Befejeződött a Felső-Tisza árvízvédelmi informatikai rendszerének 76 millió forintos, a Svájci-Magyar Együttműködési Program pályázati támogatásával megvalósult fejlesztése.

A projekt csütörtöki zárórendezvényén, Nyíregyházán Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: két új hidrológiai állomást hoztak létre a Lápi-főcsatornán és a szamossályi zsilipnél, növelték a számítógép-kapacitást, valamint harminc úgynevezett EDR-készüléket (Egységes Digitális Rádiórendszer) telepítettek a hálózatra, amely természetesen része a magyar-ukrán árvízvédelmi távjelző rendszernek. Olyan számítógépes háttér jött így létre, amelynek hidrológiai modellszámításaival számszerűsíthetik a várható árvízszinteket, az árvízvédelmi létesítményekre gyakorolt hatásokat, és meghatározhatják a további tervezéshez szükséges vízszintértékeket is - közölte az igazgató.

Bodnár Gáspár szerint ez rendkívül fontos a Felső-Tiszán, hiszen ez a folyószakasz a leginkább fenyegetett az árvizektől, amelyek ráadásul - a határon túli hegyekből lezúduló eső és hóolvadás miatt - nagyon gyorsan alakulnak ki. A védelmi felkészülésre így kevés idő áll rendelkezésre, amit az alapos modellszámításokkal ezután növelni tudnak. A Felső-Tiszán már teljesen ki van építve a magyar-ukrán közös távmérő rendszer, amelyet viszont folyamatosan korszerűsíteni kell, és ez meg is valósul modern berendezések beszerzésével. Jelenleg mintegy hetven állomás ötpercenként ad adatokat a két ország árvízvédelmi szakembereinek, akik így állandóan figyelemmel kísérhetik a vízgyűjtő terület és a folyók helyzetét - tette hozzá.

A rendszer folyamatos modernizálása mellett a mérőhelyek is rendre bővülnek, Kárpátalján például további automata csapadékmérő állomások telepítését tervezik a két ország példásan együttműködő szervezetei - emelte ki Bodnár Gáspár.