MTI
Svédországban vallási mozgalom a fájlmegosztás
A fájlmegosztás világszerte általános jelenség napjainkban: rengetegen töltenek le számítógépeikre zenéket, filmeket, könyveket és más érdekes anyagokat, mindeközben pedig gyakran figyelmen kívül hagyják a szerzői jogokra vonatkozó előírásokat. Svédországban viszont valóságos vallási mozgalommá érett a fájlmegosztás - és ez nem vicc.
Persze a nagy médiakonszernek ebben a skandináv országban is - ahogy mindenütt Európában - hatalmas nyomást gyakorolnak a fájlmegosztás megfékezése érdekében. Ugyanakkor az illetékes svéd kormányzati hatóság idén vallási gyülekezetként jegyezte be a szervezetet, amelynek központi dogmája a fájlmegosztás szentsége. "Én a világban megszokottaknál mélyebb értékekben hiszek" - fogalmazott a The New York Timesnak adott interjúban Isak Gerson, az Uppsalai Egyetem filozófus hallgatója, aki közreműködött az egyház 2010-es megalapításánál, és jelenleg a misszióvezetői tisztséget tölti be.
Több mint 8000-en tartják magukat a kopimizmus híveinek - a név az angol copy me (másolj engem) kifejezésből származik -, legalábbis ennyien iratkoztak fel az egyház honlapjára. A kopimista egyház jogot kért házasságkötések lebonyolítására, sőt a vallási szervezeteket megillető állami támogatás odaítéléséért is folyamodott. Emellett pedig - eddig sikertelenül - ajánlatot tett egy templom megvásárlására is, jóllehet a legtöbb egyházi tevékenységet online folytatja. Mivel a rendszeresen templomba járók száma alaposan visszaesett a 9 millió 400 ezres népességű országban, a svéd egyház megkezdte kiárusítani az elhagyott templomokat. A kopimisták ajánlatára mindazonáltal még nem válaszolt.
"Nálunk is szolgálnak olyanok, akiket leginkább papoknak lehetne tekinteni" - húzta alá a húszéves Gerson, aki azt állítja magáról, hogy állandó kapcsolatban áll egyfajta magasabb rendű hatalom képviselőivel Nokia okostelefonja révén. "Opsoknak vagy operátoroknak nevezzük őket, akiknek az a feladatuk, hogy a vállalati meetingekhez hasonlóan különböző dolgokban segítsenek az embereknek. Nálunk nincs sok rituálé. Toleráns közösség vagyunk." Amikor az újságíró megkérdezte Gersont, hogy hisz-e Istenben, azt válaszolta: "Nem, én csak az értékeinkben hiszek. Vagyis a hitem ezekre a szent értékekre irányul."
A svédországi kopimizmus körülbelül egy évtizeddel ezelőtt az egyre izmosodó európai kalózkodási mozgalomból nőtt ki. A 2009-ben megtartott európai parlamenti választásokon a svédországi Kalózpárt 7,1 százalékos eredményt ért el, bár rá egy évre az országos választásokon már 1 százalék alá zuhant a párt népszerűsége. A mozgalom átterjedt külföldre is, legkevesebb kilenc európai országban alakultak párttá hasonló csoportok. Idén májusban a Német Kalózpártnak a szavazatok közel 8 százalékát sikerült megszereznie Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnépesebb tartományban megtartott helyi választásokon, Berlinben pedig tavaly szeptemberben elért 8,9 százalékos eredményükkel kerültek be a helyi parlamentbe.
De a Gersonhoz hasonló kopimisták - ő egyébként egy zsidó apa és egy keresztény anya gyermeke - ragaszkodnak ahhoz, hogy egyházukat ne érje el "a politika szennye", bár azt elismerik, hogy nagyon nehéz rálelni a politika és a vallás között húzódó határvonalra. "Hogy milyen fontos dolog a vallás, jól látszik az Egyesült Államokban zajló választási előcsatározásokon vagy éppen a Közel-Keleten" - fogalmazott Gustav Nipe, a gyülekezet másik alapítója az amerikai lapnak.
