SG.hu·
Televízió az internet hátán
A televízió szilárdan őrzi dominanciáját az információfogyasztásban, ugyanakkor az internet térhódítása komoly versenyhelyzetet teremtett a vizuális tartalmak területén is. A hagyományos szolgáltatók erre adott csattanós válaszaként született meg az internet alapú televíziózás, röviden: az IPTV.
Természetesen a képi információ habzsolásának az internet révén számos egyéb csatornája is megnyílt, de a hétköznapi használó ragaszkodik a tévéjéhez - így azt sem bánja tehát, ha éppen az internet technológiája hozza a nappalijába a tévéprogramokat. Magukat a technológia révén birtokába került szolgáltatásokat pedig örömmel veszi birtokba, ha minderre hagyományos távkapcsolójának innenső végén nyílik módja.
Változtak tévézési szokásaink, új fogalmakat tanultunk meg az elmúlt években - olyanokat, mint megállítható élő adás, felvétel, videotéka -, és kezdünk úgy tekinteni a televíziónkra, mint valóságos képi információs központra. Az újgenerációs alapszolgáltatások valamennyi digitális technológiájú (IPTV, kábeles vagy műholdas) módszerrel elérhetők, hisz jóformán "csak" egy asztali dvd-íróhoz hasonló merevlemezes set-top boxot (stb) kell a vételi hely és a tévékészülék közé illeszteni.
Jól jelzi ezt az irányzatot, hogy idén augusztus elején a T-Home a Sat TV esetében is bevezette a merevlemezes set-top boxot, amely lehetővé teszi az élő adás megállítását, illetve a műsorok felvételét. (Fontos megjegyezni, hogy ez a régebbi Sat TV-előfizetők esetében nem egyszerűen a korábbi set-top boxok cseréjét jelenti: egy pluszkábelre is szükség van a parabolaantenna és a vevőkészülék közé, így lehetséges felvenni valamit, miközben egy másik műsort nézünk.)
Az IPTV igazi újdonsága az interaktivitás révén elérhető szolgáltatásoknak a korábbiakhoz nem mérhető széles skálájában mutatkozik meg. Ezt gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy a tévénéző folyamatos internetkapcsolatban van szolgáltatójával (esetünkben az Invitellel vagy a T-Home-mal, illetve a Magyar Telekom nagykereskedelmi szerződött partnereivel). Ennek a folyamatos kapcsolatnak köszönhetően szinte valós időben zajlik kettejük "párbeszéde", amely a dolog jellegéből következően vizuális, a felhasználó oldalán pedig a már jól megszokott távirányító az eszköze.
Magyarországon jelenleg két IPTV-szolgáltatási modell létezik, az érdemi különbség a kívánság szerinti műsortárolás helyében van. Az Invitel saját szerverén őrzi a műsorokat, míg a T-Home a merevlemezes stb-ket ajánlja rögzítési célra. Eltérő a díjazás is: az Invitel csomagtól függően nyújt havi 5, illetve 10 órányi felvételi lehetőséget (a vevőegység bérleti díja 990 forint), minden további 10 óra 250 forintba kerül. A T-Home-nál a prémium lehetőség 1000 forintba kerül, és ezért a jelenlegi set-top boxok 80 vagy 160 gigabájtnyi (50-100 órányi) műsortárolási lehetőséget kínálnak; a cég tájékoztatása szerint viszont rövidesen megjelennek a 320 gigabájtos (200 órányi felvételre alkalmas) tárkapacitású készülékek is.
Fontos különbség még az Invitelnél honos "tegnap tévéje" funkció: nemcsak eljövendő műsorok rögzíthetők, hanem - időkorláttal - korábbi adások is előhívhatók a szolgáltató archívumából. Szakértők szerint a hazánkban működő tévés platformok közül jelenleg egyértelműen a Microsoft Mediaroom platformjára építkező T-Home IPTV szolgáltatásfunkciói a legfejlettebbek. Ennek egyenes következménye az is, hogy ezt a bevált és folyamatosan fejlesztett technológiát igyekszik kiterjeszteni a szolgáltató az adsl-en túli világra is.
