SG.hu·
A kiskorúak kitiltása nem oldja meg a közösségi média problémáit
A mai mérgező ökoszisztémát inkább a verseny, mint a szabályozás képes kezelni.
A közösségi médiát eredetileg demokratizáló erőnek szánták, ehelyett a közösségi platformok mára néhány ember kezébe nagyobb hatalmat adtak a nyilvános párbeszéd felett, mint amekkora valaha is bármely médiavezető kezében volt. Néhány oligarcha irányítja, hogy emberek milliárdjai mit látnak, mit hallanak és mit olvasnak világszerte. Ez nem a technológiai fejlődés természetes következménye. Tudatos döntések vezettek ide, amelyek célja a verseny kiiktatása, a felhasználók bezárása a platformokra és az elköteleződés minden áron való maximalizálása volt. Ezek a döntések hozták létre azt a mérgező közösségi média ökoszisztémát, amelyben ma élünk.
Egy közösségi média cég elindítása az egyik legnehezebb üzleti vállalkozás, mert csak nagy léptékben működik, a platformok pedig nem akarják, hogy a felhasználók magukkal vihessék az adataikat és a kapcsolataikat. Ennek eredményeként a felhasználóknak alig van mozgásterük. Ha nem tetszik, amit egy platform csinál, például nem értesz egyet a moderálási szabályaival vagy az adataid felhasználásával, két lehetőséged marad: mindent elölről kezdeni egy másik helyen, vagy lobbizni a változásért. A Big Tech cégekkel szembeni düh részben ebből a tehetetlenségből fakad, az emberek frusztráltak, mert nincs hová menniük.
Nemrég az X lehetővé tette, hogy az MI chatbotjuk, a Grok segítségével a felhasználók másodpercek alatt beleegyezés nélküli intim képeket generáljanak, nőket zaklatva és gyermekeket veszélyeztetve. Ez átlép egy határt, amelyet az iparág évtizedeken át tiszteletben tartott. Ugyanakkor ez is a minden áron való görgetés eltorzult ösztönzésének egy tünete. Ennek eredménye az egyre erősödő kampány a társadalom legvédtelenebb tagjainak, a gyerekeknek a védelmében.
Tavaly Ausztrália lett az első ország, amely kitiltotta a gyerekeket tíz közösségi média platformról, köztük a Facebookról és a TikTokról. A kormány ott arra mutatott rá, hogy a platformok tudatosan olyan funkciókat terveznek, amelyek arra ösztönzik a gyerekeket, hogy egyre több időt töltsenek a képernyők előtt. Franciaországban olyan törvényjavaslatokról folyik vita, amelyek megakadályoznák, hogy a 15 év alattiak hozzáférjenek a közösségi médiához. Az Egyesült Királyságban ezen a héten a Lordok Háza is támogatta a 16 év alattiak kitiltásáról szóló konzultációt. Dánia, Norvégia és Malajzia hasonló korlátozásokat fontolgat.
De a verseny és az innováció hatékonyabban tudná megvédeni a fiatalokat, anélkül hogy megfosztanánk őket a felelős kommunikáció és megosztás előnyeitől. Az életkor ellenőrzésére vonatkozó törvények elméletben ésszerűek, de ahogyan világszerte bevezetik őket, az a szólásszabadságot veszélyezteti, és a verseny elé akadályokat gördít azáltal, hogy azokat az óriásokat hozza előnybe, amelyeket elvileg ellenőrizni hivatott. A több ezer alkalmazottat foglalkoztató cégek képesek megfelelni a körülményes szabályozásnak, míg a néhány tucat mérnökkel működő startupokra súlyos, akár létüket fenyegető terhek hárulnak. Az olyan szabályozások, amelyek minden vállalatra azonos fix költségeket rónak, a legkisebb szereplőket sújtják a leginkább.
A verseny hatékony eszköz lehet a változásra. Évekig a szabályozók és a felhasználók is kérték a Metát, hogy hozza vissza az időrendi hírfolyamot. A Meta figyelmen kívül hagyta ezt mindaddig, amíg a felhasználók el nem kezdtek átvándorolni a versenytársakhoz. Akkor hirtelen opcióként elérhetővé tette. A zárt platformok nemcsak bezárják a felhasználókat, hanem kizárják a kísérletezést is. A Grok által kínált eszközökre adott mostani felháborodás a kollektív felhasználói frusztráció újabb példája. Ennek nem kellene így lennie.
Két jövő áll előttünk. Az egyikben a zárt platformok megfojtják a versenyt, és mindent, amit látunk, néhány vállalat ellenőrzése alatt tartanak, anélkül hogy bármilyen ösztönzőjük lenne a javításra. A másikban a nyílt hálózatok lehetővé teszik, hogy bárki, akinek jó ötlete van, jobb közösségi médiát építsen. Ez a második jövő nem valósul meg magától. Ehhez az kell, hogy a felhasználók a nyílt alternatívákat válasszák, és olyan szabályozás szülessen, amely kiegyenlíti a versenyfeltételeket. A közösségi médiát azért találták ki, hogy mindenkinek hangot adjon. Ezt meg lehet valósítani átgondoltan és felelősen, miközben megvédjük a fiatalokat és ösztönözzük az innovációt. A közösségi média beteljesítheti eredeti ígéretét, de csak akkor, ha olyan rendszereket építünk, amelyek lehetetlenné teszik a kisajátítást.
