SG.hu·
Új szellemitulajdon-politika az MTA-n
Az MTA felbecsülhetetlen értékű szellemi vagyona az akadémiai vagyon legfőbb eleme – hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MTA új szellemitulajdon-politikájáról szóló dokumentumot ismertetve az Akadémián tartott sajtótájékoztatón.
A szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat elkészítését az MTA 183. közgyűlése írta elő 2012 májusában. A Közgyűlés határozata szerint: "Az Akadémia innovációs rendszerének biztosítania kell a tudományos kutatás, a publikálás és a szabadalmazás összehangolását, a tudományos közlés és az ipari jogvédelem együttes művelését. A kutatóközpontokban (kutatóintézetekben) keletkezett szolgálati és alkalmazotti találmányokhoz fűződő jogokat a kutatóközpontok (kutatóintézetek) gazdálkodási önállóságuk keretében birtokolják. A szabadalmakat, fajtákat a kutatóközpont (kutatóintézet) nevén jelenthetik be, és a szabadalomhoz, fajtához fűződő vagyoni értékű jogokat szabadon értékesíthetik.
Az MTA elnökének Stratégiai Tanácsadó Testülete az átfogó intézménymegújítási program végrehajtásához tett ajánlásában egységes intézményi szabadalompolitika kialakítását javasolta, hogy a kutatóközpontok tudatos szellemivagyon-gazdálkodással is törekedjenek a jóváhagyott szabadalmakból származó intézményi bevételek növelésére.
Az MTA elnöki rendelettel kiadott szellemitulajdon-kezelési szabályzatát véleményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), rámutatva: "A tervezet rendkívüli érdeme, hogy messzemenő körültekintéssel veszi figyelembe az innovációs törvény elfogadása óta eltelt közel tíz évben a közfinanszírozású kutatóhelyeken megszerzett szakmai tapasztalatokat, azokat mintegy legjobb gyakorlatként összegzi. Külön kiemelendőnek tartom azon törekvést, amely a szellemi alkotásokat létrehozó kutatók és az őket foglalkoztató, a kutatási tevékenységhez anyagi forrásokat biztosító intézmények közötti érdekegyensúly kialakítására törekszik.
Nyilvánvaló, hogy elő kell segíteni a kutatóintézetek, kutatóközpontok tevékenységét a szellemi alkotások tudatos, az Akadémia számára hasznot hajtó kezelése érdekében, ugyanakkor nem lehet szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy a szellemi tulajdon sikeres hasznosítása nem lehetséges a kutatók, feltalálók aktív közreműködése nélkül. Anyagi és erkölcsi elismerés biztosításával meg kell teremteni ezen utóbbi személyek érdekeltségét is a hasznosítás folyamatában."
"A Közgyűlés által elfogadott Vagyongazdálkodási irányelvekben a szellemi tulajdonnal kapcsolatos iránymutatásokat kiemelt helyen szerepeltetjük, az egyéb vagyonelemekkel kapcsolatos hasznosítási elveket rájuk építve, azokat ösztönözve fogalmazzuk meg" - emelte ki Pálinkás József. Az MTA elnöke kitért arra is, hogy a szabályzat összhangot teremt az intézményi és egyéni érdek, a publikációs kényszer és az eredmények hasznosítása, a felfedező és célzott kutatások között. "A szellemi vagyonnak nemcsak a védelme, hanem a hasznosulása is fontos" – fogalmazott.
"Magyarország gazdasági hatékonysága és versenyképessége szempontjából a felfedező kutatások és a feltalálói innováció egyaránt kulcsfontosságú – mutatott rá Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke, kiemelve ezzel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközileg is jelentős eredményeit. – Az Akadémia szerepe a világ tudományosságában is jelentős, amit az európai tudományos szakpolitika is elismer. Erről tanúskodik Anne Glovernek, az Európai Bizottság elnöke tudományos főtanácsadójának budapesti látogatása is."
A szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat elkészítését az MTA 183. közgyűlése írta elő 2012 májusában. A Közgyűlés határozata szerint: "Az Akadémia innovációs rendszerének biztosítania kell a tudományos kutatás, a publikálás és a szabadalmazás összehangolását, a tudományos közlés és az ipari jogvédelem együttes művelését. A kutatóközpontokban (kutatóintézetekben) keletkezett szolgálati és alkalmazotti találmányokhoz fűződő jogokat a kutatóközpontok (kutatóintézetek) gazdálkodási önállóságuk keretében birtokolják. A szabadalmakat, fajtákat a kutatóközpont (kutatóintézet) nevén jelenthetik be, és a szabadalomhoz, fajtához fűződő vagyoni értékű jogokat szabadon értékesíthetik.
Az MTA elnökének Stratégiai Tanácsadó Testülete az átfogó intézménymegújítási program végrehajtásához tett ajánlásában egységes intézményi szabadalompolitika kialakítását javasolta, hogy a kutatóközpontok tudatos szellemivagyon-gazdálkodással is törekedjenek a jóváhagyott szabadalmakból származó intézményi bevételek növelésére.
Az MTA elnöki rendelettel kiadott szellemitulajdon-kezelési szabályzatát véleményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), rámutatva: "A tervezet rendkívüli érdeme, hogy messzemenő körültekintéssel veszi figyelembe az innovációs törvény elfogadása óta eltelt közel tíz évben a közfinanszírozású kutatóhelyeken megszerzett szakmai tapasztalatokat, azokat mintegy legjobb gyakorlatként összegzi. Külön kiemelendőnek tartom azon törekvést, amely a szellemi alkotásokat létrehozó kutatók és az őket foglalkoztató, a kutatási tevékenységhez anyagi forrásokat biztosító intézmények közötti érdekegyensúly kialakítására törekszik.
Nyilvánvaló, hogy elő kell segíteni a kutatóintézetek, kutatóközpontok tevékenységét a szellemi alkotások tudatos, az Akadémia számára hasznot hajtó kezelése érdekében, ugyanakkor nem lehet szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy a szellemi tulajdon sikeres hasznosítása nem lehetséges a kutatók, feltalálók aktív közreműködése nélkül. Anyagi és erkölcsi elismerés biztosításával meg kell teremteni ezen utóbbi személyek érdekeltségét is a hasznosítás folyamatában."
"A Közgyűlés által elfogadott Vagyongazdálkodási irányelvekben a szellemi tulajdonnal kapcsolatos iránymutatásokat kiemelt helyen szerepeltetjük, az egyéb vagyonelemekkel kapcsolatos hasznosítási elveket rájuk építve, azokat ösztönözve fogalmazzuk meg" - emelte ki Pálinkás József. Az MTA elnöke kitért arra is, hogy a szabályzat összhangot teremt az intézményi és egyéni érdek, a publikációs kényszer és az eredmények hasznosítása, a felfedező és célzott kutatások között. "A szellemi vagyonnak nemcsak a védelme, hanem a hasznosulása is fontos" – fogalmazott.
"Magyarország gazdasági hatékonysága és versenyképessége szempontjából a felfedező kutatások és a feltalálói innováció egyaránt kulcsfontosságú – mutatott rá Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke, kiemelve ezzel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközileg is jelentős eredményeit. – Az Akadémia szerepe a világ tudományosságában is jelentős, amit az európai tudományos szakpolitika is elismer. Erről tanúskodik Anne Glovernek, az Európai Bizottság elnöke tudományos főtanácsadójának budapesti látogatása is."