Az EU szerint állami támogatást kap a Huawei és ZTE
Hivatalosan cáfolta az uniós vádakat a kínai kereskedelmi minisztérium képviselője a tiltott állami támogatással megvádolt Huawei és ZTE távközlési cégek esetében. Az unió vizsgálatot indítana, kaptak-e az európai piacon dinamikusan terjeszkedő kínai cégek meg nem engedett állami támogatást. A két cég szerepe Magyarországon is jelentős.
Minden alapot nélkülöznek és indokolatlanok azok a vádak, amelyek szerint esetleg meg nem engedett módszerekkel tartotta alacsonyan az árakat a Huawei és ZTE - cáfolta a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, Shen Danyang a korábbi állításokat a Reutersnek. Közleményük szerint a Huawei és a ZTE szabadpiaci környezetben működik, és az aktív kutatás-fejlesztés az oka termékeik nemzetközi versenyképességének. A cáfolat egy nappal azután érkezett, hogy a Huawei egyik igazgatótanácsi tagja azt mondta a Reutersnek, hogy a cégnek adott támogatások legálisak voltak, és a kormányzat a globális üzletszerzésben nem segítette őket, amidőn alacsonyan tartott áraikkal utasította maga mögé például olyan európai riválisokat, mint a Nokia Siemens Networks vagy az Alcatel Lucent.
Shen Danyang
A ZTE és a Huawei európai menetelése mögött tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve tiltott állami támogatás állhatott - írta a Financial Times értesülések alapján korábban. A lap magukat meg nem nevező EU tisztviselőket idézett, akik szerint a Bizottság bizonyítékokat gyűjtött, hogy a két cég támogatásokat használt fel arra, hogy az EU területén költség alatti árakon tudjon értékesíteni. Karel De Guchtnak, az EU kereskedelmi biztosának szóvivője akkor nem erősítette meg a Financial Times értesüléseit.
2011-ben egy európai bizottsági jelentés azt állította, a legnagyobb kínai távközlési berendezéseket gyártó cégek jelentős állami támogatást kapnak, köztük nagy mértékű hiteleket állami bankoktól. Az európai telekom cégek ezzel szemben csak kisebb exporthiteleket kapnak csak kormánytámogatású szervezetektől, de nehéz pontosan meghatározni, mi megengedett a nemzetközi szabályok szerint és mi nem.
Mindkét kínai cég azt állította korábban, az EU őket nem kereste meg, és tagadták a médiában megjelent állításokat, miszerint a Huawei dömpingmódszereket használt, illetve tiltott állami támogatásokban részesült volna, írta e-mailben küldött közleményében a Huawei. A ZTE is tagadta, hogy bármely illegális vagy rejtett támogatásokat kapott volna, és állítása szerint egyetlen piacán sem alkalmaz dömpingárat.
Egy korábban név nélkül nyilatkozó EU diplomata szerint formális határozat nem fog születni az ügyben, mivel ez kifejezetten érzékeny ügy, aminek a kínai piacon aktív európai cégek lehetnek a kárvallottai. "Nem hiszem, hogy túl jó ötlet volna az antidömping eljárás" - kommentálta a híreket Yang Haofan, a shanghai Guotai Junan Securities elemzője. "Ha elindul egy ilyen eljárás, épp az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a többi európai eladó kerülne bajta, akik most Kínában igyekeznek távközlési berendezéseket eladni, ahol az értékesítési kilátások jobbak az általános telekom-piacénál ." Inge Heydorn, a Sentat Asset Management (Svédország) alapkezelője szerint is valószínű, hogy az európai cégeken "verné le" Kína az EU eljárását.
