Berta Sándor
Egyre gyakoribb a földrajzi pozíción alapuló szűrés
A valódi világban vámsorompókat emelnek, a virtuálisban viszont soha nem látott népszerűségnek örvendenek a különböző cenzúrák.
A cenzúra szó hallatán általában a politikai okokból végrehajtott tartalomszűrés jut a felhasználó eszébe, de napjainkban egyre népszerűbb egy másik megoldás, az úgynevezett geofiltering, vagyis a látogatók földrajzi alapon való szűrése. A geofilteringre jellemző példa, hogy ha valaki mondjuk Németországból megpróbálja felkeresni az amerikai Hulu videoportált, azt udvariasan, de határozottan figyelmeztetik arra, hogy az oldalon tárolt tartalmakhoz kizárólag az Egyesült Államokban élők férhetnek hozzá. A kölni RTL televízió honlapján tárolt tartalmakat pedig az osztrák vagy a svájci felhasználók sem érhetik el.
Megfigyelhetők az automatikus átirányítások is. Aki mondjuk a Gizmodo.com nevű népszerű blogot keresné fel, azt azonnal automatikusan átirányítják a nyelvi környezetének megfelelő aloldalra. "Minden IP-címet központilag osztanak ki. Egy adatbázisban pontosan kikereshető, hogy melyik IP-cím melyik szolgáltatóhoz tartozik" - közölte Gunther Schiefer karlsruhei kutató. A látogatók származási országa, régiója, sőt akár a lakhely vagy a városrész is, ahol lakik, így néhány adatból nagy valószínűséggel megállapítható.
A szűrés oka többféle lehet. Az egyik, hogy a reklámügynökségek azt szeretnék, hogy a hirdetéseik a helyi lakosokat érjék el. Egy másik ok, hogy a szerzői jogi szabályozások eltérőek, így egy videóhoz vagy zenei fájlhoz egy adott ország állampolgára hozzáférhet, de egy másik nem. Ide sorolható a Hulu. Schiefer szerint a Virtuális Magánhálózatok (VPN), a proxyszerverek és az anonimizáló szolgáltatások segítségével ezek a korlátozások kijátszhatók. Mivel a forgalmat átvezetik egy külföldi szerverre, így a tartalomszolgáltatók annak az IP-címét látják és így már nem tudják megállapítani az internetezők valódi származási helyét.
A megoldás azonban jogi kérdéseket vet fel. Sven Mitsdörffer, a Karlsruhei Egyetem Információsjogi Intézetének tudományos munkatársa szerint, ha például valaki online néz meg egy filmet, ugyan nem kerüli ki a technikai védelmet, de a merevlemezére felkerül a videó másolata. S ezáltal fennáll a veszélye az illegális másolásnak. Ezt a kérdést még nem tisztázták a bíróságok.
S hogy milyen lehet ezen a területen a jövő? Nos, olyan szempontból mindenképpen biztató, hogy a Hulu és más szolgáltatók folyamatosan azon dolgoznak, hogy az általuk kínált tartalmakhoz a más régiókban élők is hozzáférhessenek. Vagyis egyre inkább országspecifikussá válhat a web és meg kell szoknunk, hogy egy külföldi oldalon például magyar nyelvű figyelmeztetésekkel fogunk találkozni.
A cenzúra szó hallatán általában a politikai okokból végrehajtott tartalomszűrés jut a felhasználó eszébe, de napjainkban egyre népszerűbb egy másik megoldás, az úgynevezett geofiltering, vagyis a látogatók földrajzi alapon való szűrése. A geofilteringre jellemző példa, hogy ha valaki mondjuk Németországból megpróbálja felkeresni az amerikai Hulu videoportált, azt udvariasan, de határozottan figyelmeztetik arra, hogy az oldalon tárolt tartalmakhoz kizárólag az Egyesült Államokban élők férhetnek hozzá. A kölni RTL televízió honlapján tárolt tartalmakat pedig az osztrák vagy a svájci felhasználók sem érhetik el.
Megfigyelhetők az automatikus átirányítások is. Aki mondjuk a Gizmodo.com nevű népszerű blogot keresné fel, azt azonnal automatikusan átirányítják a nyelvi környezetének megfelelő aloldalra. "Minden IP-címet központilag osztanak ki. Egy adatbázisban pontosan kikereshető, hogy melyik IP-cím melyik szolgáltatóhoz tartozik" - közölte Gunther Schiefer karlsruhei kutató. A látogatók származási országa, régiója, sőt akár a lakhely vagy a városrész is, ahol lakik, így néhány adatból nagy valószínűséggel megállapítható.
A szűrés oka többféle lehet. Az egyik, hogy a reklámügynökségek azt szeretnék, hogy a hirdetéseik a helyi lakosokat érjék el. Egy másik ok, hogy a szerzői jogi szabályozások eltérőek, így egy videóhoz vagy zenei fájlhoz egy adott ország állampolgára hozzáférhet, de egy másik nem. Ide sorolható a Hulu. Schiefer szerint a Virtuális Magánhálózatok (VPN), a proxyszerverek és az anonimizáló szolgáltatások segítségével ezek a korlátozások kijátszhatók. Mivel a forgalmat átvezetik egy külföldi szerverre, így a tartalomszolgáltatók annak az IP-címét látják és így már nem tudják megállapítani az internetezők valódi származási helyét.
A megoldás azonban jogi kérdéseket vet fel. Sven Mitsdörffer, a Karlsruhei Egyetem Információsjogi Intézetének tudományos munkatársa szerint, ha például valaki online néz meg egy filmet, ugyan nem kerüli ki a technikai védelmet, de a merevlemezére felkerül a videó másolata. S ezáltal fennáll a veszélye az illegális másolásnak. Ezt a kérdést még nem tisztázták a bíróságok.
S hogy milyen lehet ezen a területen a jövő? Nos, olyan szempontból mindenképpen biztató, hogy a Hulu és más szolgáltatók folyamatosan azon dolgoznak, hogy az általuk kínált tartalmakhoz a más régiókban élők is hozzáférhessenek. Vagyis egyre inkább országspecifikussá válhat a web és meg kell szoknunk, hogy egy külföldi oldalon például magyar nyelvű figyelmeztetésekkel fogunk találkozni.