SG.hu
Zajlik az online pénztárgépek tesztelése
A február 15-én a Magyar Közlönyben megjelent pénztárgéprendelet után minden oldalon elkezdődött a munka.
A rendeletben érintett vállalkozások legnagyobb szervezete az IVSZ folyamatos konzultációs lehetőséggel segíti a folyamatot. A konkrétumok ismeretében jelenleg a legfontosabb kérdések, hogy betartható-e a hagyományos kasszák esetében a június 30-i, PC-alapú kasszák esetében a december 31-i türelmi határidő? Mikorra lesz kész a beépíthető AEE, hogyan jön létre kisboltokban az adatkapcsolat, nagyokban a szoftverek átállítása? Számos kérdés nyitott még, az biztos, hogy a pénztárgép gyártók és forgalmazók gőzerővel dolgoznak azon, hogy a határidőt tartani lehessen.
"A rendelet kihirdetésével az IVSZ közvetítő szerepe továbbra is kulcsfontosságú marad. A NAV képviselőjével első körben a rendeletet érintő technikai és kivitelezési kérdésekről egyeztettünk. Az IVSZ pénztárgép munkacsoportjának terve, hogy ezt a szakmai konzultációt előre egyeztetett és tervezett témákban folytassa az idei évben. A technikai részletek után így következő lépésként a júniusi cseredátumban érintett pénztárgépgyártókkal közösen folytatjuk a megbeszélést, amit a nagyobb PC alapú számítógép gyártókkal és rendszerintegrátorokkal folytatunk. Nagyon fontos kérdés még a továbbiakban például a szervizelés és jótállás kérdésköre, amiről szintén szeretnénk szakmai konzultációt tartani. Az IVSZ további feladatának tekinti egy gyakorlati útmutató összeállítását, amely az új rendeletben érintett összes szereplőnek segítséget jelent majd.” – nyilatkozta Dobos Attila, az IVSZ főtitkára.
A kormány eltökélt, a NAV szigorú: a megadott határidőt minden kereskedőnek tartania kell. Más kérdés, hogy addigra lesz-e beépíthető AEE (Adóügyi Ellenőrző Egység). A fejlesztés csak a rendelet kihirdetése után kezdődött meg, hiszen a tervezethez képest olyan fél-egymondatos változások szerepeltek a végleges rendeletszövegben, amelyet ha nem vártak volna meg, és e nélkül kezdtek volna el dolgozni, akkor február 15-én kezdhették volna elölről az egészet.
Egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor lesz kész AEE. A határidő nem csak a gyártás miatt problémás (az alapanyag gyártatása, rendelése) hanem az egység tesztelése miatt is. Sőt! Ha lenne is AEE-vel ellátott pénztárgép, az engedélyezési kérelem március 20-a előtt nem is nyújtható be a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz, ennél fogva jelenleg egyetlen pénztárgép-forgalmazó sem tud ajánlatot tenni. A logisztikai feladatokra egyes pénztárgép forgalmazók úgy készülnek fel, hogy már most lehetővé teszik márkaoldalukon az on-line pénztárgépre történő előjegyzést.
A fejlesztés mindenhol szigorúan bizalmas üzleti titok, beleértve azt is, hogy milyen AEE kerül majd az egyes forgalmazók pénztárgépeibe. A NAV központi rendszerét március elsején már teszt üzemmódba kapcsolta, néhány technikai hibát orvosolni is fognak, azonban az AEE-k tesztelése, engedélyeztetése, pénztárgépekbe való beültetése, az új kasszák legyártása, az adattovábbítás hibáinak kiküszöbölése határidőre még megfeszített tempóban is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. Márpedig a papír kontrollszalagos kasszával rendelkező kereskedőket június 30-tól kezdve büntetheti a NAV.
A változás nemcsak az AEE-vel rendelkező új POS-konfigurációkat érinti, hanem a meglévő rendszerekben is módosítani kell, hogy a türelmi idő alatt, december 31-ig a meglévő POS rendszerek megfeleljenek a havi adatszolgáltatásnak. A mikrotranzakciók rögzítése, NAV felé történő továbbítása komoly számítástechnikai fejlesztést igényel. A nagyobb áruházláncoknál, hálózatoknál mindenképp módosítani kell az eddig használt szoftvert, ami nem oldható meg helyben, anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Ezt pedig komoly programozással lehet csak megoldani. A hipermarketek képviselői minden lehetséges fórumon szóvá tették, hogy, a fejlesztések elindítása, az új rendszer felállítása december 31-ig nem megvalósítható.
Minden kasszát alkalmassá lehet tenni arra, hogy adatot továbbítson a NAV felé, kérdés, hogy mennyiből. Sok egyedi tényezőt is érdemes majd figyelembe venni: mikor vásárolta a kereskedő a jelenleg használt gépet, milyen típusú, milyen funkciókkal rendelkezik és mennyire elégíti ki az igényeit, mennyire fontos a felhasználónak, hogy ne változzon a pénztárgép kezelése stb. Szakértői vélemények szerint a kiskasszák nagy részét érdemesebb lesz lecserélni.
