Berta Sándor
Jobban kellene támogatni az európai IT-vállalkozásokat
Dieter Kempf professzor, a BITKOM német szakmai szervezet elnöke úgy vélte, hogy adókedvezményekkel és a kezdő cégek minél hosszabb ideig való támogatásával lehetne erősíteni az európai IT-ipart.
"Annak, hogy a kijelzők, a chipek és az internetes alkalmazások területén Európa elveszítette a kapcsolatot a világ többi részével, megvannak a maga okai. A kontinensünkön sokkal kevésbé áll egyenlő részekből a piac, mint mondjuk az Amerikai Egyesült Államokban. Ez lehetővé teszi a társaságok számára, hogy a tengerentúlon az innovációkat gyorsan termékekké alakítsák át és ezáltal a piac rendkívül gyorsan növekedhessen. Mi, európaiak akkor vagyunk igazán elégedettek, ha valamilyen eszköz tökéletesen működik, az amerikaiaknak viszont fontosabb az, hogy eladható legyen."
"Emellett máshol az ügyfelek kíváncsisága is fontos szempont. Amennyiben egy japán felhasználónak megmutatunk egy új telefont, akkor azonnal meg akarja szerezni, sok német ezzel szemben azt mondja: jó nekem még a régi készülékem. Úgy gondolom, hogy jobban kell ügyelnünk arra, hogy a termékeinket egyszerűbben lehessen használni. Az ügyfelek igényeinek való megfelelésről rendkívül sokat tanulhatunk, ha megnézzük az Apple vagy a Samsung okostelefonjait. Ugyanakkor vannak területek - például az online játékok fejlesztése - ahol az élmezőnyben vagyunk. Le kell építeni az időrabló bürokratikus akadályokat és egységes európai adatvédelmi jogra van szükség. A jelenlegi szétaprózódás nem csak a fiatal cégeket sújtja, hiszen minden államban más szabályoknak kell megfelelni" - jelentette ki Dieter Kempf professzor.
A BITKOM elnöke szerint a legnagyobb probléma az, hogy az egyes projektek támogatása a prototípusoknál véget ér, miközben a piacképes termékig vezető út mégegyszer annyira hosszú és rögös. Szükségük lenne a cégeknek az előzetes befektetésekhez plusz összegekre; ez nem azt jelenti, hogy az állam fizesse ki a termékfejlesztés költségeit, hanem hogy a társaságok a kutatásokra fordított összegek egy részét leírhassák az adójukból. Ez ösztönözné az új termékekbe való befektetéseket. A jelenlegi projektekben által támogatott ötletekben nagy lehetőségek rejlenek, de piaci megtérülésük kérdéses. Nagyon sok minden függ attól, hogy mennyire lesznek jók a kutatási eredmények, miként attól is, hogy mennyire sikerül egy találmányt innovációvá átalakítani.
"Túl gyakran fordul elő a vállalkozások esetében, hogy csupán az első fejlesztéseket finanszírozzák, míg a termelés vagy a terjesztés kiépítését már nem. Ez az Amerikai Egyesült Államokban sokan jobban működik. Megoldást jelenthetne, ha a kockázati alapokból származó összegek időszakosan adómentesek lennének. Egészen biztos, hogy hatalmas tőke gyűlne össze. Különösen egy olyan új kutatóprogramot tartanék támogatásra méltónak, amely az új áramvezető anyagokkal foglalkozna. Ezek gyártásához nem lennénk rászorulva az importra és így Európa kevésbé függene a ritkaföldfémektől, ráadásul ennek nagy stratégiai jelentősége is lenne. Európa minden olyan területen vezető lehet, ahol arról van szó, hogy a gyorsan növekvő adatmennyiségeket biztosítani és elemezni kell. A kontinensünkben nagy lehetőségek rejlenek, de ezeket nem szabad elajándékoznunk" - hangsúlyozta végül a szakember.
"Annak, hogy a kijelzők, a chipek és az internetes alkalmazások területén Európa elveszítette a kapcsolatot a világ többi részével, megvannak a maga okai. A kontinensünkön sokkal kevésbé áll egyenlő részekből a piac, mint mondjuk az Amerikai Egyesült Államokban. Ez lehetővé teszi a társaságok számára, hogy a tengerentúlon az innovációkat gyorsan termékekké alakítsák át és ezáltal a piac rendkívül gyorsan növekedhessen. Mi, európaiak akkor vagyunk igazán elégedettek, ha valamilyen eszköz tökéletesen működik, az amerikaiaknak viszont fontosabb az, hogy eladható legyen.""Emellett máshol az ügyfelek kíváncsisága is fontos szempont. Amennyiben egy japán felhasználónak megmutatunk egy új telefont, akkor azonnal meg akarja szerezni, sok német ezzel szemben azt mondja: jó nekem még a régi készülékem. Úgy gondolom, hogy jobban kell ügyelnünk arra, hogy a termékeinket egyszerűbben lehessen használni. Az ügyfelek igényeinek való megfelelésről rendkívül sokat tanulhatunk, ha megnézzük az Apple vagy a Samsung okostelefonjait. Ugyanakkor vannak területek - például az online játékok fejlesztése - ahol az élmezőnyben vagyunk. Le kell építeni az időrabló bürokratikus akadályokat és egységes európai adatvédelmi jogra van szükség. A jelenlegi szétaprózódás nem csak a fiatal cégeket sújtja, hiszen minden államban más szabályoknak kell megfelelni" - jelentette ki Dieter Kempf professzor.
A BITKOM elnöke szerint a legnagyobb probléma az, hogy az egyes projektek támogatása a prototípusoknál véget ér, miközben a piacképes termékig vezető út mégegyszer annyira hosszú és rögös. Szükségük lenne a cégeknek az előzetes befektetésekhez plusz összegekre; ez nem azt jelenti, hogy az állam fizesse ki a termékfejlesztés költségeit, hanem hogy a társaságok a kutatásokra fordított összegek egy részét leírhassák az adójukból. Ez ösztönözné az új termékekbe való befektetéseket. A jelenlegi projektekben által támogatott ötletekben nagy lehetőségek rejlenek, de piaci megtérülésük kérdéses. Nagyon sok minden függ attól, hogy mennyire lesznek jók a kutatási eredmények, miként attól is, hogy mennyire sikerül egy találmányt innovációvá átalakítani.
"Túl gyakran fordul elő a vállalkozások esetében, hogy csupán az első fejlesztéseket finanszírozzák, míg a termelés vagy a terjesztés kiépítését már nem. Ez az Amerikai Egyesült Államokban sokan jobban működik. Megoldást jelenthetne, ha a kockázati alapokból származó összegek időszakosan adómentesek lennének. Egészen biztos, hogy hatalmas tőke gyűlne össze. Különösen egy olyan új kutatóprogramot tartanék támogatásra méltónak, amely az új áramvezető anyagokkal foglalkozna. Ezek gyártásához nem lennénk rászorulva az importra és így Európa kevésbé függene a ritkaföldfémektől, ráadásul ennek nagy stratégiai jelentősége is lenne. Európa minden olyan területen vezető lehet, ahol arról van szó, hogy a gyorsan növekvő adatmennyiségeket biztosítani és elemezni kell. A kontinensünkben nagy lehetőségek rejlenek, de ezeket nem szabad elajándékoznunk" - hangsúlyozta végül a szakember.