SG.hu·
Kiadók beperelték a Metát, mert az a könyveiket MI-betanításához használta fel
A felperesek szerint a Meta vezérigazgatója és alapítója, Mark Zuckerberg „személyesen engedélyezte és aktívan ösztönözte” a szerzői jogok megsértését.
Öt vezető kiadó és egy bestsellerszerző csoportos keresetet nyújtott be a Meta és alapítója, Mark Zuckerberg ellen, azt állítva, hogy a technológiai óriás megsértette a szerzői jogi törvényeket azzal, hogy generatív MI platformját több millió illegálisan kalózkodott könyvön és cikken tanította be. A kereset felperesei között szereplő szerző, Scott Turow, valamint a kiadók - Hachette, Macmillan, McGraw Hill, Elsevier és Cengage - azt állítják, hogy a Meta és Zuckerberg „illegálisan torrentelt több millió szerzői joggal védett könyvet és tudományos cikket”, valamint „engedély nélküli webes adatgyűjtéseket végzett gyakorlatilag az egész interneten”. A felperesek szerint a Meta ezt az ellopott anyagot többszörösen lemásolta az MI rendszer betanításához, ami gyakorlatilag „a szerzői joggal védett tartalmak történetének egyik legnagyobb mértékű megsértését” jelenti.
Az ügyet a New York szövetségi bíróságán nyújtották be, és ez a legújabb azoknak a pereknek a sorában, amelyeket kiadók, szerzők, művészek, fotósok és hírszolgáltatók indítottak annak érdekében, hogy a technológiai cégek fizessenek a műveik MI modellek tanítására történő felhasználásáért. A felperesek szerint az MI modellek képessége, hogy gyorsan készítsenek utánzatokat és összefoglalókat szerzői joggal védett könyvekről, veszélyezteti a kiadók és szerzők megélhetését.
A Meta szóvivője közleményben azt mondta, hogy a vállalat „határozottan fel fog lépni a per ellen”. Hozzátette: „Az MI átalakító innovációkat, termelékenységet és kreativitást biztosít az egyének és a vállalatok számára, és a bíróságok joggal állapították meg, hogy az MI betanítása szerzői joggal védett anyagokon bizonyos esetekben tisztességes felhasználásnak minősülhet.”
A kiadók keresete szerint a Meta engedély nélkül és a szerzők vagy kiadók kompenzációja nélkül terjesztett több millió szerzői joggal védett művet, és azt is állítják, hogy Zuckerberg „személyesen engedélyezte és aktívan ösztönözte a jogsértést”. Azt is kifogásolják, hogy a Meta eltávolította a szerzői jogi megjelöléseket és a jogkezelési információkat azokról a művekről, amelyeket az MI modellje, a Llama betanítására használt.
A kereset hasonló állításokat tükröz, mint amelyek egy másik MI vállalat, az Anthropic ellen indított perben is megjelentek. Ebben az ügyben szerzők azzal vádolták a céget, hogy műveiket az MI eszközeinek, például a népszerű Claude chatbotnak a tanítására használta fel. Az MI cég több tízmillió dollárt költött arra, hogy könyvek millióit vásárolja fel, majd azok gerincét levágva beszkennelje az oldalakat, hogy további tudást adjon a modelljeinek. Az erőfeszítést, amely Project Panama néven vált ismertté, olyan dokumentumok ismertették, amelyeket egy, azóta lezárt per során hoztak nyilvánosságra, amelyet szerzők indítottak az Anthropic ellen.
A bírósági iratok szerint a technológiai cégek nem tartották gyakorlati megoldásnak, hogy közvetlen engedélyt kérjenek a kiadóktól és szerzőktől műveik felhasználására. Ehelyett az Anthropic, a Meta és más vállalatok olyan módszereket találtak, amelyekkel tömegesen juthattak hozzá könyvekhez a szerzők tudta nélkül, például kalózmásolatok letöltésével.
Öt vezető kiadó és egy bestsellerszerző csoportos keresetet nyújtott be a Meta és alapítója, Mark Zuckerberg ellen, azt állítva, hogy a technológiai óriás megsértette a szerzői jogi törvényeket azzal, hogy generatív MI platformját több millió illegálisan kalózkodott könyvön és cikken tanította be. A kereset felperesei között szereplő szerző, Scott Turow, valamint a kiadók - Hachette, Macmillan, McGraw Hill, Elsevier és Cengage - azt állítják, hogy a Meta és Zuckerberg „illegálisan torrentelt több millió szerzői joggal védett könyvet és tudományos cikket”, valamint „engedély nélküli webes adatgyűjtéseket végzett gyakorlatilag az egész interneten”. A felperesek szerint a Meta ezt az ellopott anyagot többszörösen lemásolta az MI rendszer betanításához, ami gyakorlatilag „a szerzői joggal védett tartalmak történetének egyik legnagyobb mértékű megsértését” jelenti.
Az ügyet a New York szövetségi bíróságán nyújtották be, és ez a legújabb azoknak a pereknek a sorában, amelyeket kiadók, szerzők, művészek, fotósok és hírszolgáltatók indítottak annak érdekében, hogy a technológiai cégek fizessenek a műveik MI modellek tanítására történő felhasználásáért. A felperesek szerint az MI modellek képessége, hogy gyorsan készítsenek utánzatokat és összefoglalókat szerzői joggal védett könyvekről, veszélyezteti a kiadók és szerzők megélhetését.
A Meta szóvivője közleményben azt mondta, hogy a vállalat „határozottan fel fog lépni a per ellen”. Hozzátette: „Az MI átalakító innovációkat, termelékenységet és kreativitást biztosít az egyének és a vállalatok számára, és a bíróságok joggal állapították meg, hogy az MI betanítása szerzői joggal védett anyagokon bizonyos esetekben tisztességes felhasználásnak minősülhet.”
A kiadók keresete szerint a Meta engedély nélkül és a szerzők vagy kiadók kompenzációja nélkül terjesztett több millió szerzői joggal védett művet, és azt is állítják, hogy Zuckerberg „személyesen engedélyezte és aktívan ösztönözte a jogsértést”. Azt is kifogásolják, hogy a Meta eltávolította a szerzői jogi megjelöléseket és a jogkezelési információkat azokról a művekről, amelyeket az MI modellje, a Llama betanítására használt.
A kereset hasonló állításokat tükröz, mint amelyek egy másik MI vállalat, az Anthropic ellen indított perben is megjelentek. Ebben az ügyben szerzők azzal vádolták a céget, hogy műveiket az MI eszközeinek, például a népszerű Claude chatbotnak a tanítására használta fel. Az MI cég több tízmillió dollárt költött arra, hogy könyvek millióit vásárolja fel, majd azok gerincét levágva beszkennelje az oldalakat, hogy további tudást adjon a modelljeinek. Az erőfeszítést, amely Project Panama néven vált ismertté, olyan dokumentumok ismertették, amelyeket egy, azóta lezárt per során hoztak nyilvánosságra, amelyet szerzők indítottak az Anthropic ellen.
A bírósági iratok szerint a technológiai cégek nem tartották gyakorlati megoldásnak, hogy közvetlen engedélyt kérjenek a kiadóktól és szerzőktől műveik felhasználására. Ehelyett az Anthropic, a Meta és más vállalatok olyan módszereket találtak, amelyekkel tömegesen juthattak hozzá könyvekhez a szerzők tudta nélkül, például kalózmásolatok letöltésével.