével igyekszik levenni minket a lábunkról. A Snake Passban felfedezhető világokban, illetve az összesen 15 pályán – ami annak ellenére is elképesztően kevés, hogy némelyik teljesítése 30-40 percig tarthat –, ugyanis egyetlen célunk lesz, hogy a különböző színű kristályok összegyűjtésével megnyissuk a továbbjutás kulcsát jelentő portált, amely elrepít minket a következő helyszínre.
A színes kristályok mellett természetesen más egyebet is bezsákolhatunk majd, ezáltal a pályák könnyebb pontjain, de rendszerint az amúgy is utunkba kerülő részeken kék buborékok várnak ránk, míg a nehezebben megközelíthető helyeken aranytallérok. Bár némelyek megszerzéséhez kis túlzással vért izzadhatunk, ellenben egyikkel sem oldhatunk fel magunknak újabb szinteket, újabb kígyóbőröket, esetleg más extrákat, csak azt a célt szolgálják, hogy az adott pálya végén magasabb pontszámot kapjunk.
A Snake Passban nem egy emberevő kígyót, hanem egy meglepően kedves, csendes és mosolygós csúszómászót irányíthatunk, aki a Noodle névre hallgat, és a küldetésein mindvégig vele tart Doodle is, a kis kolibri, aki inkább az idegeinkre megy, mint hogy segítene. Bár az irányítást tőle tanulhatjuk el, sőt mi több, a nehezebb akadályoknál segítséget nyújt és tippeket is ad, de hajlamos gyakran belelógni a képernyőbe, ami pont egy nagy koncentrációt igénylő feladat teljesítése közben nem a legszerencsésebb. Merthogy kígyónk terelgetése közben folyamatos akadályokkal kell szembenéznünk, amelyek mindegyike egy-egy fejtörő, és a szabadon bejárható pályákon elszórva helyezkednek el.
Általánosságban kijelenthető, hogy a kis kék buborékok összeszedéséhez elegendő lesz csak manőverezgetnünk Noodle oldalán, de amennyiben aranytallérokat és a továbbjutás kulcsát jelentő színes kristályokat akarjuk begyűjteni, akkor ahhoz egy kicsit ügyesebbnek kell lennünk. Sőt mi több, az sem árt, ha tisztában vagyunk a fizika törvényeivel, hiszen kígyónkkal sokszor olyan helyekre kell feljutnunk, amihez ötször át kell tekerednünk és hurkolnunk magunkat különféle mesterséges és természetes akadályokon, amelyek érdekessége az, hogy soha nem csak egy, hanem legalább két-három jó megoldás is van. Magyarul csak rajtunk múlik, hogy az adott problémát le tudjuk-e küzdeni, és ha igen, akkor azt mégis milyen formában!
Mindez eddig szép és jó, azonban a Snake Pass kapcsán van egy dolog, ami az idilli összképet és az egyébként kellemes élményt alaposan tönkreteszi. Ez nem más, mint az irányítás! A Sumo Digital érezhetően valami nagyon egyedit, valami nagyon különlegeset akart alkotni a játékhoz, határozottan olyan érzésünk lehet például Noodle irányítása közben, mintha minket is kígyómozgásra kényszerítettek volna a készítők, de hiába az egyébként jó alapötlet, és hiába működik mindez állítólag konzolon meglehetősen jól, egérrel és billentyűzettel egyenesen borzasztó és megszokhatatlan.
Amikor pedig az ember már azt hinné, hogy végre belejött egy kicsit, akkor garantáltan jönnek újabb, nehezebb akadályok, amelyek a mozgó elemek megjelenésével jutnak el arra a szintre, hogy ahhoz PC-n már nyugtató szükségeltetik. Esetleg egy kontroller. Hősünket ugyanis messze nem úgy vezethetjük, hogy megnyomunk egy gombot, és a kígyó szépen siklik előre, mert a fejlesztők külön billentyűre rendelték a mozgást és az irányítást, ami mellett egy másik szolgálja Noodle fejének megemelését, vagyis egy akadály megmászásához legalább 4-5 gomb folyamatos nyomkodása, valamint az egérjáték összhangja szükségeltetik. Ez már önmagában is nagyon frusztráló, de még nagyobb gond, hogy mindehhez a kamerakezelés is hagy maga után kívánnivalót, ezáltal nem elég, hogy kígyónk gyakran nem azt teszi, amit mi szeretnénk, hanem rengeteg esetben még csak nem is látjuk át rendesen a problémát, ami tovább nehezíti a helyzetünket.
