Berta Sándor
Peru: OLPC XO minden gyereknek
A dél-amerikai ország 2007-ben csatlakozott az One Laptop Per Child (OLPC) programhoz, azzal a szándékkal, hogy minden általános iskolásnak juttasson egy készüléket.
Tanja Kohn, az Innsbrucki Egyetem lektora kétszer hat hétre Peruba utazott. Feladata az XO laptopok alkalmazási tapasztalatainak összegyűjtése és azok kiértékelése volt. A perui oktatási minisztérium elhatározta, hogy 2011-ig minden állami általános iskola tanulója kapni fog egy XO laptopot. Az elképzelést tettek követték és napjainkra Peru az OLPC készülékének egyik legnagyobb alkalmazója.
Kohn az 500 lakosú Arahuayban és az ancashi régió további három iskolájában gyűjtötte össze a készülékkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az általa készített interjúkból kiderült, hogy a diákok nagyon pozitívan fogadták az új eszközöket és sokkal kevesebb alkalommal lógtak. A tanárok ugyanakkor nem fogadták ennyire jól a programot, az ő érzéseik vegyesek voltak. Miközben a fiatal tanárok egy év után már szinte rajongtak az XO-ért, addig idősebb társaik visszafogottan reagáltak az új jövevény érkezésére.
A perui állam eddig 252 000 XO-t vásárolt meg. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kormány csak a hardverbeszerzési költségeket állja. Az általános iskolákat kötelezték a programban való részvételre, ugyanakkor nekik kellene minden más kiadást (szoftverek frissítése, karbantartás, tanárok továbbképzése stb.) fedezniük.
"A projekt célja, hogy a perui kisdiákoknak megtanítsák az olvasást, az írást és a négy alapvető matematikai számítási módot. Emellett a fő szempontok közé sorolták azt is, hogy a tanulók elsajátítsák az új médiák kezelését, valamint hogy egy szintre hozzák a városi és a vidéki gyerekeket. A tanárok a program során fejleszthetik, bővíthetik a pedagógiai képességeiket és ezáltal az oktatás színvonala is emelkedhet. A végső cél pedig az ország lévő analfabéták számának és arányának a csökkentése" - szögezte le Tanja Kohn.
A szakember elmondta, hogy most már a projektben való részvétel fő kiválasztási szempontjai közé tartozik, hogy az adott iskolának megfelelő minőségű elektromos hálózattal kell rendelkeznie azért, hogy a diákok ott tölthessék fel a készülékeket. Ennek oka, hogy sok perui lakásban még mindig nincs áram.
"A perui kormány átlagosan 180 dollárt fizetett készülékenként. A programban résztvevő iskolák kiválasztását az oktatási minisztérium végzi. Eddig csak a 26 helyi régió kiválasztott intézményeibe kerültek XO-k. A beérkezés után a szaktárca minden laptopot minőségellenőrzési folyamatnak vet alá, majd azokat konfigurálja, feltelepíti rájuk az operációs rendszert és az aktuális szoftververziókat. Végül mindegyik darabot regisztrálják és kóddal látják el. Csak ezután szállítják ki a számítógépeket az adott településközpontjába, ahol a helyi vezetők osztják szét őket."
"Az iskolák évente egyszer összegzik a tapasztalataikat. A projekt helyi szakmai felügyeletét egy IT-szakértő látja el. Minden településen van egy ilyen szakember, akinek megvan a szükséges végzettsége és képes a kisebb javítások elvégzésére is. Ideális esetben minden tanár egy ötnapos továbbképzésen esik át, ahol megtanulja kezelni az XO-t" - nyilatkozta az Innsbrucki Egyetem munkatársa.
Tanja Kohn hangsúlyozta, hogy sok iskola igyekezett javítani az elektromos hálózatán. Ezenkívül míg tavaly egy gyermeknek átlagosan 20 percre volt szüksége az XO használatba vételéhez, addig napjainkban ez az idő csupán néhány percet vesz igénybe. A gyakorlati alkalmazás egy kommunikációs óra keretében valósul meg. A tanár megbízza a gyerekeket, hogy mondjuk menjenek ki és fotózzanak le valamit. Ezeket el kell tárolniuk és szövegekkel kiegészíteni. Emellett a laptopot a matematikaórákon számológépként használják.
A helyi régiók szeretnének több pénzt kapni az államtól, a tanárok továbbképzése és az egyéb költségek ugyanis nagyon megterhelik a települések költségvetését. A legnagyobb problémát a tartalék-alkatrészek beszerzése jelenti. Mivel Peru egyes részein nagyon sok a por, így a készülékek gyakran meghibásodnak. A kijavításuk azonban van, hogy 3 hónapot is igénybe vesz.
Vannak szakmai hiányosságok is. Nincs például olyan szoftver telepítve az eszközökre, amely támogatná a kecsua nyelvet. Az angol vagy a gyakran német nyelvű alkalmazásokkal a helyiek nem sokat tudnak kezdeni. A rendszert ráadásul úgy konfigurálták, hogy december 31-én lejár a regisztrációja. Ezután a helyi IT-szakértőnek egy új kódot kell generálnia. A szoftverfrissítéseket USB-kulcsokon osztották szét. A tavaly beszerzett készülékekre 39, míg az ideiekre már 49 programot telepítettek. A frissítések miatt azonban a legtöbbször elvesznek az addigi adatok és beállítások. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése után viszont az OLPC XO laptopja egy hatékony oktatási eszközzé válhat.
