SG.hu·
Törvény a nyílt szabványok kötelező alkalmazásáról
A Nyílt Szabvány Szövetség (NYISSZ) üdvözli, hogy az Országgyűlés kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában.
A civilek szerdán juttatták el közleményüket az MTI-hez, amelyben azt írják: a hazai szabványháború lezárását jelentheti a NYISSZ által javasolt törvénymódosítás, melyet a parlament december 14-én elfogadott.
A szövetség szerint a jelenlegi nem szabványos alapon működő, "szigetszerű" informatikai rendszerek több szempontból akadályozzák az egyszerű, átlátható és olcsó ügyintézést, szolgáltatásokat. A szabványos működés eredményeképpen a felhasználók - tehát az állampolgárok, vállalatok és intézmények - magasabb szintű szolgáltatásokhoz jutnak: csökken a hozzáférés és a szolgáltatás biztosításának a költsége és egyszerűsíthető az ügyintézés, az állampolgárok ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg. Ráadásul a nyílt szabványok működése esetében a szabványok használatáért senki sem követelhet jogdíjat.
A közlemény emlékeztet: a közhivatalok a nyugat európai országok többségében már nyílt szabványokat alkalmaznak. Hollandia, Franciaország, Lengyelország és Horvátország az utóbbi években törvényi úton tette kötelezővé azok kötelező használatát. Magyarországon több alkalommal megütköztek egymással a zárt és nyílt szabványú termékek képviselői: 2008-ban egy 25 milliárdos "Microsoft vagy azzal egyenértékű" szoftver közbeszerzési kiírás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a bírósághoz, a hazai nyílt szoftveres cégek pedig az Európai Unióhoz fordultak.
Idén tavasszal Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megnyitják a közbeszerzési piacot a nyílt szabványú szoftverek előtt, azaz megkezdődhet a nyílt technológiákra történő átállás. A gazdasági válság kibontakozása még időszerűbbé tette az informatikai költségek leszorítását és ezzel együtt az informatikai monopóliumok felszámolását. A most elfogadott törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelmű helyzetet teremt: a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak a most elfogadott törvény értelmében definíció szerint nyílt szabványosnak, a törvény szóhasználatában "közhasznúnak" kell lennie.
Sok hazai hivatal és hatóság már eleve nyílt szabványokat alkalmaz, számukra ez a törvénymódosítás nem jelent változást. Ugyanakkor végre törvényi garancia biztosítja, hogy minden állampolgár nyílt szabványokon keresztül, nyílt vagy zárt szoftverekkel is hozzájuthasson az állami szolgáltatásokhoz.
A civilek szerdán juttatták el közleményüket az MTI-hez, amelyben azt írják: a hazai szabványháború lezárását jelentheti a NYISSZ által javasolt törvénymódosítás, melyet a parlament december 14-én elfogadott.
A szövetség szerint a jelenlegi nem szabványos alapon működő, "szigetszerű" informatikai rendszerek több szempontból akadályozzák az egyszerű, átlátható és olcsó ügyintézést, szolgáltatásokat. A szabványos működés eredményeképpen a felhasználók - tehát az állampolgárok, vállalatok és intézmények - magasabb szintű szolgáltatásokhoz jutnak: csökken a hozzáférés és a szolgáltatás biztosításának a költsége és egyszerűsíthető az ügyintézés, az állampolgárok ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg. Ráadásul a nyílt szabványok működése esetében a szabványok használatáért senki sem követelhet jogdíjat.
A közlemény emlékeztet: a közhivatalok a nyugat európai országok többségében már nyílt szabványokat alkalmaznak. Hollandia, Franciaország, Lengyelország és Horvátország az utóbbi években törvényi úton tette kötelezővé azok kötelező használatát. Magyarországon több alkalommal megütköztek egymással a zárt és nyílt szabványú termékek képviselői: 2008-ban egy 25 milliárdos "Microsoft vagy azzal egyenértékű" szoftver közbeszerzési kiírás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a bírósághoz, a hazai nyílt szoftveres cégek pedig az Európai Unióhoz fordultak.
Idén tavasszal Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megnyitják a közbeszerzési piacot a nyílt szabványú szoftverek előtt, azaz megkezdődhet a nyílt technológiákra történő átállás. A gazdasági válság kibontakozása még időszerűbbé tette az informatikai költségek leszorítását és ezzel együtt az informatikai monopóliumok felszámolását. A most elfogadott törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelmű helyzetet teremt: a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak a most elfogadott törvény értelmében definíció szerint nyílt szabványosnak, a törvény szóhasználatában "közhasznúnak" kell lennie.
Sok hazai hivatal és hatóság már eleve nyílt szabványokat alkalmaz, számukra ez a törvénymódosítás nem jelent változást. Ugyanakkor végre törvényi garancia biztosítja, hogy minden állampolgár nyílt szabványokon keresztül, nyílt vagy zárt szoftverekkel is hozzájuthasson az állami szolgáltatásokhoz.