Berta Sándor
Már Ausztriában is elérhető a Spotify
A svéd zenei szolgáltatás immár a nyugati szomszédunknál is elindult. A Spotify vezetői szeretnék még több államban is megvetni a lábukat, ehhez azonban további licencmegállapodásokra van szükség.
Ausztria a tizedik ország, ahol elérhető a Spotify. Az új ügyfelek ingyen és reklámmentesen férhetnek hozzá a streamajánlatokhoz, igaz, az első fél év után csupán havonta 10 órányi zenét hallgathatnak. Aki nem elégszik meg a Spotify Freevel, az két modell közül is választhat. A Spotify Unlimited keretében 4,99 euróért cserébe reklámmentesen és bármikor elérhetők a zeneszámok, míg a Spotify Premiumot választva havi 9,99 euróért bárki akár offline is hallgathatja a dalokat, ráadásul bármely készülékén (PC, okostelefon, hálózati kapcsolattal rendelkező audiolejátszó stb.). A Spotify használatának emellett egyetlen feltétele van: az illetőnek rendelkeznie kell Facebook-profillal. Ez utóbbinak köszönhetően hat hét alatt négymillióval nőtt a Spotify-t használók tábora.
Jonathan Forster, a Spotify európai menedzsere elmondta, hogy eleinte a zenei ágazatban értetlenül fogadták az üzleti modelljüket, a platform svédországi és egyesült államokbeli sikere azonban elhallgattatta a kétkedő és a kritikus hangokat, egyúttal egyre több művész csatlakozott hozzájuk. Szervereiken jelenleg 15 millió dal található meg és naponta 20 000 új zeneszámmal egészül ki a kínálat. A nóták és albumok lejátszásához egy asztali klienst kell telepíteni, mely úgy néz ki, mint az iTunes programja. A szolgáltatást reklámbevételekből finanszírozzák. Forster egyébként nem csak a cég európai vezetője, de ő felel a kontinensen a személyzeti ügyekért, az üzleti stratégiáért és a reklámterületet érintő fejlesztésekért is.
A Spotify stratégiája végtelenül egyszerű: a marketingmunkát a felhasználókra bízzák. Ők beszélnek az ismerőseikkel és a szolgáltatás ezáltal egyre ismertebb lesz. A bevételeket az alapján osztják el a partnereik között, hogy melyik dalt milyen gyakran játszották le az emberek. Amennyiben valakinek a dala a forgalom felét teszi ki, akkor az adott művész a befolyó bevételek 50 százalékát kapja meg. Mindez versenyhelyzetet teremt és a kisebb előadóknak is jó esélyük nyílik arra, hogy ismertek és gazdagok legyenek, az emberek ráadásul rájönnek arra, hogy nem azt kell hallgatniuk, amit a zenecsatornák és rádiók játszanak.
Forster kijelentette: a legnagyobb akadályt az ingyenes modelltől való félelem jelentette, melyet kemény munkával le kellett küzdeniük és a nagyobb kiadók csak ezután voltak hajlandók megkötni velük a licencmegállapodásokat. Legnagyobb ellenfelüknek a kalózkodást tartják és éppen ezért tekintik fontosnak, hogy egy ingyenes szolgáltatást kínáljanak. A Google, az Apple, a Facebook vagy éppen a Microsoft gyakorlatilag korlátlan erőforrásokkal rendelkezik, de ha mindig azzal foglalkoznának, hogy mit csinál ez a kvartett, akkor soha nem jutna az ember előre.
Nagyon sok pénzt fektettek a szerverekbe és hiszik, hogy az általuk kigondolt modell sikeres lesz. Amennyiben csak profitot akarnának termelni, akkor leállítanák az ingyenes modelljüket, de most nem a profitszerzés az elsődleges cél, hanem a növekedés. A Spotify rendszerében már márciusban a regisztrált tagok 15 százaléka szorosabbra fűzték az együttműködésüket.
Ausztria a tizedik ország, ahol elérhető a Spotify. Az új ügyfelek ingyen és reklámmentesen férhetnek hozzá a streamajánlatokhoz, igaz, az első fél év után csupán havonta 10 órányi zenét hallgathatnak. Aki nem elégszik meg a Spotify Freevel, az két modell közül is választhat. A Spotify Unlimited keretében 4,99 euróért cserébe reklámmentesen és bármikor elérhetők a zeneszámok, míg a Spotify Premiumot választva havi 9,99 euróért bárki akár offline is hallgathatja a dalokat, ráadásul bármely készülékén (PC, okostelefon, hálózati kapcsolattal rendelkező audiolejátszó stb.). A Spotify használatának emellett egyetlen feltétele van: az illetőnek rendelkeznie kell Facebook-profillal. Ez utóbbinak köszönhetően hat hét alatt négymillióval nőtt a Spotify-t használók tábora.
Jonathan Forster, a Spotify európai menedzsere elmondta, hogy eleinte a zenei ágazatban értetlenül fogadták az üzleti modelljüket, a platform svédországi és egyesült államokbeli sikere azonban elhallgattatta a kétkedő és a kritikus hangokat, egyúttal egyre több művész csatlakozott hozzájuk. Szervereiken jelenleg 15 millió dal található meg és naponta 20 000 új zeneszámmal egészül ki a kínálat. A nóták és albumok lejátszásához egy asztali klienst kell telepíteni, mely úgy néz ki, mint az iTunes programja. A szolgáltatást reklámbevételekből finanszírozzák. Forster egyébként nem csak a cég európai vezetője, de ő felel a kontinensen a személyzeti ügyekért, az üzleti stratégiáért és a reklámterületet érintő fejlesztésekért is.
A Spotify stratégiája végtelenül egyszerű: a marketingmunkát a felhasználókra bízzák. Ők beszélnek az ismerőseikkel és a szolgáltatás ezáltal egyre ismertebb lesz. A bevételeket az alapján osztják el a partnereik között, hogy melyik dalt milyen gyakran játszották le az emberek. Amennyiben valakinek a dala a forgalom felét teszi ki, akkor az adott művész a befolyó bevételek 50 százalékát kapja meg. Mindez versenyhelyzetet teremt és a kisebb előadóknak is jó esélyük nyílik arra, hogy ismertek és gazdagok legyenek, az emberek ráadásul rájönnek arra, hogy nem azt kell hallgatniuk, amit a zenecsatornák és rádiók játszanak.
Forster kijelentette: a legnagyobb akadályt az ingyenes modelltől való félelem jelentette, melyet kemény munkával le kellett küzdeniük és a nagyobb kiadók csak ezután voltak hajlandók megkötni velük a licencmegállapodásokat. Legnagyobb ellenfelüknek a kalózkodást tartják és éppen ezért tekintik fontosnak, hogy egy ingyenes szolgáltatást kínáljanak. A Google, az Apple, a Facebook vagy éppen a Microsoft gyakorlatilag korlátlan erőforrásokkal rendelkezik, de ha mindig azzal foglalkoznának, hogy mit csinál ez a kvartett, akkor soha nem jutna az ember előre.
Nagyon sok pénzt fektettek a szerverekbe és hiszik, hogy az általuk kigondolt modell sikeres lesz. Amennyiben csak profitot akarnának termelni, akkor leállítanák az ingyenes modelljüket, de most nem a profitszerzés az elsődleges cél, hanem a növekedés. A Spotify rendszerében már márciusban a regisztrált tagok 15 százaléka szorosabbra fűzték az együttműködésüket.