Június közepén indult el kábelhálózaton a T-Home IPTV szolgáltatása a legújabb EuroDocsis 3.0 technológiával. Az igazi újdonságnak számító fejlesztés eredményeként a korábbiaknál jóval szélesebb körbe, 180 ezer Békés és Csongrád megyei háztartásba, országszerte összesen több mint 1,5 millió háztartásba juthat el az - eddig csak adsl, vdsl és optikai hálózaton, megfelelő műszaki feltételek mellett elérhetővé tett - IPTV-szolgáltatás. Szűk három hónap alatt több mint 7000 ügyfél döntött e mellett a technológia mellett: ez annak fényében különösen nagy szám, hogy a T-Home a szolgáltatás 2006-os indulása óta összesen tett szert 87 000 előfizetőre.
A T-Home IPTV-jének kiterjesztése a kábeles platformra azért is számít nagy lépésnek, mert áthidalja az eredeti, adsl-en nyújtott szolgáltatás szűk keresztmetszetét: míg ott egyszerre csak két különböző élő adás vehető fel vagy nézhető egy időben, a kábelen (és persze optikai hálózaton vagy vdsl-en) háromra növekszik a számuk. Ez pedig a több tévékészüléket üzemeltető háztartásokban is elegendőnek látszik arra, hogy megfeleljen a legváltozatosabb tévézési szokásoknak.
A közeljövőben egy sor további, az IPTV-platform interaktív képességeit kihasználó új szolgáltatás bevezetése is várható. Ilyenek a T-Home "saját" csatornáinak - például az OzoneNetworknek és a LifeNetworknek - a bázisán már használhatók, és kiterjesztésük elképzelhető más műsorokra is. Bár részletek még nem ismeretesek, biztosan számíthatunk az internetes lehetőségek kiszélesedésére, valamint a személyre szabott tévészolgáltatások bevezetésére is. És egyáltalán nem futurisztikus elképzelés az sem, hogy több kamerával közvetített eseményeknél a néző idővel majd maga választhatja ki, hogy melyik képét akarja nézni.
A szolgáltatási paletta szabványosodásával a konvergens technológia fejlődésének következő fázisában eltűnhetnek a set-top boxok (már léteznek ilyen irányú fejlesztések), és helyüket a kommunikációképes, intelligens televíziókészülékek vehetik át: tehát egyetlen szál távirányítóval a kézben válthatunk a csatornák között, böngészhetjük az interneten a legfrissebb híreket, kölcsönözhetünk filmeket, adhatunk le rendeléseket, kommunikálhatunk a szolgáltatóval vagy éppen vásárolhatunk.
Van még egy, eddig kevésbé hangsúlyozott előnye az iptv-nek. Mivel intelligens eszközök láncolatán keresztül jut el a képi információ a tévékészülékekig, a digitális jelfolyam útja - a korábbi technológiákhoz képest jóval könnyebben - minden egyes szakaszon nagyon pontosan végigkövethető. Ennek az esetleges hibák behatárolásakor és azok orvoslásakor nő meg a jelentősége. Igaz, ma még 72 órás szolgáltatás-helyreállítási határidő szerepel a szerződésekben, de egyáltalán nem volna meglepő, ha ez 24 órára csökkenne (tapasztalati adatok szerint a javítások egy napon belül meg is történnek, gyakran hozzáértőt faragva az előfizetőből).
Hiába azonban a technológia elsöprő erejű fejlesztése, a sugárzási jogok kusza helyzete olykor kellemetlen meglepetésekkel is szembesíti a tévézőket. Ilyen volt az, amikor az egyik jogtulajdonos szolgáltató erőből kezdett tárgyalni a konkurensekkel, és az ország nagyobbik fele gyakorlatilag kirekesztődött a minőségi futball (Premier League, Bajnokok Ligája) élvezetéből. Vagy egy még újabb fejlemény: az RTL Klub terve, amely szerint - nem kevés - pénzt kér a sugárzásért a jövő év elejétől, jóllehet ezt korábban ingyen biztosította a szolgáltatóknak. Márpedig a legnagyobb nézettségű csatornát aligha veszi ki bármelyik szolgáltató a kínálatából, és inkább dönt úgy, hogy essen áldozatul néhány kisebb tematikus csatorna a ma 80 feletti magyar nyelvű tartalmi kínálatból.
Hogy mi lehet erre a gyors reagálású IPTV-szolgáltató válasza? Talán az - megtalálva a lehetséges jogosultságot -, hogy a csatornák egyenkénti megrendelésének lehetőségét is megfontolja, hiszen erre a technológia önmagában alkalmas. Igaz, a megoldás alapvetően drágább, mint különböző csomagokban foglalva adni a tévéműsort, de a kínálat és a korszerű szolgáltatások bővülésével a felhasználói attitűdök is egyre differenciáltabbak, és így könnyen lehetséges, hogy a választás szabadságáért adott esetben egyesek többet is hajlandóak áldozni.
