Napi Online
Szégyenpadon a japán elektronikai cégek
Katasztrofális hétvégét produkáltak a japán elektronikai ipar egykor fényes csillagai: a Sharp és a Panasonic adósságainak besorolását is rontották a hitelminősítők, miután kapitális veszteségről szóló előrejelzésekkel szomorították el befektetőiket.
A Sharp 450 milliárd jen (5,6 milliárd dollár) lyukat lát 2013 márciusában végződő üzleti évének elszámolásában és arra figyelmeztette a piacot, hogy önállóan valószínűleg nem tud úrrá lenni gondjain − tehát elképzelhető, hogy a közeljövőben búcsút kell intenünk ennek a cégnek. Az elmúlt negyedévet 249 milliárd jen veszteséggel zárták. A Panasonic részvényeinek értéke ötödével esett, miután a vállalat 765 milliárd jenes éves nettó veszteséget jelzett előre napelem-, akkumulátor- és mobiltelefon-gyártó üzletágai értékvesztése miatt. A Sony 15,5 milliárd jen (194 millió dollár) hiánnyal zárta az elmúlt negyedévet, a cég minden termékének értékesítése csökken.
A japán elektronikai ipar hanyatlásának kiindulópontja a 2000-es évek befektetési buboréka volt, amikor a szokatlanul gyenge jen és az emelkedő lakásárak miatt az USA-ból a szigetországba áramló tőke forrást biztosított a cégeknek rossz befektetési döntéseik megvalósításához − állítja elemzésében a New York Times. Miután ez a felívelés a 2008-as pénzügyi válság miatt megtört, fény derült a hibákra, de a nagyságuktól megszédült vállalatok nem voltak képesek időben korrigálni azokat.
A Sharp profitja 150 százalékkal nőtt 2000 és 2007 között, lcd-tévéit és mobiltelefonjait szétkapkodták a japán vevők, ám már a válság kirobbanása előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbieket lemásolják az olcsón termelő ázsiai versenytársak, az utóbbiakat pedig az iPhone megjelenése szorította partvonalra. A cég ennek ellenére bővítette lcd-gyártó kapacitásait. A végső csapás a napelemek világpiacának tavalyi összeomlása volt, ami kihúzta a szőnyeget utolsó, még ígéretesnek látszó divíziója alól.
Hasonló utat járt be a Panasonic, amely a lapostévé-gyártás nagy vesztesére, a plazmatechnológiára és szintén a napelemekre tett. A Sony hiába épített ki zene- és filmbirodalmat, nem tudta a hardvert, a szoftvert és a tartalmat is tőle vásárló hálózattá szervezni fogyasztóit. Emellett évek óta kitart óriási veszteségeket termelő tévégyártása mellett.
A Sharp 450 milliárd jen (5,6 milliárd dollár) lyukat lát 2013 márciusában végződő üzleti évének elszámolásában és arra figyelmeztette a piacot, hogy önállóan valószínűleg nem tud úrrá lenni gondjain − tehát elképzelhető, hogy a közeljövőben búcsút kell intenünk ennek a cégnek. Az elmúlt negyedévet 249 milliárd jen veszteséggel zárták. A Panasonic részvényeinek értéke ötödével esett, miután a vállalat 765 milliárd jenes éves nettó veszteséget jelzett előre napelem-, akkumulátor- és mobiltelefon-gyártó üzletágai értékvesztése miatt. A Sony 15,5 milliárd jen (194 millió dollár) hiánnyal zárta az elmúlt negyedévet, a cég minden termékének értékesítése csökken.
A japán elektronikai ipar hanyatlásának kiindulópontja a 2000-es évek befektetési buboréka volt, amikor a szokatlanul gyenge jen és az emelkedő lakásárak miatt az USA-ból a szigetországba áramló tőke forrást biztosított a cégeknek rossz befektetési döntéseik megvalósításához − állítja elemzésében a New York Times. Miután ez a felívelés a 2008-as pénzügyi válság miatt megtört, fény derült a hibákra, de a nagyságuktól megszédült vállalatok nem voltak képesek időben korrigálni azokat.
A Sharp profitja 150 százalékkal nőtt 2000 és 2007 között, lcd-tévéit és mobiltelefonjait szétkapkodták a japán vevők, ám már a válság kirobbanása előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbieket lemásolják az olcsón termelő ázsiai versenytársak, az utóbbiakat pedig az iPhone megjelenése szorította partvonalra. A cég ennek ellenére bővítette lcd-gyártó kapacitásait. A végső csapás a napelemek világpiacának tavalyi összeomlása volt, ami kihúzta a szőnyeget utolsó, még ígéretesnek látszó divíziója alól.
Hasonló utat járt be a Panasonic, amely a lapostévé-gyártás nagy vesztesére, a plazmatechnológiára és szintén a napelemekre tett. A Sony hiába épített ki zene- és filmbirodalmat, nem tudta a hardvert, a szoftvert és a tartalmat is tőle vásárló hálózattá szervezni fogyasztóit. Emellett évek óta kitart óriási veszteségeket termelő tévégyártása mellett.