Mennyire ismerik a fiatalok a mobilt, amit kezükbe vesznek és a szolgáltatásokat, amik közül választhatnak? Mit kereshet a mobil a tanórákon? Mit csinálnak mobiljukkal a tanárok, amikor nem sms-eznek? Miért nem puskáznak eleget telefonról a diákok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ Csongrád megyei fiatalok mobil- és közösségimédia-használata című régiós felmérés. A Magyar Telekom Dél-alföldi régiójának támogatásával készült kutatás eredményeit elsőként a Smartmobil konferencián ismertette a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport. Az anyag most e-könyvként mindenki számára elérhetővé vált.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Telekom Dél-alföldi régiója közti stratégiai együttműködés: már elérhető a eredménye. Bár a kutatók csak a helyiek szokásait vizsgálta, az 1747 értékelhető válaszadó fiatal magas száma miatt az eredmény alighanem bármelyik másik magyarországi terület (kiemelten az egyetemi fókusszal rendelkező megyék) fiataljaira vonatkoztatható.

A kiadott közlemény szerint a jelenleg közép- és felsőoktatásban részt vevő generáció kiemelten fogékony a mobileszközök használatára, így az ő bevonásuk és mobilos ismereteik bővítése kiemelten fontos mind a tudományos-oktatási terület, mind a telekommunikációs cégek számára. Ehhez alapvetően két dologra van szükség: egyrészt meg kell ismerni, hogy milyen ismereteik (vagy időnként inkább “elképzeléseik”) vannak a mai magyarországi mobilpiacról (szolgáltatókról, szolgáltatásokról), milyen szempontok szerint választanak új eszközöket, és ha már új, nagyobb részben okos eszközeik vannak, akkor mire használják azokat.

A kutatási jelentés első részében a piaci ismeretekre voltak kíváncsiak. Kiderül többek között az, hogy a Csongrád megyei fiatalok körében mekkora részesedése van az egyes mobilszolgáltatóknak. A válaszokból jól látszik, hogy mobilnetes téren a közép- és felsőoktatásban résztvevők körében is igen nagy potenciál van, de az is kiderült, hogy ennek kihasználása nem olyan egyszerű. A piacismeret-ellenőrző kérdésekre adott válaszok ugyanis rámutatnak, hogy sokan nincsenek tisztában vele, hogy pontosan melyik céghez, illetve azon belül melyik területhez fordulhatnak ilyen szolgáltatásért.

Míg a világ számos országában próbaprojektek keretében tesztelik a digitális mobileszközök (e-könyv-olvasók, táblagépek, okostelefonok) oktatásban történő felhasználási módjait és lehetőségeit, eleddig sehol nem készült olyan átfogó, előzetes felmérés, amely pontos képet adna arról, hogy a hallgatók miként viszonyulnak a projekteket megelőzően ezekhez az eszközökhöz: hogyan használják, milyen feladatok ellátására gondolják alkalmasnak, illetve mit várnak oktatási környezetben az ilyen eszközöktől. A jelentés második része éppen ezért mobilok oktatási környezetben való használásáról szól. Mindez azért fontos, mert egyrészt közvetlenül is erősítheti a mobilhasználatot és az ezzel összefüggő forgalmazást, másrészt ha a nevelési-oktatási társadalmi alrendszerbe intézményesített formában is megjelennek a mobileszközök, az közvetetten is pozitív hatással lehet a mobilhasználat intenzitására.