Természetesen a képi információ habzsolásának az internet révén számos egyéb csatornája is megnyílt, de a hétköznapi használó ragaszkodik a tévéjéhez - így azt sem bánja tehát, ha éppen az internet technológiája hozza a nappalijába a tévéprogramokat. Magukat a technológia révén birtokába került szolgáltatásokat pedig örömmel veszi birtokba, ha minderre hagyományos távkapcsolójának innenső végén nyílik módja.
Változtak tévézési szokásaink, új fogalmakat tanultunk meg az elmúlt években - olyanokat, mint megállítható élő adás, felvétel, videotéka -, és kezdünk úgy tekinteni a televíziónkra, mint valóságos képi információs központra. Az újgenerációs alapszolgáltatások valamennyi digitális technológiájú (IPTV, kábeles vagy műholdas) módszerrel elérhetők, hisz jóformán "csak" egy asztali dvd-íróhoz hasonló merevlemezes set-top boxot (stb) kell a vételi hely és a tévékészülék közé illeszteni.
Jól jelzi ezt az irányzatot, hogy idén augusztus elején a T-Home a Sat TV esetében is bevezette a merevlemezes set-top boxot, amely lehetővé teszi az élő adás megállítását, illetve a műsorok felvételét. (Fontos megjegyezni, hogy ez a régebbi Sat TV-előfizetők esetében nem egyszerűen a korábbi set-top boxok cseréjét jelenti: egy pluszkábelre is szükség van a parabolaantenna és a vevőkészülék közé, így lehetséges felvenni valamit, miközben egy másik műsort nézünk.)
Az IPTV igazi újdonsága az interaktivitás révén elérhető szolgáltatásoknak a korábbiakhoz nem mérhető széles skálájában mutatkozik meg. Ezt gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy a tévénéző folyamatos internetkapcsolatban van szolgáltatójával (esetünkben az Invitellel vagy a T-Home-mal, illetve a Magyar Telekom nagykereskedelmi szerződött partnereivel). Ennek a folyamatos kapcsolatnak köszönhetően szinte valós időben zajlik kettejük "párbeszéde", amely a dolog jellegéből következően vizuális, a felhasználó oldalán pedig a már jól megszokott távirányító az eszköze.
Magyarországon jelenleg két IPTV-szolgáltatási modell létezik, az érdemi különbség a kívánság szerinti műsortárolás helyében van. Az Invitel saját szerverén őrzi a műsorokat, míg a T-Home a merevlemezes stb-ket ajánlja rögzítési célra. Eltérő a díjazás is: az Invitel csomagtól függően nyújt havi 5, illetve 10 órányi felvételi lehetőséget (a vevőegység bérleti díja 990 forint), minden további 10 óra 250 forintba kerül. A T-Home-nál a prémium lehetőség 1000 forintba kerül, és ezért a jelenlegi set-top boxok 80 vagy 160 gigabájtnyi (50-100 órányi) műsortárolási lehetőséget kínálnak; a cég tájékoztatása szerint viszont rövidesen megjelennek a 320 gigabájtos (200 órányi felvételre alkalmas) tárkapacitású készülékek is.
Fontos különbség még az Invitelnél honos "tegnap tévéje" funkció: nemcsak eljövendő műsorok rögzíthetők, hanem - időkorláttal - korábbi adások is előhívhatók a szolgáltató archívumából. Szakértők szerint a hazánkban működő tévés platformok közül jelenleg egyértelműen a Microsoft Mediaroom platformjára építkező T-Home IPTV szolgáltatásfunkciói a legfejlettebbek. Ennek egyenes következménye az is, hogy ezt a bevált és folyamatosan fejlesztett technológiát igyekszik kiterjeszteni a szolgáltató az adsl-en túli világra is.
Június közepén indult el kábelhálózaton a T-Home IPTV szolgáltatása a legújabb EuroDocsis 3.0 technológiával. Az igazi újdonságnak számító fejlesztés eredményeként a korábbiaknál jóval szélesebb körbe, 180 ezer Békés és Csongrád megyei háztartásba, országszerte összesen több mint 1,5 millió háztartásba juthat el az - eddig csak adsl, vdsl és optikai hálózaton, megfelelő műszaki feltételek mellett elérhetővé tett - IPTV-szolgáltatás. Szűk három hónap alatt több mint 7000 ügyfél döntött e mellett a technológia mellett: ez annak fényében különösen nagy szám, hogy a T-Home a szolgáltatás 2006-os indulása óta összesen tett szert 87 000 előfizetőre.
