MTI
Orosz politikai harcok az interneten
Az elmúlt napokban három komoly hackertámadás is érte a LiveJournal orosz blogportál felületét, a titkosszolgálat pedig komolyan javasolta a skype és a gmail használatának korlátozását. Mindez aggasztó amiatt, hogy Oroszországban esetleg korlátozni akarják az internet használatát.
Kétségtelen, hogy az internet lehetőségeinek szerepe a közel-keleti és észak-afrikai felkelésekben sokakat megrémített Oroszországban, ahol az internet szakértők értékelése szerint afféle "negyedik hatalmi ág"szerepébe nőtt bele. Mivel az elektronikus média és a széles körben hozzáférhető sajtó nagy része állami irányítás alatt áll, a neten találkoznak és cserélnek véleményt azok, akik nem értenek egyet az aktuális politikai vezetéssel, akik enélkül soha nem jutnának el a nagy nyilvánosságig. Itt látnak napvilágot olyan leleplezések is, amelyek sokszor eljutnak közvetlenül az orosz vezetéshez, és nem maradnak következmények nélkül.
Jelenleg az oroszok mintegy 43 százaléka használja rendszeresen a világhálót - 2002-ben mindössze 6 százalék fért hozzá -, és az egyik legaktívabb netező Dmitrij Medvegyev elnök. Ő felismerte, hogy a hálóval ki lehet kerülni az információt megszűrő hivatalnokhadat, és kötelezővé tette a vezetők számára a rendszeres internetezést. Most azonban küszöbön áll az idén esedékes parlamenti és a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás, és ez nyilván csökkenti a hatalom tűrőképességét. Emellett némi izgalom előzi meg az elnökválasztást: Medvegyev fokozatosan lerázza a báb szerepét, s mintha értésre adta volna, hogy indulni szándékozik.
Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev
Bár Vlagyimir Putyin volt elnök, jelenlegi kormányfő még kitart amellett, hogy "majd együtt eldöntik, melyikük lesz a hivatalos jelölt", a leglelkesebb kommentátorok nem tartják kizártnak, hogy végre valós verseny kezdődik a politikában, s mindketten indulnak, megalapozva ezzel egy valós kétpárti rendszert.
A legnépszerűbb orosz blogfelületet, a LiveJournal.ru-t egymást követően több támadás is érte. Először csak Szergej Navalnij fiatal jogász blogja volt az áldozat. Navalnij rospil - orosz fűrész - című blogjában jó ideje korrupciós ügyeket leplez le nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján. (Oroszul fűrészelésnek nevezik azt, amikor magánzsebekbe folynak el állami pénzek, illetve az ezek elosztása körüli vesztegetések.) A további két DDoS típusú támadás azonban egyre kiterjedtebb problémákat idézett elő, mígnem órákra leállt az egész szolgáltatás, amelyet közel ötmillióan használnak, illetve látogatnak rendszeresen. Maga az elnök is vizsgálatot követelt, de az ügyészség ezt elhárította, arra hivatkozva, hogy a sértett nem tett feljelentést.
A kommentárok értetlenségüknek adtak hangot, rámutatva, hogy az internet elleni efféle támadások minden körülmények között veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra nézve; a bloggerek pedig állítják, hogy a támadást a hatóságok megbízásából követték el ismeretlen tettesek. Köztudott ugyanis, hogy a hackerközösséget nem ritkán bérlik fel az orosz hatóságok. Ezzel kapcsolatban egyesek emlékeztetnek rá, hogy a csecsen szeparatistákat, valamint a grúz és az észt kormányt is érte korábban hasonló kibertámadás. A hírekben alig esett szó róla, de hasonló támadás érte a Novaja Gazeta című ellenzéki újság honlapját is.
Megfigyelők szerint a támadások mintegy főpróbát képeztek ahhoz, hogyan lehet szükség esetén megbénítani az internet legalább néhány rendszerét. Egy betiltás ugyanis roppant nagy csapás volna a vezetés nemzetközi tekintélyére, ezért ezt senki nem meri megkockáztatni. Szakértők szerint az ilyen típusú támadások korlátlan ideig fenntarthatók, de legalább addig, amíg a megtámadott szolgáltató el nem költözik más IP-címre, ami órák, esetleg napok kérdése lehet, később azonban ott is megtalálhatják. Más szóval szükség esetén néhány napra meg lehet bénítani egyes rendszereket.
Nem sokkal később Alekszandr Andrejecskin, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB - a szovjet KGB utódszervezete) illetékes szolgálatának vezetője egy magas szintű értekezleten fölvetette, hogy a Google Gmail, valamint a Microsoft Hotmail levelező rendszernek, valamint Skype internetes telefonnak az ellenőrizetlen használata veszélyeket rejthet. Illetékesek ugyan siettek közölni, hogy semmiféle terv nincs e szolgáltatások betiltására, de a kormány azért megbízást adott a kérdés megvizsgálására.
Az Egyesült Államok tavalyi emberi jogi jelentésében állította, hogy az orosz internet-szolgáltatók a webforgalmat hozzáférhetővé teszik az FSZB számára. A Gmail, a Hotmail és a Skype kódoló algoritmusait azonban a tulajdonosok nem osztják meg az orosz szervekkel. Mindazonáltal Szvetlana Ivannyikova, a LiveJournal.ru vezetője fölvetette, hogy akár a konkurencia is állhat a LiveJournal fennállása óta példátlan mértékű támadás mögött.
