MTI
Visszavonták a Julian Assange elleni elfogatóparancsot
Visszavonták szombaton azt az elfogatóparancsot, amelyet Svédországban adtak ki Julian Assange, a titkos amerikai katonai iratok nyilvánosságra hozatalával elhíresült oknyomozó honlap, a Wikileaks alapítója ellen.
Az ausztrál állampolgárságú Assange-t, akiről nem tudni, hogy jelenleg hol tartózkodik, szexuális zaklatás és nemi erőszak gyanújával akarták őrizetbe venni. "Nem hiszem, hogy lenne ok annak feltételezésére, hogy nemi erőszakot követett el" - mondta Eva Finne főügyész a parancs visszavonásakor. Arról, hogy a szexuális zaklatás vádja, amelyért nem jár letartóztatás, helytálló-e, nem beszélt. Maga Assange a Wikileaks Twitter-oldalán tagadta, megalapozatlannak nevezte a vádat. A Wikileaks alapítójának nincs állandó lakhelye, sokat utazik, s mindig máshol bukkan fel a nyilvánosság előtt.
Az oknyomozó honlap Afgán hadinapló címmel titkos amerikai katonai iratokat tett közzé az afganisztáni háborúról, a dokumentumok 2004 és 2010 között keletkeztek. Assange pár napja bejelentette: néhány héten belül újabb 15 ezer dokumentumot hoznak nyilvánosságra. A kiszivárogtatás után a Pentagon amerikai katonák és afgán segítőik életének veszélyeztetésével vádolta az információk közreadóit.
Az ausztrál állampolgárságú Assange-t, akiről nem tudni, hogy jelenleg hol tartózkodik, szexuális zaklatás és nemi erőszak gyanújával akarták őrizetbe venni. "Nem hiszem, hogy lenne ok annak feltételezésére, hogy nemi erőszakot követett el" - mondta Eva Finne főügyész a parancs visszavonásakor. Arról, hogy a szexuális zaklatás vádja, amelyért nem jár letartóztatás, helytálló-e, nem beszélt. Maga Assange a Wikileaks Twitter-oldalán tagadta, megalapozatlannak nevezte a vádat. A Wikileaks alapítójának nincs állandó lakhelye, sokat utazik, s mindig máshol bukkan fel a nyilvánosság előtt.
Az oknyomozó honlap Afgán hadinapló címmel titkos amerikai katonai iratokat tett közzé az afganisztáni háborúról, a dokumentumok 2004 és 2010 között keletkeztek. Assange pár napja bejelentette: néhány héten belül újabb 15 ezer dokumentumot hoznak nyilvánosságra. A kiszivárogtatás után a Pentagon amerikai katonák és afgán segítőik életének veszélyeztetésével vádolta az információk közreadóit.