A T-Home IPTV-jének kiterjesztése a kábeles platformra azért is számít nagy lépésnek, mert áthidalja az eredeti, adsl-en nyújtott szolgáltatás szűk keresztmetszetét: míg ott egyszerre csak két különböző élő adás vehető fel vagy nézhető egy időben, a kábelen (és persze optikai hálózaton vagy vdsl-en) háromra növekszik a számuk. Ez pedig a több tévékészüléket üzemeltető háztartásokban is elegendőnek látszik arra, hogy megfeleljen a legváltozatosabb tévézési szokásoknak.
A közeljövőben egy sor további, az IPTV-platform interaktív képességeit kihasználó új szolgáltatás bevezetése is várható. Ilyenek a T-Home "saját" csatornáinak - például az OzoneNetworknek és a LifeNetworknek - a bázisán már használhatók, és kiterjesztésük elképzelhető más műsorokra is. Bár részletek még nem ismeretesek, biztosan számíthatunk az internetes lehetőségek kiszélesedésére, valamint a személyre szabott tévészolgáltatások bevezetésére is. És egyáltalán nem futurisztikus elképzelés az sem, hogy több kamerával közvetített eseményeknél a néző idővel majd maga választhatja ki, hogy melyik képét akarja nézni.
A szolgáltatási paletta szabványosodásával a konvergens technológia fejlődésének következő fázisában eltűnhetnek a set-top boxok (már léteznek ilyen irányú fejlesztések), és helyüket a kommunikációképes, intelligens televíziókészülékek vehetik át: tehát egyetlen szál távirányítóval a kézben válthatunk a csatornák között, böngészhetjük az interneten a legfrissebb híreket, kölcsönözhetünk filmeket, adhatunk le rendeléseket, kommunikálhatunk a szolgáltatóval vagy éppen vásárolhatunk.
Van még egy, eddig kevésbé hangsúlyozott előnye az iptv-nek. Mivel intelligens eszközök láncolatán keresztül jut el a képi információ a tévékészülékekig, a digitális jelfolyam útja - a korábbi technológiákhoz képest jóval könnyebben - minden egyes szakaszon nagyon pontosan végigkövethető. Ennek az esetleges hibák behatárolásakor és azok orvoslásakor nő meg a jelentősége. Igaz, ma még 72 órás szolgáltatás-helyreállítási határidő szerepel a szerződésekben, de egyáltalán nem volna meglepő, ha ez 24 órára csökkenne (tapasztalati adatok szerint a javítások egy napon belül meg is történnek, gyakran hozzáértőt faragva az előfizetőből).
Hiába azonban a technológia elsöprő erejű fejlesztése, a sugárzási jogok kusza helyzete olykor kellemetlen meglepetésekkel is szembesíti a tévézőket. Ilyen volt az, amikor az egyik jogtulajdonos szolgáltató erőből kezdett tárgyalni a konkurensekkel, és az ország nagyobbik fele gyakorlatilag kirekesztődött a minőségi futball (Premier League, Bajnokok Ligája) élvezetéből. Vagy egy még újabb fejlemény: az RTL Klub terve, amely szerint - nem kevés - pénzt kér a sugárzásért a jövő év elejétől, jóllehet ezt korábban ingyen biztosította a szolgáltatóknak. Márpedig a legnagyobb nézettségű csatornát aligha veszi ki bármelyik szolgáltató a kínálatából, és inkább dönt úgy, hogy essen áldozatul néhány kisebb tematikus csatorna a ma 80 feletti magyar nyelvű tartalmi kínálatból.
Hogy mi lehet erre a gyors reagálású IPTV-szolgáltató válasza? Talán az - megtalálva a lehetséges jogosultságot -, hogy a csatornák egyenkénti megrendelésének lehetőségét is megfontolja, hiszen erre a technológia önmagában alkalmas. Igaz, a megoldás alapvetően drágább, mint különböző csomagokban foglalva adni a tévéműsort, de a kínálat és a korszerű szolgáltatások bővülésével a felhasználói attitűdök is egyre differenciáltabbak, és így könnyen lehetséges, hogy a választás szabadságáért adott esetben egyesek többet is hajlandóak áldozni.