MTI
Kifehérítenék a BlackBerryt
Elvesztheti előfizetői 7,6 százalékát az amerikai Research in Motion Ltd. (RIM), az elektronikus levelezési képessége miatt kedvelt BlackBerry okos telefonok fejlesztője, ha nem tud egyezségre jutni azokkal az államokkal, amelyek hozzáférést akarnak a vállalat rendszerén folytatott titkosított üzenetváltásokhoz - derül ki a Bloomberg és a BBC összefoglalóiból.
Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Indonézia után a hét végén India is felszólította a céget, hogy tegye lehetővé hatóságainak az információcsere ellenőrzését, mert enélkül a bűnözők, különösen a terroristák minden további nélkül teljes titokban kommunikálhatnak egymással, ami megengedhetetlen biztonsági kockázatot jelent. Az előbbi országokkal szemben India nem pusztán az üzenetek szövegébe akar betekintést, hanem a RIM titkosító rendszerének kódjait is követeli. Ennek hiányában kötelezhetik a mobilszolgáltatókat, hogy blokkolják a BlackBerryken folyó információcserét. Az indiai kormány augusztus végéig adott haladékot a vállalatnak, hogy megnyissa rendszerét a biztonsági szolgálatok előtt.
Az amerikai cég egyelőre visszautasítja a kormányok követelését, arra hivatkozik, hogy rendszerét minden országban ugyanaz az elbánás illeti meg, mint más társaságok technológiáját. Emellett hangsúlyozza, hogy neki magának sincs a kezében minden kód, hiszen a vállalatok, amelyek megrendelik a szolgáltatását, saját kulcsokkal használják a RIM technológiáját, hogy alkalmazottaik belső levelezését ne láthassák illetéktelenek. A társaság nem óhajt különleges elbánásban részesíteni egyetlen országot sem, azaz nem biztosít senkinek olyan előjogokat, amelyek másokat nem illetnek meg.
A tét ugyanakkor minden bizonnyal az okos telefonok gyártójának nagyobb, ugyanis a két említett arab országban összesen, illetve Indonéziában 1,2-1,2 millió, Indiában pedig 1,1 millió előfizetője van, akiket elveszíthet. (A RIM szolgáltatásait összesen 46 millió ügyfél veszi igénybe.) Az érintett államoknak és mobiloperátoroknak viszont mindegy, kikhez pártolnak át a felhasználók, ha a RIM-et kitiltják a piacról. A tőzsde is így láthatja a helyzetet: az indiai ultimátum nyomán 3,6 százalékkal esett a cég részvényeinek ára, amivel idén összesen 20 százalékra nőtt értékvesztésük.
Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Indonézia után a hét végén India is felszólította a céget, hogy tegye lehetővé hatóságainak az információcsere ellenőrzését, mert enélkül a bűnözők, különösen a terroristák minden további nélkül teljes titokban kommunikálhatnak egymással, ami megengedhetetlen biztonsági kockázatot jelent. Az előbbi országokkal szemben India nem pusztán az üzenetek szövegébe akar betekintést, hanem a RIM titkosító rendszerének kódjait is követeli. Ennek hiányában kötelezhetik a mobilszolgáltatókat, hogy blokkolják a BlackBerryken folyó információcserét. Az indiai kormány augusztus végéig adott haladékot a vállalatnak, hogy megnyissa rendszerét a biztonsági szolgálatok előtt.
Az amerikai cég egyelőre visszautasítja a kormányok követelését, arra hivatkozik, hogy rendszerét minden országban ugyanaz az elbánás illeti meg, mint más társaságok technológiáját. Emellett hangsúlyozza, hogy neki magának sincs a kezében minden kód, hiszen a vállalatok, amelyek megrendelik a szolgáltatását, saját kulcsokkal használják a RIM technológiáját, hogy alkalmazottaik belső levelezését ne láthassák illetéktelenek. A társaság nem óhajt különleges elbánásban részesíteni egyetlen országot sem, azaz nem biztosít senkinek olyan előjogokat, amelyek másokat nem illetnek meg.
A tét ugyanakkor minden bizonnyal az okos telefonok gyártójának nagyobb, ugyanis a két említett arab országban összesen, illetve Indonéziában 1,2-1,2 millió, Indiában pedig 1,1 millió előfizetője van, akiket elveszíthet. (A RIM szolgáltatásait összesen 46 millió ügyfél veszi igénybe.) Az érintett államoknak és mobiloperátoroknak viszont mindegy, kikhez pártolnak át a felhasználók, ha a RIM-et kitiltják a piacról. A tőzsde is így láthatja a helyzetet: az indiai ultimátum nyomán 3,6 százalékkal esett a cég részvényeinek ára, amivel idén összesen 20 százalékra nőtt értékvesztésük.