Berta Sándor

A szerverpiacot célozza az ARM

A Hewlett-Packard a Calxeda nevű céggel közösen dobna piacra olyan szervereket, amelyek az ARM processzoraira épülnek. A Calxedát az ARM egyik részlegéből hozták létre és olyan szervereket készít, amelyek több ezer CPU-maggal rendelkeznek, mégis nagyon keveset fogyasztanak.

A Bloomberg két bennfentesre hivatkozva arról számolt be, hogy a HP és a Calxeda közösen akarnak szervereket piacra dobni. Mindez azért meglepő, mert a számítógépekbe az ARM processzoraira kerülnének, míg a Hewlett-Packard jelenleg az Intel legnagyobb processzor vásárlójának számít. A terv merész és ambíciózus, hiszen napjainkban a világ szervereinek 90 százalékában Intel processzorok dolgoznak.

A Calxeda 2008 óta létezik, a működéséhez szükséges pénzt az ARM-től és különböző pénzügyi befektetőktől kapja. A cég neve kezdetben Smooth-Stone volt, csak később változtatták meg Calxedára. A vállalat idén júniusban mutatta be a Trailblazer nevű program első partnerét. A projekt célja akár több ezer ARM CPU-maggal rendelkező, kis fogyasztású szerverek építése. A kezdeményezést egyre több piaci szereplő támogatja, köztük van az Autonomic Resources, a Pervasive, a Couchbase, a Canonical és további hat társaság. A programot támogató vállalkozások az alkalmazásaikat kifejezetten a Calxeda által kínált hardverekre optimalizálják.

A tervezett rackben közel 10 000 ARM processzormagot helyeznének el, ezek fogyasztása azonban csupán 600 Watt lenne, ami töredéke az x86-os architektúrára épülő szerverek fogyasztásának. A szerverek teljesítmény tekintetében ugyanakkor állítólag nem maradnának el az x86-os szerverektől. A Calxeda szerint az új termékek elsősorban az adatkiértékelési munkában lehetnek hasznosak, emellett webszerverként is megállnák a helyüket. A Calxeda és a HP együttműködése azt jelzi, hogy az ARM a szerverpiacon is meg akarja vetni a lábát. A Calxeda menedzsmentjében számos olyan szakember található meg, akik korábban az AMD, az IBM, az Intel és a Marvell munkatársai voltak, így rendkívül sok tapasztalattal és nagy tudással rendelkeznek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • narumon #32
    "a mai szerverekben mar nvidia duborog, legalabbis a jobbakba"

    Milyen szerverben dübörög nvidia? Szerintem minden 100 eladott Xeon szerverre jut max 1 nvidias gép, de lehet hogy 1000:1 az arány inkább. Ráadásul szerver sokféle van sokféle feladatra sokféle áron. Nyilván nem a komplett feladatot tudja lefedni a HP de mivel többezer szervert ad el havonta, így gondolom pontosan látja hogy mire lenne igény a piacon. Azért annyira hülyék ott sem ülnek.
  • narumon #31
    "intel mag 5 ghz, hyperthread, 32MB cache , altalaban 4-6 mag"

    Miről beszélsz a 2-3Ghz közötti Xeonok is brutál áron vannak. Hol van az intelnek 5Ghz szerver CPU-ja? Hozod a szintedet vers az tuti :)
  • sanyicks #30
    Mondtam én hogy fingod sincs semmiről mint mindig:
    -Nem jók szerverprocinak? Teszt?
    - ja gyorsabb a legcsúcsabb i7 összességben (i5 csak 1-2 tesztben) olyan alkalmazásokban amik még 4 magot sem tudnak kihasználni, szóval a 4 magos bulldozer árát és teljesítményét hasonlítsad desktopon ;)
    - és lám hogy mennyire fingod sincs miről beszélsz: bulldozerben NINCS gpu, llano-ban van meg a brazosban(ugyanis ezeket szánják jelenleg külön gpu nélküli gépekbe), és ezekkel elég szépen el lehet játszogatni is, nem úgy mint az intel fos gpuival, ami kb a vindóz gui megjelenítésére elég.

    "Az x86 meg azért maradt meg, mert a többi világmegváltó procikkal ellentétben nem sz.rta le a visszafelé irányuló kompatibilitást. Nyilván sehol se alkalmazzák ma már, ezért is ugatsz te is róla."

