Vitatható stratégiával igyekszik talpra állni a Sony: felvásárlásokkal próbálja javítani teljesítményét ahelyett, hogy rendbe rakná végre évek óta veszteséges tévégyártását.

A Sony idén 8,4 milliárd dollárt költött felvásárlásokra, amelyekkel elsősorban mobiltelefon-kínálatát és tartalomszolgáltatásait igyekszik erősíteni. Elemzők szerint azonban minden erőfeszítése ellenére továbbra is veszteséges maradhat az egykor szebb napokat látott vállalat - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. A svéd Ericsson kivásárlása a két cég 50-50 százalékos közös mobiltelefon-gyártó cégéből például 1,5 milliárd dollárba került, 8,3 milliárddal (tíz százalékkal) növeli a cég árbevételét, de nem hoz profitot, mert a Sony Ericsson az utóbbi időben csak vergődött saját piacán.

A Sony az elmúlt három évben összesen 399,3 milliárd jen (5,1 milliárd dollár) veszteséget könyvelt el - ez a rossz sorozat folytatódhat. Nem akvizíciókkal kellene próbálkoznia a cégnek, hanem rendbe kellene tennie végre tévéüzletágát - mondja Akino Mitsushige, a tokiói Ichiyoshi Investment Management Co. közgazdásza. A felvásárlásokkal nem tud növekedési pályára állni a Sony - teszi hozzá.

Japán legnagyobb elektronikai gyártója évek óta vesztésre álla a Samsunggal és más nagy cégekkel szemben a lapos tévék piacán. A divízió az elmúlt hét évben 480 milliárd jen veszteséget halmozott fel, amit az előrejelzések szerint idén további 175 milliárd mínusszal fejel meg. A Sony a Samsung és az LG után a világ harmadik legnagyobb tévégyártója. A vállalat nemrégiben közölte, hogy Bravia márkájú készülékeiből a tervezett 22 millió helyett csak 20 milliót értékesít 2011-ben, és eddig 50 milliárd jent költött arra, hogy hatékonyabbá tegye a tévégyártást. A további tervek szerint bezárnak néhány üzemet, csökkentik a modellek számát és visszaveszik a marketingkiadásokat. Ahogy a cég egyik menedzsere a Bloombergnek fogalmazott: a vezetőség érzi, hogy válságos a divízió helyzete.

A Sonynak emellett - akárcsak versenytársainak - szembe kell néznie azzal, amit a Crédit Suisse elemzői úgy jellemeztek, hogy "generációs kultúraváltás a videofogyasztásban". A tinédzserek egy internetalapú videokultúrában élnek, amely nem függ a hagyományos kábeles vagy műholdas tévécsatornáktól, és kielégítik őket a világhálón elérhető, kicsi képernyőn nézhető, alacsonyabb felbontású videók.

Ennek ellenére szakértők úgy vélik, hogy a japán vállalat nem szállhat ki a tévéüzletből. Ez az eszköz lehet ugyanis a középpontjában a Sony számos terméke, számítógépei, okos telefonjai és tartalomszolgáltatásai egyesítésének, egy platformra hozásának. A Sony adja el az Apple iTunes internetes áruházában értékesített videók és zenék 70 százalékát, míg az Apple részesedése csak 30 százalék. A Google-lel összefogva tovább szélesítheti online zenei üzletágát, azaz sok szakértő szerint az a fő feladat, hogy ezeket a tartalmakat a cég hardvereinek segítségével érjék el a felhasználók.