Kétségtelen, hogy az internet lehetőségeinek szerepe a közel-keleti és észak-afrikai felkelésekben sokakat megrémített Oroszországban, ahol az internet szakértők értékelése szerint afféle "negyedik hatalmi ág"szerepébe nőtt bele. Mivel az elektronikus média és a széles körben hozzáférhető sajtó nagy része állami irányítás alatt áll, a neten találkoznak és cserélnek véleményt azok, akik nem értenek egyet az aktuális politikai vezetéssel, akik enélkül soha nem jutnának el a nagy nyilvánosságig. Itt látnak napvilágot olyan leleplezések is, amelyek sokszor eljutnak közvetlenül az orosz vezetéshez, és nem maradnak következmények nélkül.
Jelenleg az oroszok mintegy 43 százaléka használja rendszeresen a világhálót - 2002-ben mindössze 6 százalék fért hozzá -, és az egyik legaktívabb netező Dmitrij Medvegyev elnök. Ő felismerte, hogy a hálóval ki lehet kerülni az információt megszűrő hivatalnokhadat, és kötelezővé tette a vezetők számára a rendszeres internetezést. Most azonban küszöbön áll az idén esedékes parlamenti és a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás, és ez nyilván csökkenti a hatalom tűrőképességét. Emellett némi izgalom előzi meg az elnökválasztást: Medvegyev fokozatosan lerázza a báb szerepét, s mintha értésre adta volna, hogy indulni szándékozik.
Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev
Bár Vlagyimir Putyin volt elnök, jelenlegi kormányfő még kitart amellett, hogy "majd együtt eldöntik, melyikük lesz a hivatalos jelölt", a leglelkesebb kommentátorok nem tartják kizártnak, hogy végre valós verseny kezdődik a politikában, s mindketten indulnak, megalapozva ezzel egy valós kétpárti rendszert.
A legnépszerűbb orosz blogfelületet, a LiveJournal.ru-t egymást követően több támadás is érte. Először csak Szergej Navalnij fiatal jogász blogja volt az áldozat. Navalnij rospil - orosz fűrész - című blogjában jó ideje korrupciós ügyeket leplez le nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján. (Oroszul fűrészelésnek nevezik azt, amikor magánzsebekbe folynak el állami pénzek, illetve az ezek elosztása körüli vesztegetések.) A további két DDoS típusú támadás azonban egyre kiterjedtebb problémákat idézett elő, mígnem órákra leállt az egész szolgáltatás, amelyet közel ötmillióan használnak, illetve látogatnak rendszeresen. Maga az elnök is vizsgálatot követelt, de az ügyészség ezt elhárította, arra hivatkozva, hogy a sértett nem tett feljelentést.
A kommentárok értetlenségüknek adtak hangot, rámutatva, hogy az internet elleni efféle támadások minden körülmények között veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra nézve; a bloggerek pedig állítják, hogy a támadást a hatóságok megbízásából követték el ismeretlen tettesek. Köztudott ugyanis, hogy a hackerközösséget nem ritkán bérlik fel az orosz hatóságok. Ezzel kapcsolatban egyesek emlékeztetnek rá, hogy a csecsen szeparatistákat, valamint a grúz és az észt kormányt is érte korábban hasonló kibertámadás. A hírekben alig esett szó róla, de hasonló támadás érte a Novaja Gazeta című ellenzéki újság honlapját is.
Megfigyelők szerint a támadások mintegy főpróbát képeztek ahhoz, hogyan lehet szükség esetén megbénítani az internet legalább néhány rendszerét. Egy betiltás ugyanis roppant nagy csapás volna a vezetés nemzetközi tekintélyére, ezért ezt senki nem meri megkockáztatni. Szakértők szerint az ilyen típusú támadások korlátlan ideig fenntarthatók, de legalább addig, amíg a megtámadott szolgáltató el nem költözik más IP-címre, ami órák, esetleg napok kérdése lehet, később azonban ott is megtalálhatják. Más szóval szükség esetén néhány napra meg lehet bénítani egyes rendszereket.
Nem sokkal később Alekszandr Andrejecskin, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB - a szovjet KGB utódszervezete) illetékes szolgálatának vezetője egy magas szintű értekezleten fölvetette, hogy a Google Gmail, valamint a Microsoft Hotmail levelező rendszernek, valamint Skype internetes telefonnak az ellenőrizetlen használata veszélyeket rejthet. Illetékesek ugyan siettek közölni, hogy semmiféle terv nincs e szolgáltatások betiltására, de a kormány azért megbízást adott a kérdés megvizsgálására.
Az Egyesült Államok tavalyi emberi jogi jelentésében állította, hogy az orosz internet-szolgáltatók a webforgalmat hozzáférhetővé teszik az FSZB számára. A Gmail, a Hotmail és a Skype kódoló algoritmusait azonban a tulajdonosok nem osztják meg az orosz szervekkel. Mindazonáltal Szvetlana Ivannyikova, a LiveJournal.ru vezetője fölvetette, hogy akár a konkurencia is állhat a LiveJournal fennállása óta példátlan mértékű támadás mögött.