Grafika:
Bár a Snake Pass mögött Unreal Engine 4 grafikus motor dolgozik, azonban ez sajnálatos módon messze nem jelenti azt, hogy a játék makulátlanul fest. Bár tény és való, hogy a rajzfilmes megközelítés, valamint a szép színes világ egészen kellemes összhatást kelt, azonban nagyon sokszor látjuk közelről a tereptárgyakat és az animációkat ahhoz, hogy csakhamar elmenjen a kedvünk az egésztől. Bár Noodle meglepően jó fizikával rendelkezik, és ügyesen simul a tereptárgyakhoz, ellenben például egy füves réten haladva a fűszálak egyszerűen átmennek a testén, ami egészen kiábrándító tud lenni sok más egyéb apróság mellett. Kezelőfelület, irányíthatóság:
Bár hangsúlyozandó, hogy konzolokon jobb a helyzet, illetve egy kontrollerrel is javítható az eredmény, de egérrel és billentyűzettel egyenesen katasztrófa a Snake Pass irányítása. A készítők ugyanis határozottan túlbonyolították az egészet, ezáltal már egy egyszerű létra megmászása sem lesz könnyű munka, hiszen külön gombbal kell mozgatnunk a kígyó testét, egy másikkal emelni a fejét, és mindemellett még irányításáról is gondoskodnunk kell közben, ami ha nem is lehetetlen feladat, ellenben nagyon csúnyán próbára teszi az ember türelmét. Különösen a nehezebb akadályok esetén!Játszhatóság:
Bár a borzasztó irányítás miatt valahol inkább előny, mint hátrány, de mivel maga az élmény és a hangulat kellemes lenne, ezért sokaknak csalódás lehet, hogy a Snake Pass szavatossága meglepően csekély. Többjátékos mód nincs, sőt semmiféle multiplayer lehetőség, csak és kizárólag a 15 nyers pálya, melyeken egyenként átlagosan 30 perc alatt száguldhatunk végig, vagyis 7-8 óra alatt kényelmesen teljesíthetjük a kihívásokat, ami egyébként röhejesen kevés egy ilyen játéktól.Intelligencia, nehézség:
A mesterséges intelligencia ellenfelek és harc nélkül nem igazán játszik különösebb szerepet a Snake Pass keretein belül, ellenben a nehézséget érdemes kiemelni. Alapesetben a játék nem lenne kifejezetten nehéz, hiszen minden feladat teljesíthető szinteket üt meg, ellenben a kritikán aluli irányítás miatt gyakran olyan nehézzé válik a kígyókaland, hogy inkább a pokolba kívánnánk az egészet.Hangok, zene:
A Snake Pass mind a hangok, mind a zenék tekintetében teljesen átlagos teljesítményt vonultat fel. Szinkronok például talán egyáltalán nincsenek a játékban, a hangok nem feltűnőek, a zenék pedig úgy bújnak meg a háttérben, mintha nem is lennének, szóval ennél azért több kellett volna a jobb eredményért.Összegzés:
A Snake Pass összességében egy erősen középszerű videojáték lett, amely a pontszámok ellenére mégis erősen ajánlott mindenkinek, hiszen olyan különleges témát és játékélményt garantál, amihez foghatót korábban még soha nem láthattunk. Bár az irányítás borzasztó, egy kontrollerrel ezen részben felül lehet emelkedni, és ezért cserébe egy kellemes kis családbarát kalandot kapunk, amiben a folyamatosan nehezedő fejtörők teljesítése egy-két délutánra könnyed kikapcsolódást biztosít, de ennél többet ne nagyon várjunk tőle. Billentyűzetre és egérre szabott irányítással, valamint jelentősebb tartalommal azonban szívesen látnánk belőle még folytatást is!