Ha valaki, a 23 éves közgazdász-hallgató Nipe aztán tudja, hogy mit jelent ez a vékony mezsgye: egyaránt elnöke ugyanis mind a kopimista egyháznak, mind pedig a Kalózpárt ifjúsági tagozatának. A templomba járó keresztény családból származó alapító híveivel együtt hangsúlyozza, hogy a kopimizmus célja nem az illegális fájlmegosztás közvetlen támogatása, hanem az, hogy az információ megosztásában rejlő értékekre összpontosítson. "Úgy gondolom, hogy mi a kopimizmust egyfajta teológiai remixnek tekintjük" - magyarázta Gerson. "A kereszténység a judaizmusból merített és vált egészen új vallássá, és ez igaz a muszlimokra is. Mi is részei vagyunk ennek a tradíciónak."
A kormánynak mindaddig semmiféle gondot nem okoz a hagyományok ápolása, amíg a hívek nem szegnek meg valamilyen törvényt. "Nekünk az a dolgunk, hogy nyilvántartásba vegyünk olyan vallási közösségeket, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Azt nem kutatjuk, hogy ezek a közösségek miként működnek a gyakorlatban" - nyilatkozta Mareta Grondal, az egyházak regisztrációjáért felelős állami szerv tisztségviselője.
Grondal tájékoztatása szerint a közösségnek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek: például meg kell alkotnia az egyház alapszabályát, azt be kell nyújtania az illetékes hivatalnak, vezetőséget kell választania, illetve ki kell fizetnie a 70 dollárnak megfelelő éves díjat. A kopimisták bejegyzési kérelmét formai okokra hivatkozva korábban kétszer is elutasította a hatóság. "Az állam nem szólhat bele abba, hogy miben hisznek az emberek" - szögezte le Grondal. "Ez nagyon veszélyes precedenst teremtene." Az viszont már zavarja a hatóságokat, ha a vallásszabadsággal gondolja igazolni valaki a szerzői jogok megsértését.
"Egyre több fájlmegosztó oldalt romboltak le, főleg az utóbbi évben" - idézte fel a 8500 tagot számláló svéd Kalózpárt vezetője, Anna Troberg. "A nagy filmes cégek vagy lemezkiadók mindenáron példát akarnak statuálni. Úgy gondolják, hogy az másokat elrettenthet." Becslések szerint mintegy 2 millió svéd folytat ilyen tevékenységet, és Troberg úgy ítéli meg, hogy igen csekély az esélye annak, hogy valakit valóban a törvény elé idézzenek.
A tendencia azonban Európa-szerte egyértelmű, és nincs az az imádság, amelyik képes lenne megállítani. Tavaly a Wikileaks azt a diplomáciai táviratot is közzétette, amelyben az Egyesült Államok nagykövetsége kéri a svéd kormányt a szerzői jogok megsértésének megállítására. Egy holland bíróság májusban el is rendelte, hogy az internetszolgáltatóknak blokkolniuk kell a The Pirate Bay webhelyet - amely szoros kapcsolatban áll a Kalózpárttal -, különben nagy összegű bírságokat kell fizetniük. A döntéssel gyakorlatilag elérhetetlenné vált a hollandok számára a svédországi oldal. A brit legfelsőbb bíróság áprilisban hozott hasonló ítéletet.
Nipe mindezt egyfajta inkvizíciónak minősíti, azaz ugyanolyan eszköznek, mint amilyen annak idején a máglyahalálra ítéltetés volt. Nem minden svéd osztja azt a kopimista dogmát, hogy az információ - a szerzői jogoktól függetlenül - szabadon akar terjedni, mégis sokan üdvözlik a csoport buzgalmát, amellyel az információ megosztásának új megközelítését keresi. Mindazonáltal szóródnak is a vélemények. Az egyik megkérdezett szerint ha a kopimisták megtalálják a módját annak, hogy a művészek és írók tisztességes jövedelmet kapjanak a munkájukért - miközben a letöltők nem fizetnek azokért -, akkor megérdemelnek egy alternatív Nobel-díjat.
Egy másik interjúalany viszont azt idézte fel, hogy mekkora tömeg tiltakozott még 2006-ban a The Pirate Bay ideiglenes bezárása miatt a svéd királyi palota előtt: az emberek készek lettek volna akár börtönbe is vonulni az ügy érdekében. A maga részéről mindehhez a vallásalapító Gerson csak annyit tett hozzá, hogy a kopimizmus képes egy vonallal elválasztani egymástól a másolást és a kreativitást. "Egyáltalán nem a vallások kigúnyolása a célunk" - fogalmazott. "Arra viszont mindenkit emlékeztetünk, hogy a kereszténység és az evangéliumok az apró történetek gyűjteménybe foglalásával kiváló példát szolgáltattak a másolásra."
