SG.hu·
Személyes okok a Google kínai távozása mögött
Ahogy múlnak a napok, úgy válik egyre több információ elérhetővé a Google kínai távozásának valódi háttérokairól.
A webes konszern folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy azért hagyja el Kínát, mert megelégelte az internetcenzúrát és a jövőben nem hajlandó együttműködni a helyi hatóságokkal. A Google üzenete egyértelmű: végezzék el a kínai cenzorok a piszkos munkát. Az összkép azonban jóval árnyaltabb. A The Wall Street Journal megszólaltatta Sergej Brint, a Google társalapítóját, aki érdekes gondolatokat osztott meg az olvasókkal. 1979-ben akkor 6 éves orosz kisfiúként vándorolt ki a Szovjetunióból az Egyesült Államokba. Nem véletlen tehát, hogy a Google döntésében Brin személyes élményei is komoly szerepet játszottak. Az azóta milliárdossá váló orosz fiatalember mindent ellenez, ami a diktatúrákra emlékezteti.
"Kína ugyan komoly eredményeket ért el a szegénység elleni küzdelemben, ennek ellenére úgy látom, hogy még mindig az önkényuralom bizonyos jeleit hordozza, különösen igaz ez a cenzúra és a másképp gondolkodók ellenőrzésének kérdésében. Számomra pedig ez zavaró. Négy évvel ezelőtt csak nehezen egyeztem bele abba, hogy elinduljon Kínában is a Google keresője, és hogy a vállalat elfogadja a pekingi cenzúraszabályokat. Mint utólag kiderült, a kompromisszumok túl nagyok voltak. Azóta nagy mértékben romlott a helyzet és különösen igaz ez a 2008-as pekingi olimpia utáni helyzetre. A rezsim még több mindent cenzúráz és még erősebben beavatkozott vállalatunk üzleti ügyeibe. Az utolsó cseppet a pohárban a hackertámadás jelentette" - szögezte le Sergej Brin.
A vezető közölte, hogy a tavalyi akció során nem csak üzleti titkokat loptak el tőlük, hanem az elkövetők megpróbálták megszerezni a kínai kiberdisszidensek e-mail kapcsolatait is. Joggal merül fel a kérdés, hogy a nem kínai támadókat miért érdekelnék ezek az információk? A Google társalapítója összességében sikerként könyvelte el a lépést, mivel ezzel egyértelmű jelzést küldtek más államoknak is, amelyek szintén korlátozni akarják az internethez való szabad hozzáféréseket. Brin példaként említette Ausztráliát, ahol a gyermekvédelemre hivatkozva akarja bevezetni a helyi kormány a számára nem tetsző tartalmak szűrését.
A webes konszern folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy azért hagyja el Kínát, mert megelégelte az internetcenzúrát és a jövőben nem hajlandó együttműködni a helyi hatóságokkal. A Google üzenete egyértelmű: végezzék el a kínai cenzorok a piszkos munkát. Az összkép azonban jóval árnyaltabb. A The Wall Street Journal megszólaltatta Sergej Brint, a Google társalapítóját, aki érdekes gondolatokat osztott meg az olvasókkal. 1979-ben akkor 6 éves orosz kisfiúként vándorolt ki a Szovjetunióból az Egyesült Államokba. Nem véletlen tehát, hogy a Google döntésében Brin személyes élményei is komoly szerepet játszottak. Az azóta milliárdossá váló orosz fiatalember mindent ellenez, ami a diktatúrákra emlékezteti. "Kína ugyan komoly eredményeket ért el a szegénység elleni küzdelemben, ennek ellenére úgy látom, hogy még mindig az önkényuralom bizonyos jeleit hordozza, különösen igaz ez a cenzúra és a másképp gondolkodók ellenőrzésének kérdésében. Számomra pedig ez zavaró. Négy évvel ezelőtt csak nehezen egyeztem bele abba, hogy elinduljon Kínában is a Google keresője, és hogy a vállalat elfogadja a pekingi cenzúraszabályokat. Mint utólag kiderült, a kompromisszumok túl nagyok voltak. Azóta nagy mértékben romlott a helyzet és különösen igaz ez a 2008-as pekingi olimpia utáni helyzetre. A rezsim még több mindent cenzúráz és még erősebben beavatkozott vállalatunk üzleti ügyeibe. Az utolsó cseppet a pohárban a hackertámadás jelentette" - szögezte le Sergej Brin.
A vezető közölte, hogy a tavalyi akció során nem csak üzleti titkokat loptak el tőlük, hanem az elkövetők megpróbálták megszerezni a kínai kiberdisszidensek e-mail kapcsolatait is. Joggal merül fel a kérdés, hogy a nem kínai támadókat miért érdekelnék ezek az információk? A Google társalapítója összességében sikerként könyvelte el a lépést, mivel ezzel egyértelmű jelzést küldtek más államoknak is, amelyek szintén korlátozni akarják az internethez való szabad hozzáféréseket. Brin példaként említette Ausztráliát, ahol a gyermekvédelemre hivatkozva akarja bevezetni a helyi kormány a számára nem tetsző tartalmak szűrését.