    Ja ezért tudott rendes fejlődést is elérni más architektúra fogyasztás/teljesítményben, és árban is, és tényleg sehol sem alkalmazzák már mint lentebb írtam csak a begyepesedett wintel birodalomban. Nagyszerverekben sehol sincs, sem máshol a pc-ken kívül ;) konzolokban is powerpc, tabletekben telefonokban arm.
  • Komolytalan #29
    Te kötekedő kis pöcs.
    Az AMD Buldozerek szerver procinak nem jók (mert intel gyorsabb), csúcs asztali procinak nem jók (mert intel gyorsabb), alsó kategóriás asztali procinak meg drágák (i5 ugyanannyiba kerül, és sebességben max azzal van partiban). Akkor mégis mi a tökömre jók? Van bennük GPU, ami hiába jobb mint az Intel által integrált, említésre se méltó fosadék, ha még így is kaka. Annyi haszna legalább van, hogy FPUból csak a fele fért bele a 125W-ba, amit csontra kihasznál. Így lett egy CPU(/FPU)nak lassú, GPUnak vicc, de legalább sokat zabáló gnóm förmedvény belőle.

    Adatbázisozásba meg jó a sok mag, feltéve hogy 1-1 mag megfelelő sebességű. Meg esetleg tud lebegőpontos műveletet is. Mert az azért elég gáz lenne, hogy ha ki akarom számolni két oszlop arányát, és ez alapján mondjuk rendezni, akkor kiírja az adatbázis szerver hogy bocs, de most menj el ebédelni, mert ezt kb 100x lassabban tudom, mint az x86.

    A GPU meg hiába hogy gyors, ha:
    1. Csak vektor műveleteket tud, fel is kell programozni, komoly memória korlátja van, stb.
    2. Nem használja jelenleg lóf.sz sem, adatbázis kezelők terén (ha már azt emlegeted).
    Amit most veszek szervert azt arra veszem, amire most szükségem van. Nem fogok 2015-ös felhasználásra szervert vennem, mert majd akkor támogatni fogják az adatbázis kezelők.

    Az x86 meg azért maradt meg, mert a többi világmegváltó procikkal ellentétben nem sz.rta le a visszafelé irányuló kompatibilitást. Nyilván sehol se alkalmazzák ma már, ezért is ugatsz te is róla.
  • Komolytalan #28
    "NAS szerverekbe kiválóan alkalmas, ma is ezeket használják, multimédia szerverekbe is megfelelő, szintén vannak már ma is ARM procisak belőlük és még sorolhatnám, hányféle szerverbe megfelelő és megtalálható már ma is az ARM proci."
    Ezek nagyjából azok a területek, ahol proci csak azért van, hogy küldözgesse a commandokat a vezérlőknek, de jóformán semmit se csinál. Igen, erre jók. Ahogy megfelel egy 8000 Ft-os leggagyibb AMD, VIA, vagy akármi fatengelyes proci is. Mondjuk az tény, hogy az ARM szutyka még ezektől is kevesebbet fogyaszt.

    "Tehát ahol olcsó, adott feladatra képes szerver szükséges, ott az ARM simán arathat, hiszen vetélytársai árainak töredékéért képes az eszközökbe CPU-t készíteni."
    Más kérdés hogy ha nem kell számítási kapacitás egy gépbe - de mondjuk kell RAID - akkor a CPU ára az marginális (5eFt vs 3eFt, vagy valami hasonló lehet az arány). Mondjuk fogyasztásban is jobb az ARM, de ez megint csak nem sokat számít ha mondjuk RAID 1+0-ban 4 disk megy mellette. Szóval értem én hogy jó ez, de azért én kisebb irodába se ajánlanám. Mert ha eszébe jut a rendszergazdának és felrak rá egy vírus/spam szűrőt, akkor máris bedobja a törülközőt.
  • sanyicks #27
    "De hát a GPU programozása még inkább lassú, mint az FPU-é. Ott általában van közte valami busz is, nem tokon belül van a másik egység (kivétel AMD újabb procijai, amik GPU ide vagy oda, gagyik)."

    Legalább tudnád miről beszélsz... Egyrész a zintelekben is van tokon belüli gpu(ráadásul mindegyikben ami nem szerver) vagy inkább viccPU mert akkora rakás szar, de van. Az amd gpu-s procijai miért is gagyik? Mert 20%-al lassabbak cpu-ban mint a lapka arányaiban 2x nagyobb területet cpu-val foglalaló intel, viszont az alig 2x akkora gpu területtel az amd gpu-ja sokkal gyorsabb(nem csak 2x)? Sajnos nem éppen az intel procijaival lehet viszonylag tűrhető grafikán külön gpu nélkül játszani, hanem az amd gpu-s procijain. Tényleg gagyi bizony :D

    A kedvenc adatbázisozásodba meg pont hogy az arm lenne jobb, ugyanis ott nagyon jó dolog a sok szál. Egy rakat arm mag valószínűleg többet tudna mint negyedannyi de erősebb x86 mag.

