MTI
A Magyar Telekom után nyomoz a német ügyészség
A bonni ügyészség vizsgálatot folytat a Deutsche Telekom ellen a magyarországi leányvállalatnál fölmerült vesztegetési gyanú kapcsán - írta a Süddeutsche Zeitung.
A Deutsche Telekom szóvivője délelőtt megerősítette az újság értesülését. Eszerint a tőzsdén jegyzett cég bonni székházát néhány nappal ezelőtt átkutatták az ügyészség munkatársai. Erre az okot a Magyar Telekom üzleti könyveiben talált szabálytalan kifizetések szolgáltatták. A müncheni újság szerint a nyomozás középpontjában a budapesti cég macedóniai és montenegrói leányvállalatai által kötött tanácsadói szerződések állnak. Az üzleti könyveket vizsgáló Pricewaterhouse-Coopers emberei a 2005. év kimutatásait átnézve gyanús kifizetésekre bukkantak, emiatt nem is hagyták jóvá a számokat.
A kifogásuk az volt, hogy a jelentős összegű kifizetésekkel szemben nem állt megfelelő szolgáltatás. A bonni Telekom központban összesen hétmillió euróról tudnak. Ez a pénz állítólag politikusok és magas beosztású kormányhivatalnokok megkenését szolgálta. A milliókat a tanácsadó cégek - saját jutalékuk levonása után - adták tovább a célszemélyeknek. A "kenési akció" célja állítólag az volt, hogy előnyös helyzetbe kerüljenek a piac szabályozása során.
A Deutsche Telekom számára kellemetlenné válhat az ügy - írta a Süddeutsche Zeitung -, hiszen ma még nem lehet tudni, milyen mélyen érintettek német menedzserek is az ügyben. A konszern környezetében azt állítják, hogy a múltban alig volt ellenőrzés a délkelet-európai leányvállalatoknál. Az ottani távközlési vállalatok megvásárlásakor többnyire átvették a régi vezetők legnagyobb részét is, akik jó politikai kapcsolatokkal rendelkeztek. Az indoklás legtöbbször az volt, hogy a helyi menedzserek jobban ismerik a piacot. A Magyar Telekom az újságíróknak azt ajánlotta, hogy közvetlenül a Deutsche Telekom sajtóirodájához forduljanak a Németországban történtek ügyében. A Magyar Telekomnál már évek óta folyó vizsgálatról közölték, nincs új fejlemény, a vállalat erről korábban már mindent közölt a jelentéseiben és közleményeiben.
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. A következő év februárjában a társaság audit bizottsága megbízta az amerikai White&Case jogi irodát, vizsgálja meg, hogy a társaság a szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek jogszabályba, vagy a cég belső szabályozásaiba ütköznek. Az iroda szerint okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. Ezen kívül a White&Case talált több olyan szerződést is a macedón leányvállalatnál, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé.
Az azóta befejeződött vizsgálat kiderítette, hogy szándékos szabálytalanságok történtek. Ugyanakkor a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban "elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás törvényes üzleti célokat szolgált" és "meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek." A vizsgálat megállapította, hogy 2000 és 2006 között a cég és mecedón leányvállalatai jóváhagytak egy hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói és lobbytevékenységre vonatkozó szerződés esetében.
A jelentés kimondja azt is, hogy nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot. A jelentésben semmi sem utal arra, hogy a társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. Az említett ügyekben több hatósági vizsgálat most is folyamatban van.
A társaság külső jogi tanácsadóján keresztül a közelmúltban megbeszéléseket kezdett az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával (DOJ) és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel (SEC) a vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével kapcsolatban, de még nem jutottak megállapodásra. A Magyar Telekom legutóbb, a 2010 első félévi gyorsjelentésében azt közölte, hogy az ügyek büntető vagy polgári jogi szankciókhoz vezethetnek. Ezen túlmenően nem tudja azt sem megbecsülni, hogy mikor zárulnak le a vizsgálatok, s hogy mi lesz következményük.
A Magyar Telekom 2010 első félévében 1,4 milliárd forintot fordított a vizsgálatokra, de az összes költség már 20 milliárd forint közelében van. A Magyar Telekom közölte azt is, hogy a közelmúltban értesült a T-Mobile Macedóniánál történt számviteli hibákról, amelyek az idei, a 2007., a 2008. illetve 2009. évet érintik. A belső vizsgálat eddigi eredményei alapján a társaság arra a következtetésre jutott, hogy a számviteli hibák nem jelentősek a korábban közzétett konszolidált pénzügyi beszámolókhoz képest. A társaság a mérlegben még fennálló hibákat kijavította.
A Magyar Telekom belső vizsgálatát kiterjesztette a T-Mobile Macedóniával összefüggő egyéb egyenlegekre is, ám közlése szerint nem tudja előre jelezni, hogy mikor zárul le a belső vizsgálat, és hogy mi lesz a vizsgálat végső kimenetele.