Tanja Kohn, az Innsbrucki Egyetem lektora kétszer hat hétre Peruba utazott. Feladata az XO laptopok alkalmazási tapasztalatainak összegyűjtése és azok kiértékelése volt. A perui oktatási minisztérium elhatározta, hogy 2011-ig minden állami általános iskola tanulója kapni fog egy XO laptopot. Az elképzelést tettek követték és napjainkra Peru az OLPC készülékének egyik legnagyobb alkalmazója.Kohn az 500 lakosú Arahuayban és az ancashi régió további három iskolájában gyűjtötte össze a készülékkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az általa készített interjúkból kiderült, hogy a diákok nagyon pozitívan fogadták az új eszközöket és sokkal kevesebb alkalommal lógtak. A tanárok ugyanakkor nem fogadták ennyire jól a programot, az ő érzéseik vegyesek voltak. Miközben a fiatal tanárok egy év után már szinte rajongtak az XO-ért, addig idősebb társaik visszafogottan reagáltak az új jövevény érkezésére.
A perui állam eddig 252 000 XO-t vásárolt meg. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kormány csak a hardverbeszerzési költségeket állja. Az általános iskolákat kötelezték a programban való részvételre, ugyanakkor nekik kellene minden más kiadást (szoftverek frissítése, karbantartás, tanárok továbbképzése stb.) fedezniük.
"A projekt célja, hogy a perui kisdiákoknak megtanítsák az olvasást, az írást és a négy alapvető matematikai számítási módot. Emellett a fő szempontok közé sorolták azt is, hogy a tanulók elsajátítsák az új médiák kezelését, valamint hogy egy szintre hozzák a városi és a vidéki gyerekeket. A tanárok a program során fejleszthetik, bővíthetik a pedagógiai képességeiket és ezáltal az oktatás színvonala is emelkedhet. A végső cél pedig az ország lévő analfabéták számának és arányának a csökkentése" - szögezte le Tanja Kohn.
A szakember elmondta, hogy most már a projektben való részvétel fő kiválasztási szempontjai közé tartozik, hogy az adott iskolának megfelelő minőségű elektromos hálózattal kell rendelkeznie azért, hogy a diákok ott tölthessék fel a készülékeket. Ennek oka, hogy sok perui lakásban még mindig nincs áram.
"A perui kormány átlagosan 180 dollárt fizetett készülékenként. A programban résztvevő iskolák kiválasztását az oktatási minisztérium végzi. Eddig csak a 26 helyi régió kiválasztott intézményeibe kerültek XO-k. A beérkezés után a szaktárca minden laptopot minőségellenőrzési folyamatnak vet alá, majd azokat konfigurálja, feltelepíti rájuk az operációs rendszert és az aktuális szoftververziókat. Végül mindegyik darabot regisztrálják és kóddal látják el. Csak ezután szállítják ki a számítógépeket az adott településközpontjába, ahol a helyi vezetők osztják szét őket."
"Az iskolák évente egyszer összegzik a tapasztalataikat. A projekt helyi szakmai felügyeletét egy IT-szakértő látja el. Minden településen van egy ilyen szakember, akinek megvan a szükséges végzettsége és képes a kisebb javítások elvégzésére is. Ideális esetben minden tanár egy ötnapos továbbképzésen esik át, ahol megtanulja kezelni az XO-t" - nyilatkozta az Innsbrucki Egyetem munkatársa.
Tanja Kohn hangsúlyozta, hogy sok iskola igyekezett javítani az elektromos hálózatán. Ezenkívül míg tavaly egy gyermeknek átlagosan 20 percre volt szüksége az XO használatba vételéhez, addig napjainkban ez az idő csupán néhány percet vesz igénybe. A gyakorlati alkalmazás egy kommunikációs óra keretében valósul meg. A tanár megbízza a gyerekeket, hogy mondjuk menjenek ki és fotózzanak le valamit. Ezeket el kell tárolniuk és szövegekkel kiegészíteni. Emellett a laptopot a matematikaórákon számológépként használják.
A helyi régiók szeretnének több pénzt kapni az államtól, a tanárok továbbképzése és az egyéb költségek ugyanis nagyon megterhelik a települések költségvetését. A legnagyobb problémát a tartalék-alkatrészek beszerzése jelenti. Mivel Peru egyes részein nagyon sok a por, így a készülékek gyakran meghibásodnak. A kijavításuk azonban van, hogy 3 hónapot is igénybe vesz.
Vannak szakmai hiányosságok is. Nincs például olyan szoftver telepítve az eszközökre, amely támogatná a kecsua nyelvet. Az angol vagy a gyakran német nyelvű alkalmazásokkal a helyiek nem sokat tudnak kezdeni. A rendszert ráadásul úgy konfigurálták, hogy december 31-én lejár a regisztrációja. Ezután a helyi IT-szakértőnek egy új kódot kell generálnia. A szoftverfrissítéseket USB-kulcsokon osztották szét. A tavaly beszerzett készülékekre 39, míg az ideiekre már 49 programot telepítettek. A frissítések miatt azonban a legtöbbször elvesznek az addigi adatok és beállítások. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése után viszont az OLPC XO laptopja egy hatékony oktatási eszközzé válhat.