"Az Ericsson, a világ legnagyobb mobilberendezés-értékesítője egyáltalán nem támogatna semmilyen EU-eljárást, és nem is kérte fel arra, hogy az Unió lépjen. Az Ericsson a szabad kereskedelem híve, és nem hiszünk az ilyen egyoldalú lépésekben" - nyilatkozta Ulf Pehrsson, az Ericsson ipari és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. "Az EU egyfajta negatív spirálba kerülhet, ha egyedi cégeket vesz célba." Az Ericsson Kínába és Északkelet-Ázsiába irányuló eladásai az első negyedévben körülbelül megegyeztek az EU-ból származó jövedelmével, ami körülbelül 9,2 milliárd svéd koronát (1,29 milliárd dollár) tett ki. A Nokia Siemens Networks és az Alcatel-Lucent nem kommentálta a hírt a Reuters tudósítójának.
Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, és az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. Az előrejelzések szerint a kereskedelem mértéke rekordméretű, 500 milliárd eurós forgalmat érhet el ez évben. A kapcsolat mégis feszült, mivel De Gucht biztos arra panaszkodik, hogy Kína szinte mindent támogat, torzítva ezzel a versenyt.
Mindkét kínai cég jelentős sikereket könyvelhet el a magyar távközlési piacon is. A ZTE-vel modernizálta nemrég hálózatát a Telenor, a Huawei-vel pedig a Vodafone. A Huawei márkanévvel pedig a fogyasztói berendezéseknél is sűrűn találkozni, például a laptopokhoz használt mobilnet-modemek esetében. Mindkét vállalat befektetőként is jelentős Magyarországon: a ZTE nemrég jelentette be, hogy mintegy 10 millió eurós beruházással egy hálózatkezelő és egy ahhoz szervesen kapcsolódó call center központot nyit Budapesten, amely hosszú távon akár 100 mérnököt is foglalkoztatna. A Huawei logisztikai centrumot működtet Magyarországon, amit 2012-ben és 2013-ban dinamikusan bővítenének, összesen 30 ezer négyzetméterre.
A Huawei 2011-ben jogosulatlan szabadalom- és védjegybitorlás miatt pert indított a ZTE ellen a Fővárosi Bíróságon, állítása szerint a ZTE több adatkártya- és LTE-technológiával kapcsolatos szabadalmát is megsértette, valamint törvényellenesen használta egyes adatkártya-termékein a Huawei bejegyzett védjegyét. A magyar perek mellett Németországban és Franciaországban is eljárást indított a cég - ez volt az első alkalom, amikor a két kínai vállalat az anyaországon kívül egymásnak esett szabadalmi kérdésekben.
Minden alapot nélkülöznek és indokolatlanok azok a vádak, amelyek szerint esetleg meg nem engedett módszerekkel tartotta alacsonyan az árakat a Huawei és ZTE - cáfolta a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, Shen Danyang a korábbi állításokat a Reutersnek. Közleményük szerint a Huawei és a ZTE szabadpiaci környezetben működik, és az aktív kutatás-fejlesztés az oka termékeik nemzetközi versenyképességének. A cáfolat egy nappal azután érkezett, hogy a Huawei egyik igazgatótanácsi tagja azt mondta a Reutersnek, hogy a cégnek adott támogatások legálisak voltak, és a kormányzat a globális üzletszerzésben nem segítette őket, amidőn alacsonyan tartott áraikkal utasította maga mögé például olyan európai riválisokat, mint a Nokia Siemens Networks vagy az Alcatel Lucent.
Shen Danyang
A ZTE és a Huawei európai menetelése mögött tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve tiltott állami támogatás állhatott - írta a Financial Times értesülések alapján korábban. A lap magukat meg nem nevező EU tisztviselőket idézett, akik szerint a Bizottság bizonyítékokat gyűjtött, hogy a két cég támogatásokat használt fel arra, hogy az EU területén költség alatti árakon tudjon értékesíteni. Karel De Guchtnak, az EU kereskedelmi biztosának szóvivője akkor nem erősítette meg a Financial Times értesüléseit.
2011-ben egy európai bizottsági jelentés azt állította, a legnagyobb kínai távközlési berendezéseket gyártó cégek jelentős állami támogatást kapnak, köztük nagy mértékű hiteleket állami bankoktól. Az európai telekom cégek ezzel szemben csak kisebb exporthiteleket kapnak csak kormánytámogatású szervezetektől, de nehéz pontosan meghatározni, mi megengedett a nemzetközi szabályok szerint és mi nem.