A Deutsche Telekom szóvivője délelőtt megerősítette az újság értesülését. Eszerint a tőzsdén jegyzett cég bonni székházát néhány nappal ezelőtt átkutatták az ügyészség munkatársai. Erre az okot a Magyar Telekom üzleti könyveiben talált szabálytalan kifizetések szolgáltatták. A müncheni újság szerint a nyomozás középpontjában a budapesti cég macedóniai és montenegrói leányvállalatai által kötött tanácsadói szerződések állnak. Az üzleti könyveket vizsgáló Pricewaterhouse-Coopers emberei a 2005. év kimutatásait átnézve gyanús kifizetésekre bukkantak, emiatt nem is hagyták jóvá a számokat.
A kifogásuk az volt, hogy a jelentős összegű kifizetésekkel szemben nem állt megfelelő szolgáltatás. A bonni Telekom központban összesen hétmillió euróról tudnak. Ez a pénz állítólag politikusok és magas beosztású kormányhivatalnokok megkenését szolgálta. A milliókat a tanácsadó cégek - saját jutalékuk levonása után - adták tovább a célszemélyeknek. A "kenési akció" célja állítólag az volt, hogy előnyös helyzetbe kerüljenek a piac szabályozása során.
A Deutsche Telekom számára kellemetlenné válhat az ügy - írta a Süddeutsche Zeitung -, hiszen ma még nem lehet tudni, milyen mélyen érintettek német menedzserek is az ügyben. A konszern környezetében azt állítják, hogy a múltban alig volt ellenőrzés a délkelet-európai leányvállalatoknál. Az ottani távközlési vállalatok megvásárlásakor többnyire átvették a régi vezetők legnagyobb részét is, akik jó politikai kapcsolatokkal rendelkeztek. Az indoklás legtöbbször az volt, hogy a helyi menedzserek jobban ismerik a piacot. A Magyar Telekom az újságíróknak azt ajánlotta, hogy közvetlenül a Deutsche Telekom sajtóirodájához forduljanak a Németországban történtek ügyében. A Magyar Telekomnál már évek óta folyó vizsgálatról közölték, nincs új fejlemény, a vállalat erről korábban már mindent közölt a jelentéseiben és közleményeiben.
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. A következő év februárjában a társaság audit bizottsága megbízta az amerikai White&Case jogi irodát, vizsgálja meg, hogy a társaság a szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek jogszabályba, vagy a cég belső szabályozásaiba ütköznek. Az iroda szerint okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. Ezen kívül a White&Case talált több olyan szerződést is a macedón leányvállalatnál, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé.
Az azóta befejeződött vizsgálat kiderítette, hogy szándékos szabálytalanságok történtek. Ugyanakkor a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban "elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás törvényes üzleti célokat szolgált" és "meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek." A vizsgálat megállapította, hogy 2000 és 2006 között a cég és mecedón leányvállalatai jóváhagytak egy hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói és lobbytevékenységre vonatkozó szerződés esetében.
A jelentés kimondja azt is, hogy nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot. A jelentésben semmi sem utal arra, hogy a társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. Az említett ügyekben több hatósági vizsgálat most is folyamatban van.
A társaság külső jogi tanácsadóján keresztül a közelmúltban megbeszéléseket kezdett az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával (DOJ) és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel (SEC) a vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével kapcsolatban, de még nem jutottak megállapodásra. A Magyar Telekom legutóbb, a 2010 első félévi gyorsjelentésében azt közölte, hogy az ügyek büntető vagy polgári jogi szankciókhoz vezethetnek. Ezen túlmenően nem tudja azt sem megbecsülni, hogy mikor zárulnak le a vizsgálatok, s hogy mi lesz következményük.
A Magyar Telekom 2010 első félévében 1,4 milliárd forintot fordított a vizsgálatokra, de az összes költség már 20 milliárd forint közelében van. A Magyar Telekom közölte azt is, hogy a közelmúltban értesült a T-Mobile Macedóniánál történt számviteli hibákról, amelyek az idei, a 2007., a 2008. illetve 2009. évet érintik. A belső vizsgálat eddigi eredményei alapján a társaság arra a következtetésre jutott, hogy a számviteli hibák nem jelentősek a korábban közzétett konszolidált pénzügyi beszámolókhoz képest. A társaság a mérlegben még fennálló hibákat kijavította.
A Magyar Telekom belső vizsgálatát kiterjesztette a T-Mobile Macedóniával összefüggő egyéb egyenlegekre is, ám közlése szerint nem tudja előre jelezni, hogy mikor zárul le a belső vizsgálat, és hogy mi lesz a vizsgálat végső kimenetele.