Persze a nagy médiakonszernek ebben a skandináv országban is - ahogy mindenütt Európában - hatalmas nyomást gyakorolnak a fájlmegosztás megfékezése érdekében. Ugyanakkor az illetékes svéd kormányzati hatóság idén vallási gyülekezetként jegyezte be a szervezetet, amelynek központi dogmája a fájlmegosztás szentsége. "Én a világban megszokottaknál mélyebb értékekben hiszek" - fogalmazott a The New York Timesnak adott interjúban Isak Gerson, az Uppsalai Egyetem filozófus hallgatója, aki közreműködött az egyház 2010-es megalapításánál, és jelenleg a misszióvezetői tisztséget tölti be.
Több mint 8000-en tartják magukat a kopimizmus híveinek - a név az angol copy me (másolj engem) kifejezésből származik -, legalábbis ennyien iratkoztak fel az egyház honlapjára. A kopimista egyház jogot kért házasságkötések lebonyolítására, sőt a vallási szervezeteket megillető állami támogatás odaítéléséért is folyamodott. Emellett pedig - eddig sikertelenül - ajánlatot tett egy templom megvásárlására is, jóllehet a legtöbb egyházi tevékenységet online folytatja. Mivel a rendszeresen templomba járók száma alaposan visszaesett a 9 millió 400 ezres népességű országban, a svéd egyház megkezdte kiárusítani az elhagyott templomokat. A kopimisták ajánlatára mindazonáltal még nem válaszolt.
"Nálunk is szolgálnak olyanok, akiket leginkább papoknak lehetne tekinteni" - húzta alá a húszéves Gerson, aki azt állítja magáról, hogy állandó kapcsolatban áll egyfajta magasabb rendű hatalom képviselőivel Nokia okostelefonja révén. "Opsoknak vagy operátoroknak nevezzük őket, akiknek az a feladatuk, hogy a vállalati meetingekhez hasonlóan különböző dolgokban segítsenek az embereknek. Nálunk nincs sok rituálé. Toleráns közösség vagyunk." Amikor az újságíró megkérdezte Gersont, hogy hisz-e Istenben, azt válaszolta: "Nem, én csak az értékeinkben hiszek. Vagyis a hitem ezekre a szent értékekre irányul."
A svédországi kopimizmus körülbelül egy évtizeddel ezelőtt az egyre izmosodó európai kalózkodási mozgalomból nőtt ki. A 2009-ben megtartott európai parlamenti választásokon a svédországi Kalózpárt 7,1 százalékos eredményt ért el, bár rá egy évre az országos választásokon már 1 százalék alá zuhant a párt népszerűsége. A mozgalom átterjedt külföldre is, legkevesebb kilenc európai országban alakultak párttá hasonló csoportok. Idén májusban a Német Kalózpártnak a szavazatok közel 8 százalékát sikerült megszereznie Észak-Rajna-Vesztfáliában, a legnépesebb tartományban megtartott helyi választásokon, Berlinben pedig tavaly szeptemberben elért 8,9 százalékos eredményükkel kerültek be a helyi parlamentbe.
De a Gersonhoz hasonló kopimisták - ő egyébként egy zsidó apa és egy keresztény anya gyermeke - ragaszkodnak ahhoz, hogy egyházukat ne érje el "a politika szennye", bár azt elismerik, hogy nagyon nehéz rálelni a politika és a vallás között húzódó határvonalra. "Hogy milyen fontos dolog a vallás, jól látszik az Egyesült Államokban zajló választási előcsatározásokon vagy éppen a Közel-Keleten" - fogalmazott Gustav Nipe, a gyülekezet másik alapítója az amerikai lapnak.
Ha valaki, a 23 éves közgazdász-hallgató Nipe aztán tudja, hogy mit jelent ez a vékony mezsgye: egyaránt elnöke ugyanis mind a kopimista egyháznak, mind pedig a Kalózpárt ifjúsági tagozatának. A templomba járó keresztény családból származó alapító híveivel együtt hangsúlyozza, hogy a kopimizmus célja nem az illegális fájlmegosztás közvetlen támogatása, hanem az, hogy az információ megosztásában rejlő értékekre összpontosítson. "Úgy gondolom, hogy mi a kopimizmust egyfajta teológiai remixnek tekintjük" - magyarázta Gerson. "A kereszténység a judaizmusból merített és vált egészen új vallássá, és ez igaz a muszlimokra is. Mi is részei vagyunk ennek a tradíciónak."
