SG.hu·
Egyre több cégnél tabu a közösségi portál
Folyamatosan nő azoknak a vállalatoknak a száma, amelyeknél az ipari kémkedéstől való félelem miatt gyakorlatilag tiltólistára teszik a Facebookot, a Twittert és a többi közösségi honlapot.
A cégek a döntés meghozatalakor általában arra hivatkoznak, hogy a közösségi oldalak látogatása komoly kockázatot hordoz, hiszen gyakoriak a biztonsági és az adatvédelmi hiányosságok. "Munkatársaink többsége számára sok közösségi portál biztonsági okokból elérhetetlen a munkahelyükön" - indokolta az intézkedést például a Commerzbank. Hasonló okokból döntött a közösségi oldalak látogatásának tiltása mellett Rainer Benne, a Porsche biztonsági vezetője, aki kiemelte: elsősorban az ipari kémkedéstől tartanak. A feketelistát készítő és alkalmazó vállalatok közé tartozik még a Volkswagen, miközben az E.On és a Linde nem vezetett be általános Facebook-tilalmat, ugyanakkor egyes telephelyeken akadályozzák a közösségi honlapok elérését.
A biztonsági okok és az ipari kémkedéstől való félelem azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. Szintén nagyon sok munkaadó fél attól, hogy ha túlzottan engedékeny, akkor beosztottjai a munkaidejükben állandóan a Facebookon vagy a Twitteren fognak lógni, esetleg folyton YouTube-videókat néznek. Mindez pedig nem megengedhető jelenség és akadályozhatja a hatékony termelést. Ezt az álláspontot képviseli többek között a Daimler.
A Clearswift tanulmánya szerint a cégek 30 százaléka tart attól, hogy visszaeshet a termelés, ha engedélyezik a közösségi oldalak látogatását, míg 56 százalékuk egyértelműen biztonsági kockázatokkal indokolta a tiltást. Christian Fuchs, a Kaspersky szakértője szerint a helyzet egyszerű: míg korábban az e-mailekben terjedt a legtöbb kártevő, addig most már a közösségi hálózatok legalább annyira fertőzöttnek számítanak.
Candid Wüest, a Symantec munkatársa hozzátette, hogy az interneten nagyon egyszerű céginformációkhoz jutni. Elegendő csupán, ha a bűnöző megkeresi az adott társaság két vagy három dolgozóját és máris számos hasznos adatot tudhat meg. Ráadásul a közösségi portálokon gyakori, hogy az emberek csak azért felvesznek valakit a barátaik közé, merty egy kollégájuk is így cselekedett. A bűnözők pedig pont erre, a hiszékenységre és az óvatosság, valamint a bizalmatlanság gyakorlatilag teljes hiányára építenek. A felhasználók az évek alatt megtanulták, hogy ne bízzanak az ismeretlen címekről érkező, gyanús e-mailekben, de a közösségi honlapokon még nem ez a helyzet, azokban jóval nagyobb a bizalmuk.
A Symantec szakértője kiemelte, hogy ennek ellenére nem feltétlenül a tiltás jelenti a legjobb megoldást, hiszen az információk megszerzésének, illetve az azokkal való visszaélésnek a veszélye továbbra is fennáll. Elég például, ha egy alkalmazott a munkahelyi laptopját használja otthon vagy egy tömegközlekedési járművön. Fuchs osztotta kollégája véleményét, szerinte is sokkal hatékonyabb, ha a cégek a tiltások helyett inkább oktatással, a lehetséges veszélyforrásokra való figyelemfelhívással harcolnak.
A cégek a döntés meghozatalakor általában arra hivatkoznak, hogy a közösségi oldalak látogatása komoly kockázatot hordoz, hiszen gyakoriak a biztonsági és az adatvédelmi hiányosságok. "Munkatársaink többsége számára sok közösségi portál biztonsági okokból elérhetetlen a munkahelyükön" - indokolta az intézkedést például a Commerzbank. Hasonló okokból döntött a közösségi oldalak látogatásának tiltása mellett Rainer Benne, a Porsche biztonsági vezetője, aki kiemelte: elsősorban az ipari kémkedéstől tartanak. A feketelistát készítő és alkalmazó vállalatok közé tartozik még a Volkswagen, miközben az E.On és a Linde nem vezetett be általános Facebook-tilalmat, ugyanakkor egyes telephelyeken akadályozzák a közösségi honlapok elérését.
A biztonsági okok és az ipari kémkedéstől való félelem azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. Szintén nagyon sok munkaadó fél attól, hogy ha túlzottan engedékeny, akkor beosztottjai a munkaidejükben állandóan a Facebookon vagy a Twitteren fognak lógni, esetleg folyton YouTube-videókat néznek. Mindez pedig nem megengedhető jelenség és akadályozhatja a hatékony termelést. Ezt az álláspontot képviseli többek között a Daimler.
A Clearswift tanulmánya szerint a cégek 30 százaléka tart attól, hogy visszaeshet a termelés, ha engedélyezik a közösségi oldalak látogatását, míg 56 százalékuk egyértelműen biztonsági kockázatokkal indokolta a tiltást. Christian Fuchs, a Kaspersky szakértője szerint a helyzet egyszerű: míg korábban az e-mailekben terjedt a legtöbb kártevő, addig most már a közösségi hálózatok legalább annyira fertőzöttnek számítanak.
Candid Wüest, a Symantec munkatársa hozzátette, hogy az interneten nagyon egyszerű céginformációkhoz jutni. Elegendő csupán, ha a bűnöző megkeresi az adott társaság két vagy három dolgozóját és máris számos hasznos adatot tudhat meg. Ráadásul a közösségi portálokon gyakori, hogy az emberek csak azért felvesznek valakit a barátaik közé, merty egy kollégájuk is így cselekedett. A bűnözők pedig pont erre, a hiszékenységre és az óvatosság, valamint a bizalmatlanság gyakorlatilag teljes hiányára építenek. A felhasználók az évek alatt megtanulták, hogy ne bízzanak az ismeretlen címekről érkező, gyanús e-mailekben, de a közösségi honlapokon még nem ez a helyzet, azokban jóval nagyobb a bizalmuk.
A Symantec szakértője kiemelte, hogy ennek ellenére nem feltétlenül a tiltás jelenti a legjobb megoldást, hiszen az információk megszerzésének, illetve az azokkal való visszaélésnek a veszélye továbbra is fennáll. Elég például, ha egy alkalmazott a munkahelyi laptopját használja otthon vagy egy tömegközlekedési járművön. Fuchs osztotta kollégája véleményét, szerinte is sokkal hatékonyabb, ha a cégek a tiltások helyett inkább oktatással, a lehetséges veszélyforrásokra való figyelemfelhívással harcolnak.