Ötvös Tibor
Mass Effect Andromeda - előzetes kritika
Mától szabad írni a Mass Effect Andromeda nyújtotta élményekről és persze rögtön meg is tesszük egy úgynevezett elő-kritika képében.
Rögtön azzal kezdeném, hogy a teljes, végleges kritikánk majd később lesz olvasható, miután már teljes egészében letudtuk a Ryder-tesók első bevetését. Ez inkább amolyan korai, első indulatból, lendületből készített kis írás, mely azért készült, hogy a rajongók fel tudjanak készülni: az Andromeda ugyanis nem okoz olyan élményt, mint az eredeti trilógia. Kezdjük ott, hogy a BioWare berkeiben nem ugyanaz a csapat készítette az új fejezetet, mint amely az eredetiért is felelt (ők a Star Wars programon ténykednek). Ennek ellenére mégis lehetett reménykedni abban, hogy egy minőségi címet kapunk, hiszen a Mass Effect egy márkanév, egy bejáratott brand, mellyel szemben azért vannak elvárások. Szóval lássuk, miért is lehet nagy csalódás százezrek számára az Andromeda.
A sztori elég érdekesen indul, hiszen egy 600 évvel korábban elkezdődött küldetésbe csatlakozunk be. A Tanács fajonként 20 ezer példányt küld el az úgynevezett Arkon, hogy az Andromeda galaxisban találjanak egy élhető világot - vagy többet. Mikor megérkezünk, minden jel arra mutat hogy a terület nem éppen a legbarátságosabb és miután leszállunk az egyik bolygóra az is kiderül, hogy bizony nem egyedüliként léptünk be "újoncként" a galaxisba. A kettnek nevezett faj szintén most ért ide és persze ezzel el is indult a harc a kolonizálásért.
Ami jó:
A sztori kellően érdekes felütést ad és az animációkkal nincs gond, ha a férfi hőst választjuk. Akkor nincsenek a neten található gagyi arcmimikák és elcsúszó, botoxos mosolyok sem. A futás valóban érdekesen van megoldva, azonban a játék közben nem is nagyon tűnik fel. A grafika szintén tetszetős, az átvezető jelenetek számomra kimondottan azt a színvonalat hozták, amit elvártam. Szintén örültem, hogy visszatértek a bolygós szkennelések, ráadásul a repülés animációja is jobban van megoldva mint korábban. Végül a csapatunkból érdemes kiemelni még a csapathoz később csatlakozó veterán krogan harcost, Nakmor Drack-et, aki sajnos az egyetlen érdekes társunk lesz.
Ami rossz:
Sajnos ez a lista sokkal hosszabb lesz és ha már a csapatnál tartottam a végén, akkor kezdjük most azzal. Az egyetlen krogan harcost leszámítva az összes többi karakter abszolút snassz, semmi izgalmas vagy érdekes nincs bennük. Hol van a második részben megismert, agyontetovált Jack vagy a harmadik fejezeten szereplő Tali'Zorah vas Normandy? Sajnos a mostani társaink nem az igaziak, nyomukba sem érhetnek a korábbi karaktereknek. És ez igaz a főszereplő Ryder-re is: Shepard egyszerűen lemosta mind karizmájában mind pedig a hátterét tekintve. A kényszerből a világunk megmentőjévé vált Ryder maga a klisé, szóval nem olyan érdekes és izgalmas, mint a korábbi hősünk.
További negatívum a harcrendszer átalakítása. Nekem cseppet sem jött be ez az automata fedezékrendszer. Elég nevetséges, hogy ha bármihez közel megyünk és a kezünkben a fegyverünk, akkor Ryder automatikusan odalapul - és ha szerencsénk van, akkor a jó oldalra. Ezen felül a nevetséges MI is nehezíti a dolgunkat. Nem mondom, hogy a korábbi epizódokban nem volt gond ezen a vonalon, de nem ennyi, mint most. A csapattársaink simán beugranak a harcok közepébe és lazán hagyják hogy szétlőjék őket, míg az ellenfelek sokszor egyszerűen elfelejtik hogy csatában vannak. Mintha befagynának egy-egy tereptárgy mögé és csak akkor mozdulnak, ha szó szerint kirobbantjuk őket onnan.
Szintén nagyon nagy ötletnek tűnt a Nomad, a hatkerekű jármű, mellyel a bolygókon tudunk haladni. Az azonban viszonylag mókás, hogy fegyverzettel nem szerelték fel ezt a szerkezetet - legalábbis ameddig én eljutottam, nem lehetett használni semmilyen löveget. Az irányítása sem a legjobb, de ez még elfogadható, így csak azért hozom ide a negatívumokhoz, mert többet vártam tőle. És azt hiszem ez pontosan írja le a gondjaimat a játékkal kapcsolatban. Öt évet vártunk az Andromeda megjelenésére és sajnos összességében, az eddigi tapasztalatok alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Míg a Horizon: Zero Dawn és a Resident Evil 7 rácáfoltak az előzetes gúnyokra és kétkedésekre, addig az Andromeda kapcsán épp fordítva történtek a dolgok. Mintha a BioWare nem vette volna elég komolyan a programot. Ez pedig elég nagy tiszteletlenség a rajongók felé.
