SG.hu·

Nem csak az alacsony bérköltségek miatt gyártatnak az IT-cégek Kínában

A termékárak leszorítása mellett más szempontok is közrejátszanak abban, hogy a kaliforniai társaság kínai cégeket bíz meg az iPad és a többi elektronikai eszköze gyártásával.

Az Apple éves szinten 70 millió iPhone és 30 millió iPad készüléket, továbbá 59 millió más terméket ad el. Ezek szinte teljes mértékben az Egyesült Államok területén kívül, elsősorban Kínában készülnek. A The New York Times az Apple egyik korábbi topmenedzserének segítségével nyert bepillantást a kínai készülékgyártás kulisszatitkaiba. Általános vélemény, hogy a nagy nyugati és amerikai cégek azért készíttetik Kínában a termékeiket, mert ott rendkívül olcsó a munkaerő és így jelentős összegeket megtakaríthatnak. Nos, ez valóban így van, de ez csupán az érem egyik oldala. Még talán ennél is fontosabb, de mindenképpen nyomós érv a távol-keleti beszállítók foglalkoztatása mellett, hogy az ottani cégek rendkívül rugalmasak és ami fontos, nagyon gyorsan reagálnak a megbízók különböző kéréseire, változtatási szándékaira.


A cég az első iPhone készítésekor változtatott a kijelzőn, a beszállító pedig még aznap (!) elkészítette a módosított képernyőt. A változtatás okára Steve Jobs világított rá. 2007-ben, egy hónappal az iPhone piacra dobása előtt válságülésre hívta össze az Apple menedzsereit. Heteken át nála volt a készülék prototípusa, az iPhone-t a zsebében hordta és a szintén ott tárolt kulcsai összekaristolták az okostelefon kijelzőjét. A cégvezető dühösen emelte fel az ülésen az iPhone-t és a kulcsait, majd közölte, hogy ezeket a dolgokat mindenki a táskájában hordja. "Nem fogok olyan terméket eladni, ami megsérülhet" - jelentette ki. Jobs kiadta az utasítást: "Hat héten belül egy tökéletes képernyőt akarok." A megoldás egy karcálló üvegből készített kijelző lett. A menedzserek egyike azonnal megbeszélt egy találkozót a Foxconn shenzheni üzemének vezetőivel és a prototípus új kijelzőjének legyártása, valamint a képernyő cseréje még aznap megtörtént.

S hogy mindez miként valósulhatott meg néhány óra alatt? Egy munkavezető azonnal felkeltette az üzem alvó dolgozóit, mindenkinek kiosztottak némi kekszet, egy csésze teát, majd munkába állítottak az embereket. 30 perc alatt teljesen termelésre kész volt az üzem és 96 órán belül már képes volt napi 10 000 iPhone elkészítésére. "A gyorsaság és a rugalmasság egész egyszerűen lenyűgöző. Egyetlen olyan amerikai gyár sincs, amelyik bírná ezt a tempót" - szögezte le a The New York Timesnak nyilatkozó egykori menedzser.

Természetesen mostanra az Apple is kénytelen szembenézni a beszállítóinál tapasztalható problémákkal. A vállalat nemrég megjelentette belső jelentését, ami szerint a partnercégeknél előfordul gyerekmunka, rendkívül alacsonyak a fizetések és túl hosszúak a munkaidők.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© narumon2012. 01. 29.. 22:13||#85
Nincs semmi különbség. Ugyanúgy mûködik mint a többi olyan ország ahol kapitalizmus van, csak van egy nagyon erõs szociális védõháló. Ennél többet belebeszélni totál hülyeség. (Mondjuk meglepõ módon a fikázott vadkapitalista USA-ban is elég erõs a szociális háló - öncsõd, segélyek)
© zola20002012. 01. 29.. 18:03||#84
most mi olyan különös Svédországban? Tehát milyen az ottani rendszer (csak azért mert ezt már több helyrõl hallottam).
© morden2012. 01. 29.. 16:41||#83
Nem, a svédeknél nincs "kõkemény kapitalizmus" náluk szociális piacgazdaság van...
© narumon2012. 01. 29.. 14:34||#82
Ez most hogy jön ide? Attól még Svédországban kökemény kapitalizmus van. Sõt USA-ra végül is ugyanaz a szociális piacgazdaság a jellemzõ amit a Svédekre. (De az osztrákoknál is ilyen alapon mûködnek, de ettõl ez még bizony kapitalizmus)
© morden2012. 01. 29.. 12:01||#81
Nincs jobb a kapitalizmusnál? Hát a svéd értelemben vett szociális piacgazdaság?
© narumon2012. 01. 29.. 11:48||#80
"Ezzel mit akarsz mondani? :) En speciel egy csendes halaszfalut joval tobbre tartok, mint egy tizmillios metropoliszt."

Én is, mert máshogy szocializálódtál. Itt csak annyit mondok, hogy húsz évvel ezelõtt az a kínai munkás akit most 140$-ért dolgozik a futószalag mellett, 15$-ért ültette a rizst egész nap. Utóbbi semmivel sem könnyebb munka, sõt.

"A kinai munkaeropiac mellett vannak egyeb problemak is."

Persze, hogy vannak. Csak vakságra vall azt mondani, hogy Európában nincsenek. Kurva nagy bajok felé közeledünk, ráadásul az európai embert ugyanúgy kizsákmányolják ezek a csoportok csak más módszerekkel, lásd EU / Svájci Frank / és sorolhatnám. Azon kívûl USA-t és EU-t mesterségesen tartják fent ezen a szinvonalon pont Kína és társa szipolyozásával. Nem lesz ez mindig így és amikor Morden-nek vagy az õ gyerekének kell a megélhetésért 15 órát dolgozni valami fos munkát, majd jól leszidja az apját, a kínaiak meg röhögnek rajta.
-1
© Tetsuo2012. 01. 29.. 05:25||#79
Ezzel mit akarsz mondani? :) En speciel egy csendes halaszfalut joval tobbre tartok, mint egy tizmillios metropoliszt.

A kinai munkaeropiac mellett vannak egyeb problemak is.
A technikai fejlettsegunk okozhatja civilizacionk globalis vesztet, ugyanis szellemileg a humanizmus ota nem fejlodtunk egy tapodtat sem (sot, valojaban a humanizmus is egy rossz irany volt).

-1
© narumon2012. 01. 29.. 01:42||#78
"kínai minimálbért (elõször nem túl sokat de a mainál többet), így nagyon lassan javulna a helyzet."

Kínában egyébként iszonyatos ütemben nõ a minimálbér. Valószínûleg sehol a világban nem nõtt még ilyen szinten. Tíz-húsz évvel ezelõtt még szó szerint mocsár meg halászfalu állt ott ahol most tizmilliós metropolisz van. Ez miatt egyébként lassan odáig jut a dolog, hogy már nem is lesz olyan olcsó kína. Az majd megint felvet egy másik problémát, hogy akkor mi lesz.
-1
© narumon2012. 01. 29.. 01:40||#77
Erre szokták azt mondani, hogy mocskos dolog a kapitalizmus csak még senki nem tudott jobbat.
-1
© narumon2012. 01. 29.. 01:39||#76
"Nem, ha lenne egy az egész földre kiterjedõ szabályozás akkor nem vesztené el senki a munkáját emiatt."

Ez meg már nagyon 1984-re emlékeztet engem. Egyetlen nagy testvér, egyetlen nagy hatalom.... ennek soha nem volt jó vége most sem lenne az.
-1