Mindkét kínai cég azt állította korábban, az EU őket nem kereste meg, és tagadták a médiában megjelent állításokat, miszerint a Huawei dömpingmódszereket használt, illetve tiltott állami támogatásokban részesült volna, írta e-mailben küldött közleményében a Huawei. A ZTE is tagadta, hogy bármely illegális vagy rejtett támogatásokat kapott volna, és állítása szerint egyetlen piacán sem alkalmaz dömpingárat.
Egy korábban név nélkül nyilatkozó EU diplomata szerint formális határozat nem fog születni az ügyben, mivel ez kifejezetten érzékeny ügy, aminek a kínai piacon aktív európai cégek lehetnek a kárvallottai. "Nem hiszem, hogy túl jó ötlet volna az antidömping eljárás" - kommentálta a híreket Yang Haofan, a shanghai Guotai Junan Securities elemzője. "Ha elindul egy ilyen eljárás, épp az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a többi európai eladó kerülne bajta, akik most Kínában igyekeznek távközlési berendezéseket eladni, ahol az értékesítési kilátások jobbak az általános telekom-piacénál ." Inge Heydorn, a Sentat Asset Management (Svédország) alapkezelője szerint is valószínű, hogy az európai cégeken "verné le" Kína az EU eljárását.
"Az Ericsson, a világ legnagyobb mobilberendezés-értékesítője egyáltalán nem támogatna semmilyen EU-eljárást, és nem is kérte fel arra, hogy az Unió lépjen. Az Ericsson a szabad kereskedelem híve, és nem hiszünk az ilyen egyoldalú lépésekben" - nyilatkozta Ulf Pehrsson, az Ericsson ipari és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. "Az EU egyfajta negatív spirálba kerülhet, ha egyedi cégeket vesz célba." Az Ericsson Kínába és Északkelet-Ázsiába irányuló eladásai az első negyedévben körülbelül megegyeztek az EU-ból származó jövedelmével, ami körülbelül 9,2 milliárd svéd koronát (1,29 milliárd dollár) tett ki. A Nokia Siemens Networks és az Alcatel-Lucent nem kommentálta a hírt a Reuters tudósítójának.
Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, és az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. Az előrejelzések szerint a kereskedelem mértéke rekordméretű, 500 milliárd eurós forgalmat érhet el ez évben. A kapcsolat mégis feszült, mivel De Gucht biztos arra panaszkodik, hogy Kína szinte mindent támogat, torzítva ezzel a versenyt.
Mindkét kínai cég jelentős sikereket könyvelhet el a magyar távközlési piacon is. A ZTE-vel modernizálta nemrég hálózatát a Telenor, a Huawei-vel pedig a Vodafone. A Huawei márkanévvel pedig a fogyasztói berendezéseknél is sűrűn találkozni, például a laptopokhoz használt mobilnet-modemek esetében. Mindkét vállalat befektetőként is jelentős Magyarországon: a ZTE nemrég jelentette be, hogy mintegy 10 millió eurós beruházással egy hálózatkezelő és egy ahhoz szervesen kapcsolódó call center központot nyit Budapesten, amely hosszú távon akár 100 mérnököt is foglalkoztatna. A Huawei logisztikai centrumot működtet Magyarországon, amit 2012-ben és 2013-ban dinamikusan bővítenének, összesen 30 ezer négyzetméterre.
A Huawei 2011-ben jogosulatlan szabadalom- és védjegybitorlás miatt pert indított a ZTE ellen a Fővárosi Bíróságon, állítása szerint a ZTE több adatkártya- és LTE-technológiával kapcsolatos szabadalmát is megsértette, valamint törvényellenesen használta egyes adatkártya-termékein a Huawei bejegyzett védjegyét. A magyar perek mellett Németországban és Franciaországban is eljárást indított a cég - ez volt az első alkalom, amikor a két kínai vállalat az anyaországon kívül egymásnak esett szabadalmi kérdésekben.