Várhatóan két kiemelt technológiai kérdés, az internetes szerzői jogi jogsértések és az online nyomonkövetés is a politikai viták középpontjába fog kerülni Obama második elnöki ciklusának négy éve alatt.

A novemberi amerikai elnökválasztás lezárultával a demokrata Barack Obama második alkalommal alakíthat kormányt, miután 2016-ig újraválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Az első elnöki ciklus alatt az olyan internetes óriásvállalatok, mint a Google és a Wikipédia tiltakozásának hatására két drasztikusnak tartott kalózkodás elleni törvénytervezet, a Stop Online Piracy Act (SOPA) és a Protect IP Act (PIPA) is visszavonásra került. A CNET informatikai portál azonban valószínűsíti, hogy a következő elnöki ciklusban ezek új név és tartalom mellett ismét napirendre kerülhetnek.

A SOPA és a PIPA ügyében folytatott ez év eleji viták során Obama elnök nem utasította el nyíltan a törvénytervezeteket, viszont közös együttműködésre és megoldáskeresésre szólította fel az érdekelteket. A tervezetek visszavonása után az elnöki hivatal közzétett egy jelentést is, amelyben megállapítja, hogy új jogszabályi eszközökre van szükség a szerzői jog védelme érdekében, továbbá, hogy a jogvédelem a kormány prioritásai között szerepel.

Az sem mellékes, hogy Obama támogatói között megtalálhatók a legnagyobb hollywoodi befektetők és médiacégek, akik értesülések szerint több millió dollárt gyűjtöttek össze a kampányához. A választási győzelem után több jogvédő szervezet is gratulált az elnöknek, és reményét fejezte ki, hogy az Obama-adminisztráció a jövőben is a szellemi tulajdon védelme érdekében fog munkálkodni.

Az új kormány másik várható nagy kihívása az adatvédelem területét fogja érinteni. Jelen pillanatban az Amazon, AOL, eBay, Google, Microsoft, Intel, AT&T és más online vállalatok és telefonszolgáltatók a szövetségi adatvédelmi törvény szigorítását várják, hogy a jövőben bírói végzéshez kössék a felhasználóik e-mailjeinek és mobiltelefon cellainformációk kiadását. A cégek az elektronikus kommunikáció adatvédelmi vonatkozásait szabályozó 1986-os és mostanra idejétmúlt törvény frissítését is remélik. A jelenlegi törvény rendelkezései szerint a felhasználók helyben (saját számítógépen) tárolt adatai erősebb adatvédelemben részesülnek, mint az online tárhelyen tárolt vagy online térben küldött adatok. Ez a szabályozásjelen formájában potenciálisan lassíthatja a felhő alapú szolgáltatásokra való áttérést.

Ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) a jogaik további kiterjesztését kérik, mellyel többek között kötelezhetnék a cégeket, így pl. a Microsoft-ot, a Facebook-ot, a Yahoo-t és a Google-t, hogy azok tegyék lehetővé számukra programjaikon keresztül a felhasználók tevékenységének nyomon követését.