    Az a sok tápkábeles gpu meg "kicsit" nagyobb teljesítményre képes mint az ájhét, és az nem a gpu hibája hogy a balfasz adatbáziskezelő programozók képtelen kihasználni amikor már 3 féle api közűl válogathatnak/gpu gyártó... (opencl, c++ amp, stream/cuda).

    A másik meg hogy a x86 fícsörjeinek fele az elavult szar x86 kompatibilitás kiszolgálására, gányolására való :D
    Vajon miért csak pc-n ragadt be az x86... vajon miért nincs nagyszerverekben x86 sem konzolokban sem semmiben a wintel birodalmon túl.
  • lordsithlord #26
    Az általad említett Wiki szerint is az első, ténylegesen alkalmazott önálló processzor 1991-ben jelent meg ARM6 néven az Apple Newton PDA-ban.

    Korábbi típusok közül valóban volt egy, ami felhasználásra is került 1986-ban, csakhogy nem önálló prociként, pusztán koprocesszorként üzemelt.

    Egyébként tényleges ARM prociról csak 1990 után beszélhetünk, addig ugyanis az architceturát más neveken illették (a rövidítés ugyan akkor is ARM volt, de azokat ma már nem ARM-ként, hanem vagy Advanced RISC Machine-ként, vagy pedig Acorn RISC Machine-ként emlegetik).
  • lordsithlord #25
    NAS szerverekbe kiválóan alkalmas, ma is ezeket használják, multimédia szerverekbe is megfelelő, szintén vannak már ma is ARM procisak belőlük és még sorolhatnám, hányféle szerverbe megfelelő és megtalálható már ma is az ARM proci.

    Az ARM már ma is többféle szerverben müködik, bár tény, hogy komolyabb terheléshez nem alkalmas, csak ha több procit tesznek egy gépbe és a terhelést megosztják köztük. Kisebb, pl. irodai vagy otthoni mértékű terhelést gond nélkül tudnak kezelni, ráadásul ezekben a környezetekben elsősorban az ár az, ami elsődleges, a gyorsaság már nem annyira, a terhelhetőség pedig nem számít, mivel ilyen környezetben professzionális szintű terhelés általában nem keletkezik.

    Tehát ahol olcsó, adott feladatra képes szerver szükséges, ott az ARM simán arathat, hiszen vetélytársai árainak töredékéért képes az eszközökbe CPU-t készíteni.
  • Komolytalan #24
    "Sajnos volt szerencsem az emlitett kodhoz"
    Utána meg beleért a kezed a bilibe, és felébredtél.

    "Ezeket mar jo ideje nem a cpu szamolja, hanem a gpu."
    A GPU az az, amire 2 vinyó tápkábelt is rá kell nyomni, az alaplapról nem tud elég energy-t felvenni? Így aztán megmarad a fogyasztásbeli előny...
    Egyébként olyan régen nem számolja ám a GPU, mert mondjuk az általad emlegetett Oracle se használja azt (majd a 18.0-nál, talán, közvetlenül az autoincrement bevezetése után). SQL szerverből ami használ GPU-t az egyedül a PostgreSQL, de annak is csak egy alpha/beta változata, és csak tárolt eljárásban programozhatod a GPU-t, kifejezetten erre szolgáló utasításokkal. Vagyis a normál SQL lebegőpontos utasításokat a GPU egy mákszemnyit sem gyorsítja. Persze lehet hogy fogja, 2-3 windows meg 5 év múlva, talán. Addig azért én nem veszek ARM vasat 200W-ot zabáló GPU-val, ha nem gond.

    "A 486-ok kora ota rengeteg dedikalt hardver kerult a gepekbe (pl. gpu-k)"
    De hát a GPU programozása még inkább lassú, mint az FPU-é. Ott általában van közte valami busz is, nem tokon belül van a másik egység (kivétel AMD újabb procijai, amik GPU ide vagy oda, gagyik).

    "ezert a kozponti processzor manapsag mar sokkal kevesebb lebegopontos muveletet vegez, mivel nincs ra szukseg."
    Mert a programok már csak olyanok, hogy beraksz egy GPU-t a gépbe, és onnan kezdve majd azt fogják használni FPU helyett. Végül is csak egy betű különbség...

