Nyílt levélben fordult ötven jogi egyetemi szaktekintély az amerikai szenátushoz, amelyben kérik, az amerikai kongresszus is határozzon a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) elfogadásáról.

Nyílt levélben vitatják az egyetemi szakértők, hogy az Egyesült Államok elnökének kongresszusi jóváhagyás nélkül jogában áll dönteni a nemzetközi hamisítás elleni egyezmény ratifikálásról. A különböző neves amerikai egyetemeken tanító jogász professzorok szerint függetlenül attól, hogy az ACTA hatálybalépése igényelné-e az amerikai jogszabályok módosítását, a dokumentum olyan területeket érint, így a szellemitulajdon-védelmet és a külkereskedelmet, amelyeket illetően a Kongresszus rendelkezik törvényhozási hatáskörrel. . A szakértők ezért levelükben kérik a szenátus pénzügyi bizottságának tagjait, hogy gondoskodjanak arról, hogy az ACTA elfogadásáról a Kongresszus is szavazzon.

Az Ars Technica portál által megszólaltatott egyik jogász, az American University intézményében tanító Sean Flynn szerint a kongresszusi jóváhagyás azért fontos, mert a folyamat lehetőséget teremt a társadalmi egyeztetésre, vitára. Flynn szerint mind az Európai Unió több tagországában, mind más, az ACTA-t tárgyaló országokban az egyezmény ratifikálásáról az adott országok törvényhozó szervei jogosultak dönteni, ez viszont az Egyesült Államokban elmaradt.

A portál emlékeztet arra, hogy több országban is kétségessé vált az ACTA elfogadása. Svájc a közelmúltban jelentette be, hogy elhalasztja a dokumentum aláírását, Románia miniszterelnöke pedig jelezte, kormánya nem fogja ratifikálni az egyezményt. Bár az Európai Unió képviselete januárban aláírta az egyezményt, az Európai Bizottság május 11-én közleményében számolt be arról, hogy az Európai Bírósághoz fordul annak a kérdésnek a tisztázására, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az Európai Unió Alapjogi Chartájával. .