A kormánynak mindaddig semmiféle gondot nem okoz a hagyományok ápolása, amíg a hívek nem szegnek meg valamilyen törvényt. "Nekünk az a dolgunk, hogy nyilvántartásba vegyünk olyan vallási közösségeket, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Azt nem kutatjuk, hogy ezek a közösségek miként működnek a gyakorlatban" - nyilatkozta Mareta Grondal, az egyházak regisztrációjáért felelős állami szerv tisztségviselője.
Grondal tájékoztatása szerint a közösségnek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek: például meg kell alkotnia az egyház alapszabályát, azt be kell nyújtania az illetékes hivatalnak, vezetőséget kell választania, illetve ki kell fizetnie a 70 dollárnak megfelelő éves díjat. A kopimisták bejegyzési kérelmét formai okokra hivatkozva korábban kétszer is elutasította a hatóság. "Az állam nem szólhat bele abba, hogy miben hisznek az emberek" - szögezte le Grondal. "Ez nagyon veszélyes precedenst teremtene." Az viszont már zavarja a hatóságokat, ha a vallásszabadsággal gondolja igazolni valaki a szerzői jogok megsértését.
"Egyre több fájlmegosztó oldalt romboltak le, főleg az utóbbi évben" - idézte fel a 8500 tagot számláló svéd Kalózpárt vezetője, Anna Troberg. "A nagy filmes cégek vagy lemezkiadók mindenáron példát akarnak statuálni. Úgy gondolják, hogy az másokat elrettenthet." Becslések szerint mintegy 2 millió svéd folytat ilyen tevékenységet, és Troberg úgy ítéli meg, hogy igen csekély az esélye annak, hogy valakit valóban a törvény elé idézzenek.
A tendencia azonban Európa-szerte egyértelmű, és nincs az az imádság, amelyik képes lenne megállítani. Tavaly a Wikileaks azt a diplomáciai táviratot is közzétette, amelyben az Egyesült Államok nagykövetsége kéri a svéd kormányt a szerzői jogok megsértésének megállítására. Egy holland bíróság májusban el is rendelte, hogy az internetszolgáltatóknak blokkolniuk kell a The Pirate Bay webhelyet - amely szoros kapcsolatban áll a Kalózpárttal -, különben nagy összegű bírságokat kell fizetniük. A döntéssel gyakorlatilag elérhetetlenné vált a hollandok számára a svédországi oldal. A brit legfelsőbb bíróság áprilisban hozott hasonló ítéletet.
Nipe mindezt egyfajta inkvizíciónak minősíti, azaz ugyanolyan eszköznek, mint amilyen annak idején a máglyahalálra ítéltetés volt. Nem minden svéd osztja azt a kopimista dogmát, hogy az információ - a szerzői jogoktól függetlenül - szabadon akar terjedni, mégis sokan üdvözlik a csoport buzgalmát, amellyel az információ megosztásának új megközelítését keresi. Mindazonáltal szóródnak is a vélemények. Az egyik megkérdezett szerint ha a kopimisták megtalálják a módját annak, hogy a művészek és írók tisztességes jövedelmet kapjanak a munkájukért - miközben a letöltők nem fizetnek azokért -, akkor megérdemelnek egy alternatív Nobel-díjat.
Egy másik interjúalany viszont azt idézte fel, hogy mekkora tömeg tiltakozott még 2006-ban a The Pirate Bay ideiglenes bezárása miatt a svéd királyi palota előtt: az emberek készek lettek volna akár börtönbe is vonulni az ügy érdekében. A maga részéről mindehhez a vallásalapító Gerson csak annyit tett hozzá, hogy a kopimizmus képes egy vonallal elválasztani egymástól a másolást és a kreativitást. "Egyáltalán nem a vallások kigúnyolása a célunk" - fogalmazott. "Arra viszont mindenkit emlékeztetünk, hogy a kereszténység és az evangéliumok az apró történetek gyűjteménybe foglalásával kiváló példát szolgáltattak a másolásra."