SG.hu·
A Facebook-megvonás amerikai tapasztalatai
A közösségi oldalak folyamatos használata növelheti a stresszt, gyengíti a személyes kapcsolatokat és a súlyos függőknél alváshiányt is okozhat - közölte annak az amerikai egyetemnek az igazgatója, ahol kísérleti jelleggel egy hétre blokkolták a Facebook-hozzáférést a diákok számára.
A kísérlet lezárult, és bár a részletes elemzés még nem készült el, Eric Darr igazgató szerint "a hallgatók ráébredtek, hogy a közösségi média, különös tekintettel a folyamatos Facebook-kapcsolatra, átveheti életük irányítását, ha nem tartják kordában". Akadt olyan diák, aki odáig jutott, hogy a nap 21 óráján keresztül képtelen volt elszakadni Facebook-üzeneteitől, csak hajnali 2 és 5 óra között engedett magának némi alvást - arra a kis időre, amikor "becsukta" postaládáját. "Úgy gondolom, ez már függőség" - hangsúlyozta Darr.
A nyolcszáz diákot számláló Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetemen (Pennsylvania állam) a Facebook-szünet alatt a hallgatók zöme úgy viselkedett, mint az órák után cigarettázni somfordáló nikotinfüggők: ki-kisurrantak, hogy okostelefonjaikon ellenőrizzék üzeneteiket. De voltak, akik rájöttek: személyesen is megbeszélhetik a dolgokat kollégáikkal vagy oktatóikkal, nem pedig csak a megszokott módon, a Facebookon üzengetve egymásnak.
"Nem is vesszük észre, mekkora szerepet kapott a közösségi média az életünkben" - foglalta össze a kísérlet tanulságát az igazgató, aki úgy vélte, hogy "csak akkor lehet igazán megbizonyosodni erről, ha egy időre leállunk vele". Az egyhetes Facebook-tilalomnak heves ellenzői is akadtak, akik a szólásszabadság megsértésére hivatkozva adtak hangot felháborodásuknak az igazgatónak eljuttatott e-mailekben. Darr végül azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt a személyes eszmecsere és a Facebookon való kapcsolattartás között.
A kísérlet lezárult, és bár a részletes elemzés még nem készült el, Eric Darr igazgató szerint "a hallgatók ráébredtek, hogy a közösségi média, különös tekintettel a folyamatos Facebook-kapcsolatra, átveheti életük irányítását, ha nem tartják kordában". Akadt olyan diák, aki odáig jutott, hogy a nap 21 óráján keresztül képtelen volt elszakadni Facebook-üzeneteitől, csak hajnali 2 és 5 óra között engedett magának némi alvást - arra a kis időre, amikor "becsukta" postaládáját. "Úgy gondolom, ez már függőség" - hangsúlyozta Darr.
A nyolcszáz diákot számláló Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetemen (Pennsylvania állam) a Facebook-szünet alatt a hallgatók zöme úgy viselkedett, mint az órák után cigarettázni somfordáló nikotinfüggők: ki-kisurrantak, hogy okostelefonjaikon ellenőrizzék üzeneteiket. De voltak, akik rájöttek: személyesen is megbeszélhetik a dolgokat kollégáikkal vagy oktatóikkal, nem pedig csak a megszokott módon, a Facebookon üzengetve egymásnak.
"Nem is vesszük észre, mekkora szerepet kapott a közösségi média az életünkben" - foglalta össze a kísérlet tanulságát az igazgató, aki úgy vélte, hogy "csak akkor lehet igazán megbizonyosodni erről, ha egy időre leállunk vele". Az egyhetes Facebook-tilalomnak heves ellenzői is akadtak, akik a szólásszabadság megsértésére hivatkozva adtak hangot felháborodásuknak az igazgatónak eljuttatott e-mailekben. Darr végül azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt a személyes eszmecsere és a Facebookon való kapcsolattartás között.