SG.hu·
A tinédzserek 22 százalékát zaklatják az interneten
Az idei Biztonságosabb Internet Nap (SID) fő mottóját az online jogok és felelősségek, míg a fő témát a kiberzaklatások jelentik.
A Biztonságosabb Internet Napot tizedik alkalommal rendezik meg. Az Európai Unió emiatt készítette el a Research on Internet Addictive Behaviours among European Adolescents című jelentését, amely szerint a 14 és 17 év közötti európai tinédzserek 21,9 százaléka volt már legalább egy alkalommal kiberzaklatás áldozata. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16 és 24 év közötti felhasználók az átlagosnál kevesebb gátlással rendelkeznek, így nagyon sok személyes adatot megosztanak magukról a világhálón, szemben az idősebbekkel, akik sokkal óvatosabbak és bizalmatlanabbak.
A kiberzaklatás veszélyeit semmiképpen sem szabad alábecsüli és mind a gyerekeknek, mind szüleiknek komolyan kell venniük a rájuk leselkedő online veszélyeket. Az internetezőknek be kell tartaniuk néhány alapvető szabályt, melyek közül a legfontosabb, hogy nagyon meg kell fontolni kinek és milyen személyes adatokat adnak meg magukról. A mobiltelefonszám, a cím, az iskolai végzettség és a jelszavak alapján könnyen létrehozható bárkinek a profilja. Szintén nem mindegy milyen bejegyzéseket hozunk nyilvánosságra, hiszen minden bejegyzés örökre megmarad az interneten. Ha valakit online zaklatnak akkor kérjen segítséget, illetve ha valakinek ilyen esetről tudomása van, akkor segítsen és ne nézzen félre.
Amennyiben egy fiatal zaklat egy másikat, akkor megoldást jelenthet az is, ha a szülők kapcsolatba lépnek egymással. Az sem mindegy, hogy milyen gyorsan érkezik reakció egy kiberzaklatásra: minél tovább vár a piszkált személy annál jobban elterjedhet a hír és a manipulált fotók vagy szövegek egyre több helyre juthatnak el. Nem szabad megfeledkezni az esetet bizonyító információk (elkövető személye, eset időpontja és helye) összegyűjtéséről sem. Bizonyítékok lehetnek a lementett beszélgetések vagy a képernyőfotók. Amennyiben zaklatás történik, azonnal tájékoztatni kell az adott portál üzemeltetőjét; a Facebookon jelenteni lehet a zaklatókat és külön csapat vizsgálja a bejelentéseket, illetve azok jogosságát. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: ha szükséges, feljelentést kell tenni.
A Biztonságosabb Internet Napot tizedik alkalommal rendezik meg. Az Európai Unió emiatt készítette el a Research on Internet Addictive Behaviours among European Adolescents című jelentését, amely szerint a 14 és 17 év közötti európai tinédzserek 21,9 százaléka volt már legalább egy alkalommal kiberzaklatás áldozata. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16 és 24 év közötti felhasználók az átlagosnál kevesebb gátlással rendelkeznek, így nagyon sok személyes adatot megosztanak magukról a világhálón, szemben az idősebbekkel, akik sokkal óvatosabbak és bizalmatlanabbak.
A kiberzaklatás veszélyeit semmiképpen sem szabad alábecsüli és mind a gyerekeknek, mind szüleiknek komolyan kell venniük a rájuk leselkedő online veszélyeket. Az internetezőknek be kell tartaniuk néhány alapvető szabályt, melyek közül a legfontosabb, hogy nagyon meg kell fontolni kinek és milyen személyes adatokat adnak meg magukról. A mobiltelefonszám, a cím, az iskolai végzettség és a jelszavak alapján könnyen létrehozható bárkinek a profilja. Szintén nem mindegy milyen bejegyzéseket hozunk nyilvánosságra, hiszen minden bejegyzés örökre megmarad az interneten. Ha valakit online zaklatnak akkor kérjen segítséget, illetve ha valakinek ilyen esetről tudomása van, akkor segítsen és ne nézzen félre.
Amennyiben egy fiatal zaklat egy másikat, akkor megoldást jelenthet az is, ha a szülők kapcsolatba lépnek egymással. Az sem mindegy, hogy milyen gyorsan érkezik reakció egy kiberzaklatásra: minél tovább vár a piszkált személy annál jobban elterjedhet a hír és a manipulált fotók vagy szövegek egyre több helyre juthatnak el. Nem szabad megfeledkezni az esetet bizonyító információk (elkövető személye, eset időpontja és helye) összegyűjtéséről sem. Bizonyítékok lehetnek a lementett beszélgetések vagy a képernyőfotók. Amennyiben zaklatás történik, azonnal tájékoztatni kell az adott portál üzemeltetőjét; a Facebookon jelenteni lehet a zaklatókat és külön csapat vizsgálja a bejelentéseket, illetve azok jogosságát. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: ha szükséges, feljelentést kell tenni.