A közösségi médiát eredetileg demokratizáló erőnek szánták, ehelyett a közösségi platformok mára néhány ember kezébe nagyobb hatalmat adtak a nyilvános párbeszéd felett, mint amekkora valaha is bármely médiavezető kezében volt. Néhány oligarcha irányítja, hogy emberek milliárdjai mit látnak, mit hallanak és mit olvasnak világszerte. Ez nem a technológiai fejlődés természetes következménye. Tudatos döntések vezettek ide, amelyek célja a verseny kiiktatása, a felhasználók bezárása a platformokra és az elköteleződés minden áron való maximalizálása volt. Ezek a döntések hozták létre azt a mérgező közösségi média ökoszisztémát, amelyben ma élünk.
Egy közösségi média cég elindítása az egyik legnehezebb üzleti vállalkozás, mert csak nagy léptékben működik, a platformok pedig nem akarják, hogy a felhasználók magukkal vihessék az adataikat és a kapcsolataikat. Ennek eredményeként a felhasználóknak alig van mozgásterük. Ha nem tetszik, amit egy platform csinál, például nem értesz egyet a moderálási szabályaival vagy az adataid felhasználásával, két lehetőséged marad: mindent elölről kezdeni egy másik helyen, vagy lobbizni a változásért. A Big Tech cégekkel szembeni düh részben ebből a tehetetlenségből fakad, az emberek frusztráltak, mert nincs hová menniük.
Nemrég az X lehetővé tette, hogy az MI chatbotjuk, a Grok segítségével a felhasználók másodpercek alatt beleegyezés nélküli intim képeket generáljanak, nőket zaklatva és gyermekeket veszélyeztetve. Ez átlép egy határt, amelyet az iparág évtizedeken át tiszteletben tartott. Ugyanakkor ez is a minden áron való görgetés eltorzult ösztönzésének egy tünete. Ennek eredménye az egyre erősödő kampány a társadalom legvédtelenebb tagjainak, a gyerekeknek a védelmében.
Tavaly Ausztrália lett az első ország, amely kitiltotta a gyerekeket tíz közösségi média platformról, köztük a Facebookról és a TikTokról. A kormány ott arra mutatott rá, hogy a platformok tudatosan olyan funkciókat terveznek, amelyek arra ösztönzik a gyerekeket, hogy egyre több időt töltsenek a képernyők előtt. Franciaországban olyan törvényjavaslatokról folyik vita, amelyek megakadályoznák, hogy a 15 év alattiak hozzáférjenek a közösségi médiához. Az Egyesült Királyságban ezen a héten a Lordok Háza is támogatta a 16 év alattiak kitiltásáról szóló konzultációt. Dánia, Norvégia és Malajzia hasonló korlátozásokat fontolgat.
De a verseny és az innováció hatékonyabban tudná megvédeni a fiatalokat, anélkül hogy megfosztanánk őket a felelős kommunikáció és megosztás előnyeitől. Az életkor ellenőrzésére vonatkozó törvények elméletben ésszerűek, de ahogyan világszerte bevezetik őket, az a szólásszabadságot veszélyezteti, és a verseny elé akadályokat gördít azáltal, hogy azokat az óriásokat hozza előnybe, amelyeket elvileg ellenőrizni hivatott. A több ezer alkalmazottat foglalkoztató cégek képesek megfelelni a körülményes szabályozásnak, míg a néhány tucat mérnökkel működő startupokra súlyos, akár létüket fenyegető terhek hárulnak. Az olyan szabályozások, amelyek minden vállalatra azonos fix költségeket rónak, a legkisebb szereplőket sújtják a leginkább.
A verseny hatékony eszköz lehet a változásra. Évekig a szabályozók és a felhasználók is kérték a Metát, hogy hozza vissza az időrendi hírfolyamot. A Meta figyelmen kívül hagyta ezt mindaddig, amíg a felhasználók el nem kezdtek átvándorolni a versenytársakhoz. Akkor hirtelen opcióként elérhetővé tette. A zárt platformok nemcsak bezárják a felhasználókat, hanem kizárják a kísérletezést is. A Grok által kínált eszközökre adott mostani felháborodás a kollektív felhasználói frusztráció újabb példája. Ennek nem kellene így lennie.
Két jövő áll előttünk. Az egyikben a zárt platformok megfojtják a versenyt, és mindent, amit látunk, néhány vállalat ellenőrzése alatt tartanak, anélkül hogy bármilyen ösztönzőjük lenne a javításra. A másikban a nyílt hálózatok lehetővé teszik, hogy bárki, akinek jó ötlete van, jobb közösségi médiát építsen. Ez a második jövő nem valósul meg magától. Ehhez az kell, hogy a felhasználók a nyílt alternatívákat válasszák, és olyan szabályozás szülessen, amely kiegyenlíti a versenyfeltételeket. A közösségi médiát azért találták ki, hogy mindenkinek hangot adjon. Ezt meg lehet valósítani átgondoltan és felelősen, miközben megvédjük a fiatalokat és ösztönözzük az innovációt. A közösségi média beteljesítheti eredeti ígéretét, de csak akkor, ha olyan rendszereket építünk, amelyek lehetetlenné teszik a kisajátítást.