Német lapok és internetes portálok közös felhívást tettek közzé csütörtökön a WikiLeaks kiszivárogtató portál kriminalizálása ellen, bírálva az alapító Julian Assange-ra gyakorolt politikai és gazdasági nyomást.

Az internet az információk terjesztésének új formája, ezért "ugyanazt a védelmet kell élveznie, mint a klasszikus médiáknak" - olvasható a felhívásban, amelyet az elsők közt a Tageszeitung, a Frankfurter Rundschau, a Der Freitag, a berlini Tagesspiegel, a perlentaucher.de online kulturális magazin, valamint az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR) jogvédő szervezet írt alá. Az aláírók nézete szerint a polgároknak joguk van az állam és a kormány ellenőrzéséhez. A WikiLeaks, ha érhetik is bírálatok, a médianyilvánosság részeként lehetőséget ad erre az ellenőrző funkcióra. "Az állam nem öncél, és el kell viselnie a szembeállítást saját titkaival" - áll a felhívásban.

Amerikai szövetségi ügyészek közben arra keresnek bizonyítékokat, hogy az ausztrál Assange összeesküvést szőtt-e a bizalmas kormánydokumentumok kiszivárogtatásával gyanúsított Bradley Manning amerikai közlegénnyel - írta a The New York Times című amerikai napilap szerdán. Azt vizsgálják, Assange felbujtotta-e Manninget katonai és külügyi sürgönyök letöltésére a kormány számítógépes rendszeréből. Ha igen, akkor illetékesek szerint Assange összeesküvéssel vádolható, nem csupán a dokumentumok passzív átvételével és közreadásával. Az igazságügy-minisztérium szóvivője nem fűzött megjegyzést a lapjelentéshez.

A minisztérium egy sor vádpont lehetőségét tanulmányozza, köztük a kémkedésre vonatkozó 1917-es törvényét, amelyek a WikiLeaks ellen felhozhatók lehetnek. Az ügyészek vizsgálnak egy internetes chatbejegyzést, amelyben Manning állítólag azt írta, hogy közvetlenül kommunikált Assange-zsal a kormányzati fájlok letöltésekor - olvasható a The New York Times cikkében.