A rendeletben érintett vállalkozások legnagyobb szervezete az IVSZ folyamatos konzultációs lehetőséggel segíti a folyamatot. A konkrétumok ismeretében jelenleg a legfontosabb kérdések, hogy betartható-e a hagyományos kasszák esetében a június 30-i, PC-alapú kasszák esetében a december 31-i türelmi határidő? Mikorra lesz kész a beépíthető AEE, hogyan jön létre kisboltokban az adatkapcsolat, nagyokban a szoftverek átállítása? Számos kérdés nyitott még, az biztos, hogy a pénztárgép gyártók és forgalmazók gőzerővel dolgoznak azon, hogy a határidőt tartani lehessen.
"A rendelet kihirdetésével az IVSZ közvetítő szerepe továbbra is kulcsfontosságú marad. A NAV képviselőjével első körben a rendeletet érintő technikai és kivitelezési kérdésekről egyeztettünk. Az IVSZ pénztárgép munkacsoportjának terve, hogy ezt a szakmai konzultációt előre egyeztetett és tervezett témákban folytassa az idei évben. A technikai részletek után így következő lépésként a júniusi cseredátumban érintett pénztárgépgyártókkal közösen folytatjuk a megbeszélést, amit a nagyobb PC alapú számítógép gyártókkal és rendszerintegrátorokkal folytatunk. Nagyon fontos kérdés még a továbbiakban például a szervizelés és jótállás kérdésköre, amiről szintén szeretnénk szakmai konzultációt tartani. Az IVSZ további feladatának tekinti egy gyakorlati útmutató összeállítását, amely az új rendeletben érintett összes szereplőnek segítséget jelent majd.” – nyilatkozta Dobos Attila, az IVSZ főtitkára.
A kormány eltökélt, a NAV szigorú: a megadott határidőt minden kereskedőnek tartania kell. Más kérdés, hogy addigra lesz-e beépíthető AEE (Adóügyi Ellenőrző Egység). A fejlesztés csak a rendelet kihirdetése után kezdődött meg, hiszen a tervezethez képest olyan fél-egymondatos változások szerepeltek a végleges rendeletszövegben, amelyet ha nem vártak volna meg, és e nélkül kezdtek volna el dolgozni, akkor február 15-én kezdhették volna elölről az egészet.
Egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor lesz kész AEE. A határidő nem csak a gyártás miatt problémás (az alapanyag gyártatása, rendelése) hanem az egység tesztelése miatt is. Sőt! Ha lenne is AEE-vel ellátott pénztárgép, az engedélyezési kérelem március 20-a előtt nem is nyújtható be a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz, ennél fogva jelenleg egyetlen pénztárgép-forgalmazó sem tud ajánlatot tenni. A logisztikai feladatokra egyes pénztárgép forgalmazók úgy készülnek fel, hogy már most lehetővé teszik márkaoldalukon az on-line pénztárgépre történő előjegyzést.
A fejlesztés mindenhol szigorúan bizalmas üzleti titok, beleértve azt is, hogy milyen AEE kerül majd az egyes forgalmazók pénztárgépeibe. A NAV központi rendszerét március elsején már teszt üzemmódba kapcsolta, néhány technikai hibát orvosolni is fognak, azonban az AEE-k tesztelése, engedélyeztetése, pénztárgépekbe való beültetése, az új kasszák legyártása, az adattovábbítás hibáinak kiküszöbölése határidőre még megfeszített tempóban is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. Márpedig a papír kontrollszalagos kasszával rendelkező kereskedőket június 30-tól kezdve büntetheti a NAV.
A változás nemcsak az AEE-vel rendelkező új POS-konfigurációkat érinti, hanem a meglévő rendszerekben is módosítani kell, hogy a türelmi idő alatt, december 31-ig a meglévő POS rendszerek megfeleljenek a havi adatszolgáltatásnak. A mikrotranzakciók rögzítése, NAV felé történő továbbítása komoly számítástechnikai fejlesztést igényel. A nagyobb áruházláncoknál, hálózatoknál mindenképp módosítani kell az eddig használt szoftvert, ami nem oldható meg helyben, anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Ezt pedig komoly programozással lehet csak megoldani. A hipermarketek képviselői minden lehetséges fórumon szóvá tették, hogy, a fejlesztések elindítása, az új rendszer felállítása december 31-ig nem megvalósítható.
Minden kasszát alkalmassá lehet tenni arra, hogy adatot továbbítson a NAV felé, kérdés, hogy mennyiből. Sok egyedi tényezőt is érdemes majd figyelembe venni: mikor vásárolta a kereskedő a jelenleg használt gépet, milyen típusú, milyen funkciókkal rendelkezik és mennyire elégíti ki az igényeit, mennyire fontos a felhasználónak, hogy ne változzon a pénztárgép kezelése stb. Szakértői vélemények szerint a kiskasszák nagy részét érdemesebb lesz lecserélni.