A német hírszerző szolgálat (BND) valószínűleg évek óta ismeri az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) információgyűjtési gyakorlatát, erre utal, hogy több alkalommal kért német állampolgárokra vonatkozó adatokat az amerikai partnerszervezetektől - írta hétfőn a Bild.

Amerikai kormányzati források szerint a német hírszerzés több esetben kért felvilágosítást külföldön - például Afganisztánban és Jemenben - elrabolt németek ügyében az amerikai szolgálatoktól arról, hogy az áldozatok kivel telefonáltak és e-maileztek elrablásuk előtt. Ennek alapján a BND-nél tudták, hogy az amerikai partnerszervezetek rutinszerűen gyűjtenek adatokat német állampolgárok elektronikus kommunikációjáról - mondták a Bild forrásai. Hangsúlyozták: a német hírszerzés azt is tudta, hogy vészhelyzetben támaszkodhat az amerikai gyűjtőmunkával keletkezett információkra, és élt is ezzel a lehetőséggel - tették hozzá.

A legnagyobb példányszámú német lap forrásai elmondták, hogy a PRISM és egy sor további program keretében világszerte gyűjtenek adatokat a nem amerikai állampolgárok Egyesült Államokon kívül folytatott elektronikus kommunikációjáról. Az adatokat rendszerint 3-6 hónapon belül törlik, az úgynevezett metaadatokat viszont archiválják. A metaadatok "az adatok adatai", azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit elektronikus úton. A BND a Bild megkeresésére közölte: a német és az amerikai hírszerző szolgálatok évek óta együttműködnek, a német kormány azonban a közös munka részleteiről csak a szolgálatok tevékenységét felügyelő parlamenti testületnek - a kizárólag zárt ülésen tanácskozó úgynevezett parlamenti ellenőrző bizottságnak - számol be. Ugyanezt mondta Steffen Seibert kormányszóvivő is hétfői tájékoztatóján.

Németországban a náci diktatúra és a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi nyomasztó emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA tevékenységéről Edward Snowden, az ügynökség egykori munkatársa által júniusban kiszivárogtatott részletek nyomán kirobbant botrány a német politikában is fontos üggyé vált. A kormánypártok szerint a Snowden-ügy tanulságai alapján a nemzetközi jog eszközeivel, európai uniós és globális szintű szerződésekkel kell újraszabályozni az adatvédelem területét. Az ellenzéki pártok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgetik, és mulasztással vádolják a kormányt. Peer Steinbrück, Angela Merkel szociáldemokrata kihívója szerint a kancellár megszegte hivatali esküjét, hiszen a kancellári hivatal felügyelete alatt működő német szolgálatoknak tudniuk kellett arról, hogy az NSA tevékenysége német állampolgárok jogait sérti, és Merkel nem tett meg mindent az állampolgárokat fenyegető veszély elhárításáért, pedig esküje erre kötelezi.

Angela Merkel egy vasárnapi televíziós interjúban az eddiginél határozottabban követelte Washingtontól az ügy feltárását. Hangsúlyozta: a német kormány egyértelmű ígéretet vár az amerikai kormánytól arra, hogy "tiszteletben tartja a német törvényeket a jövőben". A Bild szerint azonban a kormány az amerikai szolgálatokkal folytatott együttműködés folytatását is szorgalmazza. Mindenekelőtt ezért utazott a napokban Washingtonba Hans-Peter Friedrich belügyminiszter, aki biztosította amerikai partnereit arról, hogy Berlin nagyra értékeli az NSA-tól és a CIA-tól kapott információkat - írta a Bild. A lap szerint az NSA-nál az utóbbi hetekben az a mondás kelt szárnyra, hogy munkájuk eredménye olyan, mint a Bangladesben gyártott ruha, vagyis "az egész világ kedveli a terméket, de senki sem akarja tudni, hogy miként gyártják".