SG.hu
SZTAKIpédia siker a Word Wide Web 2012 konferencián
A Word Wide Web 2012 konferencia a világ vezető eseménye a web-fejlesztés területén: idén csaknem 3000 résztvevője volt, programját pedig élőben közvetítette az Euronews.
Az internet térhódítása komoly kihívást jelent a tudománykommunikáció számára: az egyetemes tudás beszédmódját, a róla alkotott társadalmi képet, sőt már magát a tudás fogalmát is elkezdték a globális médiumok sajátosságai alakítani. A hibrid felületek megjelenésével a tudománykommunikáció klasszikus módszertana lassan háttérbe szorul és egy teljesen újfajta viszony jön létre a tudás forrása és a célközönség között.. Ezt a kihívást hivatott ellensúlyozni a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének projektje, mely nemzetközi porondon legutóbb április 16-20 között, Lyonban bizonyított.
Az előadók között jelen volt Tim Berners Lee, a HTML-, és http-protokoll kifejlesztője, valamint a World Wide Web Consortium vezetője, Bernard Stiegler, a híres francia technika-filozófus vagy Chrish Welty, az IBM neves fejlesztője. Hazánk a Magyar Tudományos Akadémia Sztakipédia projektjével képviseltette magát, melynek legfőbb feladata a nyílt tartalmú webes tudásmegosztás támogatása, s a felhasználó segítése jobb minőségű, gépi reprezentációval gazdagon ellátott tartalom létrehozásában.
A Sztakipédia a Wikipédia szerkesztői felületébe beépülve a cikkek íróinak annotációs javaslatokat fogalmaz meg: a DBpedia Spotlight eszköz segítségével hivatkozásokat ajánl más cikkekre, segít a kategorizálásban illetve a cikkek fontos alapadatainak kivonatolásában. A felület másik érdekessége, hogy a Sztakipédián keresztül kereshető az Open Library, a British National Bibliography, illetve a magyar közös könyvtári katalógus, a MOKKA állománya is, így a felhasználók azonnal és könnyedén hivatkozhatnak háttér-irodalomra is.
Héder Mihály szerint a 2011. december óta angol és magyar nyelven is működő technológiának köszönhetően mindössze pár hónap leforgása alatt a Wikipédia szerkesztők cikkek százait hozták létre vagy tették jobbá segítségével. "Amikor egy felhasználó egy fórum-, illetve blog-bejegyzésben, vagy egy wikilap szerkesztésével megosztja tudását, szinte minden esetben egy egyszerű szövegmezőt használ, mely messze nem a tudásmegosztás legjobb módja. Az internetező ugyanis mindig sokkal többet tud annál, mint amit leír: explicit kérdésekre válaszolva be tudja sorolni a szövegét egy kategória rendszerbe, fel tudja címkézni azt, össze tudja kapcsolni más szövegekkel, képes értékes annotációkkal ellátni a szöveget.
Éppen ezért, ha a beviteli interfészen nincs egy olyan aktív elem, amely ezeket a kérdéseket felteszi, csak abban bízhatunk, hogy a felhasználó esetleg maga gondoskodik az annotációkról. Miután a felhasználó megnyomta a mentés gombot és távozott a weblapról, ez a lehetőség örökre elveszett. Minden olyan annotáció, amelyet a létrehozási fázis után próbálunk beilleszteni, akár emberi, akár automatizált módon, kevésbé lesz képes a kijelentések mögött rejlő tudást helyesen megragadni. ." - tájékoztat az online enciklopédiák problematikájáról az Internet Technológiák és Alkalmazások Központjának kutatója.
Az eszköz technológiai érdekessége, hogy egy szokványos webes szerkesztői felületbe beépülő kiegészítőből, , és egy annotációk, dialógusok létrehozására képes, UIMA-kompatibilis háttérrendszerből áll, amelybe névelem-felismerőt, tokenizálót, és osztályozót is illesztettek a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet dolgozói. "A fejlesztés társadalmi hasznát jól mutatja, hogy a nagy sikerű hivatalos előadás és demonstráció kapcsán több országból is együttműködési javaslatot kaptak a fejlesztők. Ugyanakkor a már most bemutatott megoldás is nemzetközi együttműködés eredménye a szemantikus adattár létrehozására irányuló DBpedia projekttel, amelyet a Freie Universitat Berlin és az UNI-Leipzig kezdeményezett, de mára a világ 92 nyelvén működő közösségi projektté nőtte ki magát." - tette hozzá Pintér Dániel Gergő, a SZTAKI sajtóreferense.
