Ilyen is rég volt − Magyarország ismét a bankkártyás innováció élvonalába került azzal, hogy immár három bank − az OTP, a Raiffeisen és a Takarékbank − is forgalmazza a felragasztható, matrica bankkártyákat.

A megoldás először tavaly ősszel debütált, amikor az OTP Bank a budapesti pálinkafesztiválon alkalmazott pre-paid kártyáit kínálta matrica formátumban. A megoldást a fesztivál résztvevői továbbvihették − azóta is szabadon tölthetnek fel pénzeket a kártyáikra és használhatják a matricákat is a MasterCard PayPass-elfogadóhelyeken. Hargitainé Várhegyi Terézia, az OTP kártyafőosztályának vezetője szerint ugyanakkor a legnagyobb banknál még mindig a matrica féléves pilotja zajlik, a pénzintézet február közepére-végére tervezi a tapasztalatok kiértékelését. Kivárni azért fontos, mert az első 1-2 hónapban még alacsony volt a kibocsátott matricák száma, ezért a forgalom értékelése messze nem adna objektív képet. Az ugyanakkor, hogy a megoldást azóta más hitelintézetek is alkalmazzák, vélhetően a folytatás melletti érv.

Viszonylag csendesen, lényegében hírverés nélkül indult el a Raiffeisen megoldása. Braun Csaba, a pénzintézet kártyaüzletágának vezetője szerint a Raiffeisen egyértelműen szegmenskiszolgálásra törekszik: értelemszerűen a fiatal ügyfeleket célozzák meg a Raiffeisen PayPass Minikártyával. Azt, hogy mennyire lehet "kopogtató termék" a matrica, egyelőre nem lehet tudni, mindenesetre beszédes, hogy a Raiffeisen az év végére 2-3 ezer matrica kibocsátásával számol. Esetükben ugyanakkor a matrica egy hagyományos bankszámlához kapcsolódó termék.

Az eddig utolsó piacra lépő, a Takarékbank január végén adott hírt az érintés nélküli fizetési eszköz piacra dobásáról. A pénzintézet korábban már jelezte, hogy a fiatalokat megcélzó új elképzelései során hajlandó a piaci innovációk gyors bevezetésére − náluk van jelenleg egyedül forgalomban olyan "bankkártya", amelynek chipjét egy karórára építették. A TaPassz matrica a hagyományos érintés nélküli megoldások tendenciáját követi, amikor a pin-kód nélküli fizetési tranzakciókat 5000 forintos összeghatárig engedi − ugyanakkor van mód arra, hogy az ügyfél az egyszeri vásárlási limitet és napi limiteket is másképp állítsa be. Brezina Szabolcs, a Takarékbank ügyvezető igazgatója szerint a korábbi innovációk révén az érintés nélküli MasterCard PayPass-terminálokat tavaly a TakarékPont mintegy 8 ezer ügyfele használta − a többség PayPass-karórával.

Sokak komoly félelme volt, hogy a matrica mennyire strapabíró − ezzel kapcsolatban az OTP és a Raiffeisen tapasztalatai igazán kedvezőek, s a Takarékbank is két hónapos teszt után dobta a piacra a plasztiklapot helyettesítő eszközt, amely méreteiben kisebb − 30x40 milliméteres −, mint a másik két pénzintézeté. Érdekesség az is, hogy ez nem gyártófüggő, hiszen az eddigi matricákat az Oberthur és az Állami Nyomda bocsátotta ki, a tesztek során azok megbízhatóan tapadnak műanyagon és fémes felületen is − arra vonatkozó panaszt, hogy a matrica leesett, még nem kaptak a pénzintézetek. A plasztiklapokhoz képest gyorsabb elhasználódásukat (elkopásukat) ugyanakkor jól mutatja, hogy a Takarékbank is egyéves élettartam után cseréli majd őket.

A matrica létjogosultságát egyértelműen annak köszönheti, hogy használatával összekapcsolható a bankkártya és a mobiltelefon. Ez − bár elsőre furcsán hangzik − biztonsági szempontból sem haszontalan kérdés: Braun Csaba szerint míg egy bankkártya eltűnését az ügyfél sok esetben csak másfél nap múlva észleli, addig a mobil eltűnését a döntő többség egy órán belül észreveszi. Ez nagyban csökkenti a visszaélések lehetőségét. (Persze a matricás megoldás még távol van attól a valódi, az NFC-technológiára támaszkodó megoldástól, amikor maga a mobiltelefon válik "bankkártyává".)

Persze mint minden új dolog, az érintés nélküli fizetés elterjedése sem várható egyik napról a másikra. Bár az OTP már most mintegy 70 ezer PayPass-bankkártya kibocsátásánál tart, az elfogadóhelyek bővülésében döntően egyedül áll: a mintegy 5000 PayPass-elfogadóhely többségét ők látták el készülékkel, a Takarékbank az elfogadói hálózat bővítésében ma még sokkal kisebb szereplőnek számít, a Raiffeisen pedig nem is vesz részt benne. Addig, amíg tömegessé nem válik az érintés nélküli kártyák kibocsátása, az elfogadó hálózatokat működtető bankok sem igazán fejlesztenek majd. Nagy kérdés, hogy a technológiát Magyarországon meghonosító MasterCard után a Visa mikor indul el végre saját érintés nélküli megoldásával, a PayWave-vel − a kártyacég másfél éves ígérgetés után az idén már "becsületszóra" megjelenik a kibocsátói oldalon. (Közben az OTP például a külföldi kártyatulajdonosokra gondolva már megkezdte az érintés nélküli terminálok PayWave-engedélyezését.)

A másik gondot a használat és az elfogadás jelenti. Egyrészt a kereskedelmi egységekben − még ott is, ahol korábban már "megszokták" kártyás PayPass-megoldást − tartanak a matricától. Ennél is nagyobb gondot okoz azonban, hogy az eddig forgalomba került matricákon szereplő 4 számjegyű kódot sokan pin-kódnak hitték, holott az a bankkártya számának utolsó 4 számjegye. (A pin-kód megadására a limiten felüli, illetve az ismétlődő tranzakciók utáni időszakos ellenőrzés okán van szükség.) 2011 első félévének végén világszerte 341 ezer kereskedelmi egységben volt Mastercard PayPass-elfogadó terminál és 37 országban bocsátottak ki érintés nélküli fizetési eszközöket. Régiónkban jelenleg Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában lehet érintés nélküli eszközökkel fizetni.