    "Egyebkent meg anno is elvolt a gepek egy resze lebegopontos egyseg nelkul. (sx csalad)"
    Persze, maradjunk az egész műveleteknél, és térjünk vissza a fillezett vektor grafikára textura nélkül, ami azokon a gépeken koproci nélkül ment.

    "A forditas nagyobbik resze a szovegfeldolgozas es a szimbolumtabla kialakitasa. A tenyleges gepi kod leforditasa (az assembly fazis) nagyon rovid. Egy jit fordito eleve az egyik gepi kodbol fordit a masikba, tehat meg egyszerubb feladata van."
    A szövegfeldolgozás az olyan szinten gyors, hogy ahogy gépelsz befelé, már parsolja és szét a legtöbb fejlesztő eszközben. A fordításban az a nehéz, hogy ne mov ax,0, hanem xor ax,ax-re fordítson. Illetve hogy ha van 5 egymást követő független gépi kódú művelet, akkor azokat olyan sorrendbe rakja, hogy azok legjobban ki tudják használni a párhuzamos végrehajthatóságot. Ez ARMnál pláne kritikus, mert ott erre a célra semmi processzorba épített okosság nincs.

    "Az android jit-je betolteskor fordit, tehat programinditasonkent egyszer."
    Ha nem így csinálná akkor nem is fordítónak hívnák, hanem értelmezőnek...

    "A szemetgyujto pedig relative ritkan fut (neha csak tobb masodpercenkent)"
    Ritkán is futhat sokáig. De nem is csak ez a gond, hanem a GC algoritmus bonyolultsága. GC algoritmusból is több féle van, mind másra jó, és az adott helyzet függvényében választ ezek közül egyet. Az azért általánosan elmondható hogy egy GC vagy blokkolhatja a kód futását, vagy ha ezt nem akarjuk akkor megszakíthatónak kell lennie, amelyből következik hogy lesz redundancia a munkájában, így összességében jóval kevésbé hatékony lesz, mint a blokkolós algoritmus.

    "Az intel es az arm processzorok kozott az orajelelterest a gyartastechnologia okozza. Azonos technikval egy arm ketszer magasabb orajelre kepes mint egy x86-os, bar a modern x86-os cpu-k 3-4-szer tobb utasitast tudnak vegrehajtani azonos orajelen, ezert van meg mindig egy kb. 2-szeres elonyuk."
    Hát igen, de miért is van ez így? Mert az ARM alap filozófiája az, hogy legyen egy kis fogyasztású, kvázi tökmind1 hogy milyen buta, de általános processzorunk. Nem baj hogy nincs benne FPU, nem baj hogy nincs benne elágazás előrejelzés, nem baj hogy nincs benne komoly prefetch, nem baj hogy feature listben ott tart mint egy 386-os - lényeg hogy olcsó, és keveset fogyaszt.
    Az x86 filozófiája meg a teljesítmény mindenek előtt. Le van tojva a fogyasztás, le van tojva a méret, le van tojva a szükséges gyártástechnológia, le van tojva az ár - egy a lényeg: legyen k.rva gyors.

    "Viszont az arm-ok olcso gyartasa, a tobb mag elhelyezese ugyanakkora mereten lehetove teszi hogy nyers eroben jobbak legyenek. Egy nvidia gpu kartya is erosebb egy x86-osnal, csak tul specializalt az altalanos celu mukodeshez. Egy arm valahol a ketto kozott van, tehat megvan a gyors mukodes lehetosege es a nyers ero, de megvan az altalanos cpu tudasa is."
    Na és itt bukik el az ARM szerver. Mivel szerver szoftver nem sokféle van. Ami kevés féle van, ott átírják x86+GPU hegyekre a szoftvert, és onnan kezdve az ARM labdába se rúg. Hiába hogy ugyanazt a számítási teljesítményt tudja mondjuk 1/2 áramból, ha egy GPU 100x többet tud. Ha meg nem vektorműveletekről van szó, akkor meg ott van az x86 CPU, amely vezérlésben mérföldeket ver az ARMra a nagy cache méret, fejlett elágazás előrelátás, prefetch, stb miatt.
  • Komolytalan #23
    Na persze, csakhogy eddig kerestek megfelelő felhasználási területet a harmatgyenge chipjükhöz. És igen, szerver környezetben is elékpzelhető ARM processzor, mondjuk egy routerben. Aztán ezzel kb vége is a felsorolásnak. Ők maguk is arról beszélnek hogy majd 5-10 év múlva a feladatok 10%-ára lesz alkalmas az évente duplázódó sebességű(lol) ARM processzor. Ez így minden hurráoptimizmussal is elég gyenge ahhoz, hogy az Intel minimálisan is aggódni kezdjen.