SG.hu

Ragaszkodnak az ingyenes internetes tartalmakhoz a magyarok

A magyarok többsége reklámmentes, ingyenes internetes tartalmakat szeretne. Népszerűek hazánkban a web 2.0-s internetes alkalmazások, de a pénzügyeket inkább nem a neten intézzük.

A felhasználók 80 százaléka ingyenes hozzáférést szeretne az internetes tartalmakhoz: egyharmaduk ingyenes tartalmakat akar, hirdetések nélkül, nagyobb részük viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat is. Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is a többség reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretne. Honfitársainknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért - állapítja meg a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK Association által készített, az internetes hozzáférést feltérképező felmérés.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező és a világhálót magáncélra használó internetezők 13 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért: 8 százalékuk fizetne a reklámmentes tartalomért, 5 százalékuk pedig még akkor is hajlandó lenne fizetni, ha a hirdetések is megjelennének. A többség azonban továbbra is ingyenesen szeretné használni az internetet, ahogyan eddig is tette - derül ki a 17 országban végzett felmérésből.


A felmérés során többek között arra kérdeztek rá a felhasználóknál, hogy vajon hajlandóak lennének-e fizetni az internetes tartalomért - különösen azokon az oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános információkat kínálnak, mint pl. a Wikipedia. A válaszadók 80 százaléka továbbra is ingyenes hozzáférést akar: egyharmaduk ingyenes tartalmakat szeretne, hirdetések nélkül, nagyobb részük (46%) viszont az ingyenes hozzáférés mellett elviselné a reklámokat.

"Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is azok vannak többségben, akik reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretnének (CEE 41%, Magyarország 43%). A magyaroknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért, szemben az összes országra mért 13 százalékkal" - mondta el Nagy István, a GfK Hungária Média szektorának menedzsere.

A magáncélú internethasználat tekintetében a preferált tevékenységek rangsorát az e-mailezés vezeti (55%), közel ugyanilyen népszerű az általános informálódás (54%), a harmadik legkedveltebb internetes tevékenység pedig a hírek olvasása (39%). Közép-Kelet-Európában a listát a hírek olvasása vezeti (69%), ezt követi az e-mailezés és az informálódás (48% illetve 45%).

A web 2.0-s alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter a negyedik helyre kerültek, a globális eredmények alapján 4 felhasználóból 1 látogatja a közösségi oldalakat. Érdekesség, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem igazán népszerű ez a tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka rendszeres használója a közösségi oldalaknak.

Jelentős különbségek figyelhetők meg Európa nyugati és keleti része között a kiadással járó internetes tevékenységek népszerűségében. Míg a nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen használja a világhálót pénzügyei intézésére, vagy vásárol online kereskedőktől, illetve aukciókon, addig a kelet-európaiaknak csupán 4-8 százaléka teszi ugyanezt. Hazánkban még kisebb arányban élnek ezekkel a lehetőségekkel (1% illetve 5%).

Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek egyharmada naponta 1-2 órát használja az internetet magáncélra, 26 százalékuk kevesebb, mint napi egy órát, 25 százalékuk pedig nem is használja minden nap. A fennmaradó csoportba tartoznak azok a felhasználók, akik naponta legalább 3 órát szörfölnek a világhálón.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • polarka #9
    Mondom, ha rajtam múlik előbb lesznek reklámok a wikin, minthogy adakozzak.
  • hol9672 #8
    próbálkoznak, tarhálnak, nedőljbe

    ziopédia eleve vastag, hisz ott minden reklám, propaganda céllal iródik.
  • polarka #7
    Abból nem csinálnak hírt, h a wikipedianak lehet nem jön össze az üzemeltetéséhez szükséges pénz az adományokból?
    Személy szerint engem nem érdekelne, ha reklámok is lennének az oldalon.
  • willcox #6
    Talán te ütöttél a hasadra és tőled származik ez a felmérés?
    Elárulhatnád, hogy mi az a "jah". LOL!
  • billxxx #5
    Én azt mondom ha a netért kemény pénzeket fizetünk,főleg most a válság idején"nincs pénze senkinek,mindenki az életbenmaradásért küzd,"érthető hogy nem vagyunk hajlandóak fizeti.Még fizessünk is a tartalmakért,!!!!??...meg hogy nyugaton így meg úgy.Azért a nyugatot nem kellene összvetni a magyar adatokkal,hisz 10* annyit keresnek mint idehaza.Én azt mondom ha a bérek ott lesznek mint nyugaton,és marad pénz akkor majd meggondolom hogy fizetek e a tartalmakért.Mindig ezzel dobálóznak hogy nyugaton,így meg nyugaton úgy.Nem összevethető,,,még egyszer,ha a fizetések is ott lesznek mint nyugaton,és ez által az embereknek a létbiztonságérzete nőni fog akkor majd lesz az embereknek ideje és idegzete leülni a gép elé,akkor lesz jogos az a felvetés hogy fizetünk e a tartalmakért.Addig ez a kérdés nincs,..
  • T0nk #4
    Az a valóság, hogy kerül. Valakinek ki kell fizetni az előfizetést.
  • hol9672 #3
    ha a netes élet abszolút minden mozzanata akármilyen kis pénzbe kerülne, elég hamar orbitális összegek kerekednének ki. jóhogynem.
  • Drawain #2
    Jah, ha meg téged és még 1000 embert megkérdeznek ugyanez az arány jön ki. Akkor most hol is a hiba? :)
  • willcox #1
    Bírom az ilyen felméréseket. Nagyot üthettek a hasukra megint.
    Ha engem kérdeztek volna, akkor egészen más arányok jöttek volna ki.