Az internet térhódítása komoly kihívást jelent a tudománykommunikáció számára: az egyetemes tudás beszédmódját, a róla alkotott társadalmi képet, sőt már magát a tudás fogalmát is elkezdték a globális médiumok sajátosságai alakítani. A hibrid felületek megjelenésével a tudománykommunikáció klasszikus módszertana lassan háttérbe szorul és egy teljesen újfajta viszony jön létre a tudás forrása és a célközönség között.. Ezt a kihívást hivatott ellensúlyozni a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének projektje, mely nemzetközi porondon legutóbb április 16-20 között, Lyonban bizonyított.
Az előadók között jelen volt Tim Berners Lee, a HTML-, és http-protokoll kifejlesztője, valamint a World Wide Web Consortium vezetője, Bernard Stiegler, a híres francia technika-filozófus vagy Chrish Welty, az IBM neves fejlesztője. Hazánk a Magyar Tudományos Akadémia Sztakipédia projektjével képviseltette magát, melynek legfőbb feladata a nyílt tartalmú webes tudásmegosztás támogatása, s a felhasználó segítése jobb minőségű, gépi reprezentációval gazdagon ellátott tartalom létrehozásában.
A Sztakipédia a Wikipédia szerkesztői felületébe beépülve a cikkek íróinak annotációs javaslatokat fogalmaz meg: a DBpedia Spotlight eszköz segítségével hivatkozásokat ajánl más cikkekre, segít a kategorizálásban illetve a cikkek fontos alapadatainak kivonatolásában. A felület másik érdekessége, hogy a Sztakipédián keresztül kereshető az Open Library, a British National Bibliography, illetve a magyar közös könyvtári katalógus, a MOKKA állománya is, így a felhasználók azonnal és könnyedén hivatkozhatnak háttér-irodalomra is.
Héder Mihály szerint a 2011. december óta angol és magyar nyelven is működő technológiának köszönhetően mindössze pár hónap leforgása alatt a Wikipédia szerkesztők cikkek százait hozták létre vagy tették jobbá segítségével. "Amikor egy felhasználó egy fórum-, illetve blog-bejegyzésben, vagy egy wikilap szerkesztésével megosztja tudását, szinte minden esetben egy egyszerű szövegmezőt használ, mely messze nem a tudásmegosztás legjobb módja. Az internetező ugyanis mindig sokkal többet tud annál, mint amit leír: explicit kérdésekre válaszolva be tudja sorolni a szövegét egy kategória rendszerbe, fel tudja címkézni azt, össze tudja kapcsolni más szövegekkel, képes értékes annotációkkal ellátni a szöveget.
Éppen ezért, ha a beviteli interfészen nincs egy olyan aktív elem, amely ezeket a kérdéseket felteszi, csak abban bízhatunk, hogy a felhasználó esetleg maga gondoskodik az annotációkról. Miután a felhasználó megnyomta a mentés gombot és távozott a weblapról, ez a lehetőség örökre elveszett. Minden olyan annotáció, amelyet a létrehozási fázis után próbálunk beilleszteni, akár emberi, akár automatizált módon, kevésbé lesz képes a kijelentések mögött rejlő tudást helyesen megragadni. ." - tájékoztat az online enciklopédiák problematikájáról az Internet Technológiák és Alkalmazások Központjának kutatója.
Az eszköz technológiai érdekessége, hogy egy szokványos webes szerkesztői felületbe beépülő kiegészítőből, , és egy annotációk, dialógusok létrehozására képes, UIMA-kompatibilis háttérrendszerből áll, amelybe névelem-felismerőt, tokenizálót, és osztályozót is illesztettek a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet dolgozói. "A fejlesztés társadalmi hasznát jól mutatja, hogy a nagy sikerű hivatalos előadás és demonstráció kapcsán több országból is együttműködési javaslatot kaptak a fejlesztők. Ugyanakkor a már most bemutatott megoldás is nemzetközi együttműködés eredménye a szemantikus adattár létrehozására irányuló DBpedia projekttel, amelyet a Freie Universitat Berlin és az UNI-Leipzig kezdeményezett, de mára a világ 92 nyelvén működő közösségi projektté nőtte ki magát." - tette hozzá Pintér Dániel Gergő, a SZTAKI sajtóreferense.