Rögtön azzal kezdeném, hogy a teljes, végleges kritikánk majd később lesz olvasható, miután már teljes egészében letudtuk a Ryder-tesók első bevetését. Ez inkább amolyan korai, első indulatból, lendületből készített kis írás, mely azért készült, hogy a rajongók fel tudjanak készülni: az Andromeda ugyanis nem okoz olyan élményt, mint az eredeti trilógia. Kezdjük ott, hogy a BioWare berkeiben nem ugyanaz a csapat készítette az új fejezetet, mint amely az eredetiért is felelt (ők a Star Wars programon ténykednek). Ennek ellenére mégis lehetett reménykedni abban, hogy egy minőségi címet kapunk, hiszen a Mass Effect egy márkanév, egy bejáratott brand, mellyel szemben azért vannak elvárások. Szóval lássuk, miért is lehet nagy csalódás százezrek számára az Andromeda.
A sztori elég érdekesen indul, hiszen egy 600 évvel korábban elkezdődött küldetésbe csatlakozunk be. A Tanács fajonként 20 ezer példányt küld el az úgynevezett Arkon, hogy az Andromeda galaxisban találjanak egy élhető világot - vagy többet. Mikor megérkezünk, minden jel arra mutat hogy a terület nem éppen a legbarátságosabb és miután leszállunk az egyik bolygóra az is kiderül, hogy bizony nem egyedüliként léptünk be "újoncként" a galaxisba. A kettnek nevezett faj szintén most ért ide és persze ezzel el is indult a harc a kolonizálásért.
Ami jó:
A sztori kellően érdekes felütést ad és az animációkkal nincs gond, ha a férfi hőst választjuk. Akkor nincsenek a neten található gagyi arcmimikák és elcsúszó, botoxos mosolyok sem. A futás valóban érdekesen van megoldva, azonban a játék közben nem is nagyon tűnik fel. A grafika szintén tetszetős, az átvezető jelenetek számomra kimondottan azt a színvonalat hozták, amit elvártam. Szintén örültem, hogy visszatértek a bolygós szkennelések, ráadásul a repülés animációja is jobban van megoldva mint korábban. Végül a csapatunkból érdemes kiemelni még a csapathoz később csatlakozó veterán krogan harcost, Nakmor Drack-et, aki sajnos az egyetlen érdekes társunk lesz.
Ami rossz:
Sajnos ez a lista sokkal hosszabb lesz és ha már a csapatnál tartottam a végén, akkor kezdjük most azzal. Az egyetlen krogan harcost leszámítva az összes többi karakter abszolút snassz, semmi izgalmas vagy érdekes nincs bennük. Hol van a második részben megismert, agyontetovált Jack vagy a harmadik fejezeten szereplő Tali'Zorah vas Normandy? Sajnos a mostani társaink nem az igaziak, nyomukba sem érhetnek a korábbi karaktereknek. És ez igaz a főszereplő Ryder-re is: Shepard egyszerűen lemosta mind karizmájában mind pedig a hátterét tekintve. A kényszerből a világunk megmentőjévé vált Ryder maga a klisé, szóval nem olyan érdekes és izgalmas, mint a korábbi hősünk.
További negatívum a harcrendszer átalakítása. Nekem cseppet sem jött be ez az automata fedezékrendszer. Elég nevetséges, hogy ha bármihez közel megyünk és a kezünkben a fegyverünk, akkor Ryder automatikusan odalapul - és ha szerencsénk van, akkor a jó oldalra. Ezen felül a nevetséges MI is nehezíti a dolgunkat. Nem mondom, hogy a korábbi epizódokban nem volt gond ezen a vonalon, de nem ennyi, mint most. A csapattársaink simán beugranak a harcok közepébe és lazán hagyják hogy szétlőjék őket, míg az ellenfelek sokszor egyszerűen elfelejtik hogy csatában vannak. Mintha befagynának egy-egy tereptárgy mögé és csak akkor mozdulnak, ha szó szerint kirobbantjuk őket onnan.
Szintén nagyon nagy ötletnek tűnt a Nomad, a hatkerekű jármű, mellyel a bolygókon tudunk haladni. Az azonban viszonylag mókás, hogy fegyverzettel nem szerelték fel ezt a szerkezetet - legalábbis ameddig én eljutottam, nem lehetett használni semmilyen löveget. Az irányítása sem a legjobb, de ez még elfogadható, így csak azért hozom ide a negatívumokhoz, mert többet vártam tőle. És azt hiszem ez pontosan írja le a gondjaimat a játékkal kapcsolatban. Öt évet vártunk az Andromeda megjelenésére és sajnos összességében, az eddigi tapasztalatok alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Míg a Horizon: Zero Dawn és a Resident Evil 7 rácáfoltak az előzetes gúnyokra és kétkedésekre, addig az Andromeda kapcsán épp fordítva történtek a dolgok. Mintha a BioWare nem vette volna elég komolyan a programot. Ez pedig elég nagy tiszteletlenség a rajongók felé.